A kormányfő elmondta, egyetértettek az érdekképviseleti vezetőkkel abban, hogy ma minden béremelés indokolt Magyarországon, de olyan gazdaságpolitikát nem szabad folytatni, amely gazdasági teljesítmény híján hitelezésből finanszírozná azt. Vagyis minden béremelést üdvözöl a kabinet, azzal a kitétellel, hogy a gazdaságnak kell megtermelnie a szükséges forrásokat – magyarázta.

Orbán Viktor megerősítette, hogy az adórendszert érintő minden véleményt kész megfontolni, arra azonban nem hajlandó, hogy visszalépjenek azon adórendszer irányába, amely tönkretette Magyarországot. „Magyarországot 2010-ig egy olyan adórendszer uralta, amely család-, munka- és vállalkozásellenes volt" – vélekedett, hozzátéve, hogy erre adott a kormány választ akkor, amikor megkezdte az adók átterelését a munkát terhelőkről, a forgalmat és a fogyasztást terhelők irányába.

A kormányfő mindezt arra reagálva mondta, hogy Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta: megosztották a miniszterelnökkel az őket foglalkoztató problémákat, egyebek között azt, hogy álláspontjuk szerint az egykulcsos adórendszer nem kellően szolidáris és igazságos. „Ebben persze nagyon távol állnak egymástól az álláspontjaink" – jelezte az elnök.

A LIGA felvetette, hogy módosítani kellene az új Munka törvénykönyvének azon két paragrafusát, amely szerintük diszkriminálja az állami vállalatokat.

Szóba került a sztrájktörvény LIGA által szorgalmazott módosítása is, mert a szövetség szerint a jogszabály „elvonja" a sztrájkjogot. Gaskó István beszélt a jövő évi bérfejlesztés szükségességéről is, és úgy véli, a reálbéreket minimálisan fejleszteni kell, a minimálbért pedig az átlagos bérfejlesztésnél jobban kell emelni. Elmondta, az ülésen a fegyveres és rendvédelmi szféra kapcsán a szakszervezeti jogosítványokról, a kollektív munkaügyi védelemről is egyeztettek.

A LIGA felvetéseire reagálva Orbán Viktor kifejtette: a köztulajdonban lévő munkáltatóval fennálló munkaviszony kérdésében év végéig megállapodás születhet, a sztrájktörvényt viszont a kormány nem akarja módosítani, de abban partner, hogy a sztrájkjog bírói gyakorlatban való érvényesülését áttekintsék. Át fogják nézni a közszférában is a kollektív munkaügyi kapcsolatokat – tette hozzá.

A miniszterelnök egyúttal arra kérte a szakszervezeteket, kövessék nyomon az IMF/EU-tárgyalások alakulását, és jelezzék, melyek azok a feltételek, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és melyek azok, amelyeket már nem. Megjegyezte, a tárgyalások során folyamatosan tájékoztatni fogják az érdekképviseleteket.

Orbán Viktor arra is kérte Gaskó Istvánt, támogassák a kormányt a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtásában, mert anélkül nem lehet béremelésről sem beszélni.

A kormányfő egy, az élelmiszerár-robbanással kapcsolatos kérdésre elmondta: a szerdai kormányülésen alakul meg a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium közös bizottsága, amely az év végére készíti el intézkedési javaslatait arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogyan reagáljon egy árrobbanásra. Ennek köszönhetően az ország felkészülten fogad majd egy ilyen helyzetet – emelte ki.

Egy másik kérdésre a miniszterelnök elmondta: a keddi elnökségi ülésen más, ágazati szakszervezetek is jelen voltak, és ígéretet tett arra, hogy az egyeztetések ágazati szinten is folytatódnak. Gaskó István beszámolt arról, hogy az ülésen több, a LIGA Szakszervezetekhez, és három másik konföderációhoz tartozó hat szakszervezet is részt vett, és a miniszterelnök az ő felvetéseiket, problémáikat is meghallgatta.

Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök tárgyal-e más szakszervezeti konföderációkkal is, Orbán Viktor – utalva arra, hogy Gaskó Istvánnal és a LIGA-val hagyományosan jó a kapcsolatuk – azt mondta: „meglátjuk, mire jutok a legegyszerűbbel...".

Azeri kiadatás: nem történt olyan, amivel ne számoltunk volna

A miniszterelnök mondta ki a döntést az azeri kiadatási ügyben, amelyben – Orbán Viktor szavai szerint – semmi olyan nem történt a magyar kormány döntése után, amellyel előtte ne számoltak volna.

A kormányfőt azzal kapcsolatban kérdezték újságírók a sajtótájékoztatón, hogy az Origo hírportál cikke szerint éles vita alakult ki a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt. A portál információi szerint Orbán Viktor elismerte, hogy ő adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik.

A pártelnök-miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta: a Fidesz elnöksége az azeri kiadatás kérdésében egyáltalán nem foglalt állást, a döntés kormányzati szinten született meg, összkormányzati koordináció volt. Minden érintett tárca elmondta a véleményét – az igazságügyi minisztérium a jogszerűségről, a külügyi tárca a diplomáciai következményekről –, majd megszületett a döntés, amelyet „természetesen – mint mindig – a miniszterelnök mond ki", most is így történt – részletezte Orbán Viktor.

Közölte: a Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen típusú következményei lesznek egyik vagy másik döntésnek. „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte" – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásában is érintette a kiadatási ügyet, és azt mondta, igazságosnak tartja az azeri baltás gyilkos átadásáról szóló kormánydöntést.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.