Az antikommunizmus olyan érték, amely a demokrácia egyik alapja – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy az 1956-os forradalom előzményeivel foglalkozó szerdai budapesti szimpóziumon. Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad-Adenauer-Stiftung közös tudományos konferenciáján kijelentette: a főhatalmat évtizedeken keresztül gyakorló kommunista pártok „bűnöző szervezetek" voltak.
Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: kdnp.hu – Váli Miklós)
Az ÁVH-t létrehozókat, a koncepciós pereket megindítókat, a deportálások és a kivégzések, a személyi kultusz és a kolhozosítás felelőseit, a mesterséges iparosítás és az ország elszegényítésének okozóit ugyanis nem pozíciójuk tette kegyetlenné, embertelenné, az emberi méltóságot nem tisztelővé, hanem ez volt tisztségre kiválasztásuk szempontja – mondta.
Hozzátette: abban, hogy az 1956-os forradalom elbukott, nagy szerepe volt annak is, hogy a Nyugat – a nagyhatalmi status quót féltve – nem sietett a felkelők segítségére. Az idei emlékévvel kapcsolatban arra emlékeztetett: fő feladata az emlékezés, „a tíz évvel ezelőtti csorbát pedig ki kell köszörülni".
Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: kdnp.hu – Váli Miklós)
Az emlékévről szólva fontosnak nevezte a helyi hősök előtt tisztelgő úgynevezett büszkeségpontok rendszerének kialakítását.
Rétvári Bence kiemelte: 1956 különlegessége az volt, hogy míg sok más forradalomban „nagy emberek köré csoportosultak az események", addig hat évtizede „az akkori Magyarország egy emberként lázadt fel".
Az államtitkár utalt arra, az idei évtől automatizmussá vált a politikai rehabilitáltak – a polgári kormányzás idején megemelt – pótlékának emelkedése, megjegyezve, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány e juttatást befagyasztotta 2008-2010-ben.
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke (Fotó: kdnp.hu – Váli Miklós)
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke azt mondta, az „abszolút kisebbségi létben" működő kommunisták a fasizmus ellen hirdettek ugyan harcot, de legfőbb ellenségeik a szociáldemokraták és a polgári erők voltak, a recski tábor első lakói is közülük kerültek ki.
Megjegyezte: az 1953-as amnesztia idején a felnőtt lakosság negyede állt valamilyen eljárás hatálya alatt, összességében pedig "ma már csak azon lehet csodálkozni, hogy a forradalom nem korábban tört ki".
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője (Fotó: kdnp.hu – Váli Miklós)
Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője az eseményen úgy fogalmazott, a szabadság fáklyáját 1956-ban, Magyarországon gyújtották meg. Arra hívta fel a figyelmet: meg kell tanítani a felnövekvő nemzedékeknek, hogy a ma már természetesnek tűnő szabadságért nap mint nap meg kell harcolni.
Hozzátette, a magyar forradalom nem csupán azt mutatta meg, hogy fel lehet lépni az addig legyőzhetetlennek hitt Szovjetunió ellen, de a megtorlás arra is rávilágított, mennyire értéktelennek tekinti a kommunista rendszer az embert.
Frank Spengler és Rétvári Bence (Fotó: kdnp.hu – Váli Miklós)
