Orbán Viktor miniszterelnök szerint a következő évek elhozzák majd a magyar fellendülés korszakát, amely magában foglalja a főváros felemelkedését is, hiszen Budapest sikere tegnap is, ma is, holnap is nemzeti érdek. A kormányfő erről pénteken a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén beszélt, ahol hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a 2010-ben felmutatott összefogás nem szalmaláng volt, hanem tartós, hosszú távú egység, amelynek része a nemzet fővárosa is.
Most eljött az igazi magyar fellendülés megalapozásának történelmi pillanata – fogalmazott a kormányfő. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden kérdésben az emberek mellett kell állni, velük kell megvalósítani a terveket – aminek jól bevált eszköze a nemzeti konzultáció –, „technokrata megközelítéssel, az emberek kioktatásával" ugyanis semmire sem lehet jutni. A nemzeti konzultáció rendszere szerinte azt üzeni az embereknek, hogy „halljuk a hangjukat, megfogadjuk a tanácsaikat".
Orbán Viktor azt is fontosnak nevezte, hogy a konfliktusoktól sem szabad félni, szerinte egyébként egy demokráciában nem is lehet konfliktusmentes politikát folytatni, kivéve akkor, ha valaki nem csinál semmit. Hangsúlyozta: az elmúlt négy évben sokkal többet ért el az ország úgy, hogy vállalta a nehéz küzdelmeket, mint ha csendben maradt volna, és vakon követi azt, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió vagy valamely nagyhatalom utasításba ad. „Szuverén országhoz méltatlan dolog lenne ez" – mondta.
A Fővárosi Közgyűlés új összetételével kapcsolatban Orbán Viktor nagy lehetőségeket lát abban, hogy a fővárosnak mostantól olyan vezetői lesznek, akiket a budapestiek közvetlenül választottak meg, nem pedig pártlistákról. „Budapest vezetése (...) közelebb került a budapesti emberekhez", márpedig a mai magyar politikai filozófia alapvetése éppen az, hogy a választott vezetők első számú feladata a közösségépítés – mondta. Hozzátette, Tarlós István személyében a szavazók olyan főpolgármestert választottak, aki mindig is tudta, milyen a város valódi arca.
A miniszterelnök szerint Budapest húsz éven át, egészen 2010-ig „vitában állt az országgal", így gyengült, egyedül maradt. Holott Magyarország és Budapest csak akkor lehet erős, ha szövetségre lépnek egymással: négy évvel ezelőtt "megkötöttük ezt a szövetséget, mert azt valljuk, hogy sikeres nemzeti főváros nélkül nincs szabad, önálló, sikeres Magyarország" – hangoztatta.
Felidézte az elmúlt négy évben megvalósított fővárosi beruházásokat, első helyen a 4-es metró ügyének rendezését. „A rom szó csak a kocsma mellett mutat jól" – folytatta –, ezért megújult a Ludovika, a Várkert Bazár, a Zeneakadémia és az Erkel Színház. Emellett felépült a Budapest Music Center és a Groupama Aréna. Hozzátette, reményeik szerint hamarosan a Tüskecsarnokot is átadják.
Beszéde végén Orbán Viktor arról szólt, hogy a politika önmagában képtelen lenne megújítani Budapestet: a Sziget sikere, a romkocsmák, a virágzó startupok, az önszerveződő városséták, a tűzfalfestések, a megújuló közterek, az új éttermek, kávéházak, klubok és fesztiválok mind-mind budapesti civil, lakóközösségi vagy éppen üzleti vállalkozások. A politika legfontosabb feladata így szerinte az, hogy teret adjon az itt élő magyarok kreativitásának, hogy itt érezhessék magukat otthon, Európának ebben a városában.
A kormányfő szavait egy Cseh Tamás-dal soraival zárta: „Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, neve is van: Budapest".
Orbán Viktor és Tarlós István történelmi egyetértésben
Tarlós István főpolgármester beszédében azt mondta, a kormány és a főváros a most kezdődő önkormányzati ciklusban is együtt fog dolgozni. A Fővárosi Közgyűlés ünnepi alakuló ülésén azt hangoztatta: a kormánypárti képviselőkkel soha nem volt akkora egyetértés, mint most, s valamennyi képviselővel együtt kíván működni pártállástól, érzelmektől, indulatoktól és hovatartozástól függetlenül. Kijelentette azt is: a városért akar tenni.
A városvezető arról is beszélt: Budapest szuverén és szabad város. „Volt már nekünk nagy kommunista barátunk, most van demokrata barátunk” – fogalmazott, kifejtve: akkor is meg akarták mondani, hogy „mit szeressünk és hogy szeressük”, s úgy tűnik ez most is így van. Kijelentette: „magunktól is el tudjuk dönteni, milyen demokráciát szeretnénk és hogyan”.
Ingyen dolgozik mindenki
Több ponton módosította a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) a Fővárosi Közgyűlés. Az szmsz-en egyebek mellett a választási törvényből eredő módosításokat vezették át. A közgyűlés összetételére vonatkozik az egyik változás: a testület tagja a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző 9 képviselő. Pontosították a szavazásra vonatkozó előírásokat is, így például beemelték a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét képviselő kerületi polgármesterek igen szavazatának szükségességét.
Megváltozott a képviselők javadalmazása: a kerületi polgármesterek plusz juttatást nem kapnak közgyűlési munkájukért, a kompenzációs listán bejutottak alapdíját pedig csökkentették. A képviselők korábban a főpolgármesteri illetmény 25 százalékát kaphatták, ezt most 15 százalékra csökkentették.
Az szmsz-ből kivették a frakciókról szóló pontokat, továbbá a képviselőcsoportok működéséhez biztosított egyszeri alapellátásokat, egyebek mellett a költségvetési keretet, irodai eszközöket, napilapokat, reprezentációs költségeket.
A határozatot a képviselők 23 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el.
A bizottsági struktúrákról és a tagokról, tisztségviselőkről november 26-án döntenek majd.
Megválasztották a főpolgármester-helyetteseket
Megválasztották a főpolgármester-helyetteseket a Fővárosi Közgyűlés pénteki alakuló ülésén. A határozat értelmében Bagdy Gábor pénzügyi, gazdasági, vagyoni kérdésekért felelős, Szeneczey Balázs a fejlesztésekért, Szalay-Bobrovniczky Alexandra pedig a humán terület főpolgármester-helyettese. Bagdy Gábor havi illetményét 1 037 057 forintban állapították meg, és 155 559 forint költségtérítésre jogosult. Szeneczey Balázs havi 972 241 forintot kap, költségtérítése pedig 145 836 forint. Szalay-Bobrovniczky Alexandra illetménye havonta 907 425 forint, költségtérítését pedig 136 114 forintban határozták meg.
A főpolgármester fizetését törvény szabályozza: 2013 januárjától az alapilletménye 602 940, az illetménykiegészítése 301 470, a vezetői illetménypótléka 391 911 forint, vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg. Helyetteseinek a fizetését a főpolgármesteri illetmény 70 és 90 százaléka között határozhatják meg.
Tarlós István és helyettesei a főjegyző indítványa szerint hivatali autóra és hivatali telefonra is jogosultak. A személyi döntéseket titkos szavazással hozta meg a közgyűlés, a helyettesek letették hivatali esküjüket. A testület egyhangúlag megválasztotta Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert önkormányzati és rendészeti tanácsnoknak.
