A kormány kezdettől fogva a minőségi felsőoktatás kialakítását tartotta szem előtt – mondta el a Hír TV Péntek8 című műsorában Balog Zoltán. A miniszter hangsúlyozta: egyensúlyba kell hozni a diákok egyéni érdekeit és azokét, akik tanulmányaikat fizették, vagyis a magyar adófizetőkét. Leszögezte: a szaktárcát érdekli a hallgatók véleménye, a pedagógus-szakszervezetekkel pedig csak a bérekben nem állapodtak meg, már a megegyezés kapujában vannak a tanárokkal.
– Ez a turbulens időszak nehézzé teszi a felkészülést a karácsonyra – kezdte mondandóját Balog Zoltán a Hír Televízió Péntek8 című műsorában, kitérve a közelgő ünnepre. – Az ember erőforrása nem a külső ellenfelek számától függ, hanem attól, mennyire biztos abban, hogy amit csinál, az valóban jó – tette hozzá.
A emberierőforrás-miniszter elmondta: a kormány kezdetektől fogva határozottan és következetesen vázolta fel az utat, hogy a minőségi felsőoktatás irányába induljanak el. Szerinte a nagy lemorzsolódás is egyik jó példája annak, hogy valami hiányzik a rendszerből. A Diákhitel2 nem eladósodás, hanem az állammal szembeni kölcsönszerződés, ezt kellett volna jobban megértetni a diákokkal, ebben hibázott a kommunikáció. A számok előbb jutottak el az érdekeltekhez, mint az egész konstrukció – közölte.
Egyensúlyba hozott érdekek
A politikus kifejtette: megtervezték azt a rendszert, amiben mindenki, aki komolyan veszi a tanulmányait és megfelel a minőségi követelményeknek, a Diákhitel2 finanszírozáson keresztül ingyenessé teheti a saját tanulmányait. Egy elvárás van vele szemben, hogy a megszerzett tudást itthon kamatoztassa. Egyensúlyba kell hozni a diákok egyéni érdekeit és azokét, akik ezt fizették, vagyis a magyar adófizetőkét. Ez az alapelképzelés – magyarázta.
| Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre. |
– Ha meghalljuk a diákok hangját, akkor meghátrálunk, ha pedig nem, akkor arrogánsak vagyunk – válaszolt a miniszter arra a felvetésre, hogy a kormány lépései meghátrálásnak számítanak-e, majd hozzátette: rengeteg szereplővel konzultáltak az egyeztetések során. A tárgyalást otthagyó diákokról elmondta, egy neveletlen osztály benyomását nyújtották számára, akiknek egy része a tárgyalást egy akciósorozat részének tekintette.
A politikai harc része
Balog szerint nyilvánvaló, hogy akinek nem teszik a kormányzás, aki a kormány bukását szeretné, az keresi azokat a pontokat, ahol valamilyen módon össze lehet hozni a tiltakozásokat. A fiatalok tiltakozásában mindig van bizonyos romantika, és ezt a fiatalos ellenkezést meg tudták lovagolni, ez a politikai harc része. Vannak olyanok, akiknek érdeke, hogy ezt az elégedetlenséget minél tovább fenntartsák – emelte ki.
A miniszter szavai szerint a jó felsőoktatás struktúrájában a mennyiség és a minőség nem feltétlenül van egymással barátságban. Ha nem követelünk meg minőségi feltételeket, és csak „megnyitjuk a kapukat”, az tulajdonképpen a diákoknak is árt. A minőséget, az ország nemzetgazdasági és nemzetstratégiai hasznát is figyelembe kell venni, a kormány ezen az úton indult el és halad tovább. Bizonyos egyetemek – ahova sokszor alig járnak diákok – eladósodtak, több száz milliós, több évtizedes eladósodottság ez, és ezt is ki kell fizetni valakinek – tette hozzá.
Küzdelem és felelősség
A tárca a hallgatói szerződésekről is hajlandó tárgyalni, mert érdekli, hogy mit gondolnak a diákok arról, hogyan kell elszámolniuk azzal a pénzzel, amit a tanulmányaikba fektettek a magyar adófizetők. Balog szerint látni kell, hogy a diákszervezeteken belül is hatalmas küzdelem folyik azok között, akik ezt a helyzetet balhéként használják, illetve akik próbálják tisztességesen elvégezni azt a munkát, amire megválasztották őket diáktársaik.
