Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követett el azzal, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület  (ORTT), a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 57. § (1) és (3) bekezdésein alapuló eljárását a törvény 136. §-ában nem minősítette közigazgatási hatósági eljárásnak, és ezért a hatósági döntéssel szemben nem teremtette meg az érintettek számára a jogorvoslat lehetőségét. A Taláros Testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2009. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybírósághoz négy társadalmi szervezet nyújtott be kérelmet médiatörvénynek a médiakuratóriumi tagságra vonatkozó rendelkezéseivel összefüggésben. A társadalmi szervezetek tagot szerettek volna delegálni a médiakuratóriumokba, és e célból nyilvántartásba vételüket kérték az ORTT-től. Az egyik indítványozó azt követően fordult az Testülethez, hogy nyilvántartásba vételi kérelmét az ORTT elnöke 2003. április 23-án kelt levelében megtagadta, majd a döntést támadó keresetét a Fővárosi Bíróság is idézés kibocsátása nélkül elutasította. A bíróság indokolásában kifejtette, hogy az ORTT elnökének támadott döntése nem tekinthető közigazgatási határozatnak: a médiatörvény 136. §-a rendelkezik arról, hogy az ORTT mely hatáskörének gyakorlása során jár el közigazgatási szervként, ebbe a körbe azonban a médiakuratóriumok megalakításával kapcsolatos feladatok nem tartoznak bele.

A médiakuratóriumok jogi természetével összefüggésben az Alkotmánybíróság korábban már kifejtette, hogy a kuratóriumok speciális kettős jogállású szervek, azok egyrészt a közalapítványok kezelő szervei, másrészt a részvénytársaságok közgyűlései. A Testület szerint a jelen ügyben az alapvető kérdés a nyilvántartásba vétel megtagadása tárgyában hozott ORTT-döntés természete, jogi jellege. Az ORTT a jelentkező szervezetek nyilvántartásba vétele során a jelentkező társadalmi szervezet számára a delegálásban való részvételre való jogot keletkeztető döntést hoz. Az a szervezet, melyet az ORTT nem vett nyilvántartásba, nem jogosult a delegálásra. A nyilvántartásba vételről hozott döntés során az ORTT az ügy intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervnek, a jelentkező társadalmi szervezet ügyfélnek, míg a delegálási jogosultság megszerzéséhez szükséges nyilvántartásba vétel egyedi (konkrét) hatósági ügynek tekinthető. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy az Országgyűlés a médiatörvény megalkotásakor elmulasztotta az ORTT hatósági jellegű nyilvántartásba vételi döntésének a döntés jellegéhez igazodó hatásköri szabályozását, és így a döntéssel szembeni jogorvoslat megfelelő garantálását. Ezért a testület felhívta az Országgyűlést a jogalkotói mulasztás megszüntetésére.

A határozathoz Balogh Elemér, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós különvéleményt fűzött.

Az Alkotmánybíróság a héten közzétett határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt a fővárosi rendeletet, amellyel korlátozták a távhőszolgáltatásról való leválást. Az Alkotmánybíróság a kihirdetés napjával, várhatóan e hét péntekével semmisítette meg ezt a fővárosi rendeletet.

A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője még tavaly januárban támadta meg a fővárosi rendeletet az Alkotmánybíróságnál, miután törvényességi észrevételét a Fővárosi Közgyűlés elutasította. A közigazgatási hivatal szerint a távhő-szolgáltatási törvény nem ad arra lehetőséget egy önkormányzati képviselő-testületnek, hogy előírja azt, hogy milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás. A főváros most megsemmisített rendelete szerint új létesítmények kialakításakor, vagy a meglévő energia-ellátó rendszerek átalakításakor egy 2001-es kormányrendelet előírásainak megfelelően a helyi emisszióval nem járó rendszereket, távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket kell alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta a közigazgatási hivatal érvelését és arra hívta fel a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért annak szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. Az indokolás szerint egy helyi képviselő-testületi rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Továbbá nincs felhatalmazása az önkormányzatnak arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét.

Az Alkotmánybíróság hétfőn ötödször veszi napirendjére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (3) bekezdésének, valamint a 21/A. § (5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát. Az indítványozó szerint alkotmányossági aggályok merülnek fel a jármű üzembentartójának objektív felelősségével.

Megvitatják a Büntet törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény 269. §-a (közösség elleni izgatás) alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Szó lesz a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alkotmányossági vizsgálatáról.

Tárgyalnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát kifogásoló indítványokról.

Megbeszélik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2008. augusztus 31- ig hatályos 48. § (1) bekezdés alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet.

Tervezet készült a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel összefüggésben a művészeti tevékenységre speciálisan kialakított gazdálkodási forma hiányában megnyilvánuló alkotmányellenes mulasztás vizsgálata tárgyában.

Harmadszor veszik napirendre a Legfelsőbb Bíróság elnökének az Alkotmány értelmezésére vonatkozó indítványát.

Kedden tűzik napirendre a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 27. § (8) bekezdés b) pontjában szereplő „feltéve, ha azt a gazdasági tanács tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazatával meghozott véleménye támogatja,” szövegrész alkotmányossági vizsgálatát.

Szóba kerül az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (3) bekezdésének második mondatának, valamint az e törvény módosításáról szóló 2007. évi CXIX. törvény egészének és 2. §-ának alkotmányossági vizsgálata.

Megtárgyalják azt a határozattervezetet, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága kapcsán készült.

Megtámadták a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény munkaerő kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Egy másik indítványozó a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 38. § (1) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Határozattervezet készült a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, a katonák illetményéről és illetményjelleg juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet, illetve a külföldi szolgálatba vezényeltekkel kapcsolatos személyügyi feladatokról és jogállásuk egyes kérdéseiről szóló 26/2002. (IV. 12.) HM rendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával összefüggésben.

A keddi teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.