Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek tekintette, hogy támogassa Horvátország integrációs törekvéseit – mondta Orbán Viktor a budapesti látogatáson tartózkodó horvát miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón, ahol Zoran Milanovic arról beszélt, minden területen kiválóak a magyar-horvát kapcsolatok. A magyar kormányfő értékelte a hétvégi európai választásokat is, és közölte: azt várja, hogy a munkahelyteremtésre fókuszáló magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer.
A hétvégi európai választások eredménye Orbán Viktor szerint világosan mutatja: az európai politika nem korlátozódhat arra, hogy a válsággal szembeni küzdelemben csak a pénzügyi fegyelemről legyen szó. Az embereknek biztonságra, munkalehetőségre van szükségük, ezért a miniszterelnök – mint mondta – azt várja a mostani európai változásoktól, hogy a munkahelyteremtésre és munkaadásra fókuszáló, „Magyarországon már két éve sikeresen működő magyar gazdaságpolitika egész Európában polgárjogot nyer".
Közép-Európa szép jövő előtt áll, a szükséges reformok végrehajtásával pedig a Balti-tengertől az Adriáig széles és erős növekedési övezet jön létre a következő években – mutatott rá.
A történelemnek jelentősége van a világ ezen sarkában: Horvátország – amelyről a magyarok mindig is a tisztelet hangján beszéltek – és Magyarország az elmúlt sok száz évben bizonyította államalkotó képességét – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindkét ország fontos szerepet fog játszani a jövőben az európai biztonság szempontjából.
Hangsúlyozta, Magyarország mindig is erkölcsi kérdésnek, történelmi kötelességnek tekintette, hogy támogassa Horvátország – akár katonai, akár gazdasági – integrációs törekvéseit.
A találkozón áttekintették az energetikai együttműködés helyzetét, és egyetértettek abban, hogy mindkét államnak érdeke az együttműködés erősítése, a perspektívák szélesítése. Magyarország minden olyan beruházásban – érkezzen északról vagy délről – részt vesz, amely növeli az energiabiztonságot – ismertette.
A magyar és a horvát olajtársaság, a Mol és az INA viszonyát firtató kérdésre a kormányfő válaszában úgy fogalmazott, a magyar állam úgy került ebbe az ügybe, mint „Pilátus a krédóba". A kormány az európai vállalatirányítási szabályokat tekinti mérvadónak, ha „ettől eltérő gyakorlat alakulna ki, azt mi ellenezzük" – mondta, rámutatva, hogy a Molban 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magyar államnak semmilyen vállalatvezetési joga nincs. Azt, „hogy milyen szerződések milyen feltételekkel, milyen konstrukcióban léteznek – még ha tulajdonossá váltunk is időközben 25 százalék erejéig –, vállalati kérdésnek tekintjük" – magyarázta, megjegyezve, hogy a magyar állam jogosítványai még annál is korlátozottabbak, mint a horvát államnak az INA-val kapcsolatos jogosítványai.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a vitákat ott kell rendezni, ahol arra lehetőség van, államközi kapcsolatok szintjén ez nagyon nehéz lenne.
A kormányátalakítást érintő újságírói felvetésre a miniszterelnök megismételte korábbi válaszát, miszerint „kellő rendben, minden döntés megszületése után" tájékoztatást adnak majd.
Zoran Milanovic a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, minden területen kiválóak a magyar-horvát kapcsolatok, a két ország között feltétel nélküli az együttműködés, és „rendkívül kevés" a nyitott kérdés. Mint mondta, a tízmillió lakosú Magyarország és a 4,5 milliós Horvátország „két kis állam", amelyeknek szorosan együtt kell működniük egyes speciális feladatokban. A lehetséges együttműködési területek között említette a cseppfolyós gáz szállításának, a rijekai kikötőnek és a vasúthálózat fejlesztésének az ügyét, amelyek – mint kiemelte – a térség jövője szempontjából is fontosak.
A horvát kormányfő megköszönte, hogy Magyarország „az elsők között ratifikálta" Horvátország uniós csatlakozási szerződését. Úgy fogalmazott, ez annak a bizalomnak a jele, hogy Horvátország kész ellátni feladatait a csatlakozás követelményeit illetően.
A vendég is beszélt a Molról és az INA-ról, és kérdésre válaszolva elmondta, az INA ügye nem befolyásolhatja a két ország hatékony együttműködését. Amikor a horvát állam foglalkozott az INA eladásával a Molnak, a magyar államnak „semmi köze nem volt" a vállalathoz, mások voltak a beruházók, a magyar állam csak időközben vált résztulajdonossá a Molban – fejtette ki. Hozzátette: nyilvánvalóan „nem mellékes egyik államnak sem", hogy egy vállalat mennyit fizet be a költségvetésbe, de a két államnak nem volt beleszólási joga „ezekbe a szerződésekbe".
Zoran Milanovic arról is beszélt, hogy a tanácskozáson egyebek mellett megvitatták az aktuális az európai fejleményeket és az emberek, a családok biztonságának kérdését, amely jelenleg kulcsfontosságú téma Európában.