Balog elmondta: a szülőkben is meg kell, hogy legyen a felelősség, hiszen nekik sem érdekük, hogy gyerekeik tíz évig járjanak egyetemre, hanem időben végezzék el azt, ezzel is anyagi terhet vesznek le a szülők válláról. A miniszter szerint a szabadság és a felelősség elvét össze kell kötni.
Identitástudat
A miniszter reménnyel néz a felsőoktatás jövője felé, meggyőződése, hogy a diákok ellenérzése a kormánnyal szemben azért van jelen, mert még korukból, tapasztalatlanságukból fakadóan nem érzik át a helyzetet, milyen is igazán kötődni valamihez, adott esetben az országukhoz, Magyarországhoz. „Majd ha egyszer kimegy, és háromszoros fizetésért keccsöl egy bázeli vagy düsseldorfi kórházban napi tíz órát”, akkor majd megsajdul a szíve, és azt mondja: Budapest, Debrecen, Vásárosnamény.
Könnyen mondanak ki valamit
A miniszter szerint a mai fiatalok nagyon könnyen mondanak ki valamit és hoznak véleményt egy-egy komolyabb ügyben is, de ha nem jelent számukra összetartó erőt a család, az iskola vagy az egyházi közösség, akkor már nagy a baj – fogalmazott. Balog elmondta azt is, hogy egyetért a diákokkal abban, hogy a kormány ne csak kizárólag egy hallgatói szerződéssel tartsa itthon őket, de – mint hangsúlyozta – a kabinet nem is ezt teszi: életérzést, identitástudatot kölcsönöz a fiataloknak.
| Mégsem „ördögtől való" a „röghöz kötés”?
EU-s normák ide vagy oda, természetes és egyre terjedő európai törekvés, hogy aki állami pénzen tanul, azt az adott ország valamilyen módon kötelezhesse arra, hogy a megszerzett papír mögötti tudással hazája javát szolgálja. Romániának például öt év alatt 13 ezer, az unió különböző tagállamaiba távozott egészségügyi dolgozótól kellett elbúcsúzni, ami miatt keleti szomszédunk kártérítést követel Brüsszeltől. |
Felsőoktatásban eltöltött éveit idézve Balog elárulta, maga is tanult külföldön, az akkori NDK-ban ösztöndíjasként, majd Nyugat-Németországban egy posztgraduális képzés hallgatójaként tette le a vizsgákat. Az elmenetel azonban megerősítette abban, hogy haza kell jönni. Kiemelte: voltak kint jobbnál jobb lehetőségei, de Nagy Imre újratemetésére hazajött, érezte, hogy Magyarországon 1989-ben készülődik valami. (Ez volt a demokráciába vezető átmenet egyik legnagyobb eseménye, ahol a hatalmas tömeg előtt Orbán Viktor is beszédet mondott.)
„Ha van készség a bizalomra, rendelkezésre kell állni”
Balog rámutatott arra is, hogy a naivsággal alapjában véve nincsen gond: ki lehet menni kalandvágyból, de az már a mi felelősségünk, hogy a neveltetésük révén haza is jöjjenek. Példaként a politikus a Határtalanul programot hozta fel, kiemelve, mindenkinek át kell egyszer érezni azt, hogy utazik Románián belül 300 kilométert, kiszáll Székelyudvarhelyen, és ott is magyar szó hagyja el az emberek száját.
Arra a kérdésre, hogy a kormány bejelentéseit – legutóbb a nettó 75 ezer forint ösztöndíjat, a felvehető maximális létszámot, az újabb tárgyalási hajlandóságot, a hallgatói szerződést – követően mit vár, Balog annyit felelt: „szívesen venne részt a család mézeskalácssütésében”, de szombat délután a nyíregyházi huszártelep átadójára megy, majd rendezik Debrecen adósságát, és ezt követően újra asztalhoz ül a hallgatók képviselőivel. „Mi nem kosarazzuk ki őket, ahogy ezt tették velünk, ha van készség a bizalomra, akkor rendelkezésre kell állni”.
