A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek felemelni a lelkük.  „Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden – mondta Áder János aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket "oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt".  

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország.  

Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk.   

A magyar történelem azt példázza, hogy „mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek „kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához”  

Áder János szerint: Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. „Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is”. Nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével.   

Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát, amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot.  

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült „építő köveket” faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen. Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig soha nem látott felvirágzást hoztak – jelentette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.  

Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor „azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek”. Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is felemeltük lelkünket és világraszóló erővel újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.  

„Ám a történetnek itt koránt sincs vége” – mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz.    

Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: „A haza minden előtt”.