Meg kell újra próbálni
A hallgatóknak meg kell érteniük, hogy mi zajlik, noha a kommunikációban nem minidig volt erős az Orbán-kormány, soha nem vallotta azt, hogy az trükközésre való – hívta rá fel a figyelmet az miniszter. „Ha nem sikerül egyszer, akkor meg kell újra próbálni, lehet, hogy nem magyaráztuk el jól”– tette hozzá.
Beszélt arról is, a jogász- és közgazdászképzést a felsőoktatási keretből azért mellőzte a kormány, mert úgy látták, el lehet indulni egy önfinanszírozáson alapuló, állami szerepvállalást mellőző úton is, nem letérve a minőségi oktatás ösvényéről. Példaként a közszolgálati egyetemet említette, ahol az állam olyan jogászokat képez, ahol valamilyen hivatásrendi elv alapján engedik be a leendő hallgatókat a rendszerbe – többet, mint amennyire szükség lenne, kalkulálva a pályaelhagyókkal.
30-40 százalékos béremelést kaphatnak a pedagógusok
Annak kapcsán, hogy a pedagógusok is sztrájkolni készülnek, Balog elmondta, a pedagógus-szakszervezetekkel csak a bérekben nem állapodtak meg. A miniszter elmondta, már a megegyezés kapujában vannak a tanárokkal, a bérek kapcsán pedig azért nyugodt, mert az tulajdonképpen az egész országról szól. Ha jövő tavaszra, kora nyárra világossá válik, hogy az a költségvetési koncepció, amit a kormány felvázolt, végre Brüsszelben is hitelt kap, akkor megnyílnak a költségvetési lehetőségek nemcsak arra, hogy a bevezessék az életpályamodellt, de arra is, hogy 30-40 százalékos béremelést adjanak a pedagógusoknak szeptembertől. Balog ugyanakkor hangsúlyozta, célzottan a minőségre koncentrálva kell béremelést adni, éppen ezért kötik azt össze az életpályamodellel.
A miniszter arra is kitért – hogy akárcsak a diákok esetében –, van négy szakszervezet, amelyik sztrájkolni akar, két másikkal pedig már megegyeztek. Ez az oldal sem egységes – magyarázta –, vannak, akik valóban a pedagógusok érdekeit akarják védeni, és vannak, akik ebből politikai balhét akarnak csinálni.
Ötezren kerülnek ki a rendszerből
Az iskolák állami kézbe vétele miatt többek attól tartanak, hogy elbocsátásokra kell számítani. Balog elmondta, konkrét számaik vannak arról, hány pedagógusra lesz szükség. A miniszter emlékeztetett arra, bevezették, hogy 62 éves kortól vagy el kell menni nyugdíjba, vagy a munkajövedelem mellett nem lehet felvenni a nyugdíjat, így ezzel kétezer pedagógus kerül ki a rendszerből. Ezenkívül még háromezren amúgy is nyugdíjba vonulnának, vagyis összesen ötezer tanár kerül ki a rendszerből, amivel el lehet kerülni a tömeges elbocsátásokat. Hozzátette: az más kérdés, ha valaki minőségi szempontból nem felel meg a követelményeknek. A minőségi kritériumokat egyébként az életpályamodell fogja majd biztosítani, amelynek köszönhetően világos és számon kérhető elvárásrendszer lesz.
Karácsony és az önmegváltók
A karácsony kapcsán felmerült az a kérdés, hogy egyes „önmegváltókat” sért a megváltás keresztényi üzenete. Balog ennek kapcsán azt mondta, a megváltás nem rajtunk múlik, ajándékba kapjuk. Minden szakrális mélységgel rendelkező ünnep az embert passzivitásra készteti: a teremtő alkot, az ember pedig ennek örül és csodálja. Azoknak az embereknek, akik valóban önmegváltásban gondolnak, nehéz ezt elviselni – magyarázta a miniszter. Az ünnep mindig esélyt ad arra, hogy bekerüljünk egy olyan erőtérbe, amit nem mi, hanem az ünnepnek a lényege teremt meg, és ahol az ember át tud alakulni, meg tud változni. Hozzátette: megtérni mindig lehet.
