Az internet díjairól, a jövő évi költségvetésről és a korrupciós vádakról is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén. Harrach Péter azt a kezdeményezést ismertette, amely tiltaná a vasárnapi nyitva tartást a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében. A tervezet célja, hogy egy közös pihenőnapot biztosítsanak a családoknak. Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy a kormány a következő hetekben dönt a javaslat támogatásáról.
Határozathozatalok
Nemzetközi szerződések kihirdetése
Az Országgyűlés a határozathozatalok között hozzájárult három korábban megkötött kormányközi szerződés kihirdetéséhez. A képviselők jóváhagyták a Magyarország és Lengyelország közötti titokvédelmi megállapodást, megerősítették a Magyarország és Ausztria közötti határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról szóló egyezményt, továbbá elfogadták a Szerbiával kötött, nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezményt is.
Az EU kérésére módosította a Ház a vasúti közlekedési törvényt
Az Országgyűlés az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásában megfogalmazott kérésekre válaszul kimondta, hogy a vasúti közlekedés igazgatása jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból is független a pályavasúti társaságoktól, vállalkozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől. A Ház 162 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el – a fideszes Völner Pál kezdeményezésére – a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítását. A kormánypárti politikus javaslata indoklásában emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló irányelv helytelen átültetése miatt indított eljárást Magyarországgal szemben.
Egyszerűsítette a gázértékesítés és a szállítóvezeték-építés szabályait a Ház
Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a közvámraktárakban tárolt földgáz értékesítését és a földgázszállító-vezeték építési engedélyének megszerzését is egyszerűbb szabályokhoz köti. A fideszes Mengyi Roland és Balla György önálló indítványát 132 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadták el a képviselők. A kormánypárti politikusok javaslatára a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható lesz, vagyis ahhoz – a törvénymódosítás kihirdetését követő naptól – nincs szükség földgáz-kereskedelmi engedélyre.
A légi közlekedés és áruszállítás biztonságosabbá tételét szolgáló módosítást fogadott el a Ház
Uniós jogharmonizációs céllal – egyhangúlag, 167 igen szavazattal – módosította az Országgyűlés a légi közlekedési, valamint a légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvényeket. A jogszabály-változtatás a légi közlekedés és áruszállítás biztonságosabbá tételét is szolgálja. A veszélyes áruk légi szállításának oktatását és a tevékenység vizsgálatát hatósági felügyelet alá vonja a módosítás, a részletszabályokat azonban kormányrendelet rögzíti majd. A változtatás pontosítja a légi közlekedés engedélyezésének szabályait, és meghatározza a járművek gyártásához, karbantartásához szükséges követelményeket is. Az előterjesztés indoklása tartalmazza, hogy a honvédelmi tárca a jövőben megnyitna egyes katonai reptereket a polgári légi közlekedés előtt. A Magyar Honvédség pápai bázisrepülőtere fokozatosan válik a jövőben nemzeti, szövetségi és európai uniós erőforrások bevonásával szállítási csomóponttá, vagyis közös felhasználású katonai és polgári reptérré. Ennek lelhetőségét is megteremti a változtatás.
Törvénymódosítás-csomagot adott be a kormány a központi címregiszterrel kapcsolatban
Törvénymódosítás-csomagot nyújtott be a kormány a parlament elé, ebben egyebek mellett a központi címregiszter létrehozásával összefüggő törvényeket módosítanák. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában kifejtette: a törvénymódosításra a regiszter működésével kapcsolatban van szükség, célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremtése. A rendszer egyszerre kezelné a személyi és címadatokat, a lakcímnyilvántartást, így egységesek lennének az adatok. A rendszer várhatóan 2015. január elsejével indul el, később pedig megvizsgálnák, hogy milyen más adatbázisokat lehetne bevonni.
Azonnali kérdések
MSZP: engedélyezte-e a kormány, hogy a NAV elnöke szabadságra menjen?
Az azonnali kérdések sorát nyitó Tóth Bertalan (MSZP) felháborítónak nevezte, hogy az adóhatóság elnöke és helyettese az amerikai kitiltási ügy közepén szabadságra ment. Feltette a kérdést, hogy ezt a kormányzat engedélyezte-e a szabadságot, illetve megkérték-e Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét, hogy szabadságát szakítsa meg, és térjen haza Magyarországra. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy konkrét bizonyítékok nélkül vádolják meg a kormánytisztviselőket, 250 ezer önkormányzati tisztviselőt és körülbelül 950 ezer embert, akik a magyar állami szektorban dolgoznak. Emellett megvádolják a legfontosabb szervezetet, azt amelyik az adót gyűjti be, miközben az elmúlt 25 év legsikeresebb adóéve lesz a 2014-es – mondta.
Jobbik: duplázzák meg a kétgyermekesek adókedvezményét
Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány az önkormányzati választás előtt megígérte, duplájára emelik a kétgyermekes családoknak járó adókedvezményt. Felhívta a figyelmet, hogy az állam a második gyermek születését tízezer, a harmadikét nyolcvanezer forinttal támogatja, ami túlzott különbségtétel. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a Fidesz-KDNP parlamenti többsége és a kormány teljesíteni fogja választási ígéretét, az egy- és kétgyermekes családok családi adókedvezményét duplára fogják emelni ebben a ciklusban. Hozzátette, hogy a program 2016-ban kezdődik, és 2019-ben fejeződik be.
A Fidesz a munkahelyteremtésről
Tiba István (Fidesz) arról beszélt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal múlt héten publikált adatai szerint 4,182 millióan dolgoztak Magyarországon, ez 192 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Eközben a munkanélküliség 7,4 százalékpontra esett, a foglalkoztatás növekedéséhez pedig jól járul hozzá a versenyszféra – mondta. Arra is kitért, hogy foglalkoztatás növekedésében jelentős szerepe van a munkahelyvédelmi akcióprogram járulékkedvezményeinek és a gyed extra bevezetésének. Hogyan támogatja a kormány a további munkahelyteremtést? – tette fel a kérdést. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára közölte: óriási eredményeket sikerült elérni a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatás terén. Hangsúlyozta, hogy az eddigi programokat továbbviszik, miközben 2014 és 2020 között az összes rendelkezésre álló forrás hatvan százalékát kifejezetten gazdaságfejlesztésre fordítják. Ezen belül pedig leginkább a munkahelyteremtésre fognak koncentrálni – közölte.
MSZP: vizsgálják-e a parlagfű-mentesítésre felajánlott források elköltését?
A szocialista Heringes Anita (MSZP) felháborítónak nevezte, hogy az egykori vidékfejlesztési tárca az adók egy százalékából parlagfű-mentesítésre felajánlott források egy részét más célra, a többi közt végkielégítésre vagy gépkocsi vásárlására használta fel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: a 2011-ben felajánlott forrásokból 642 millió forintot zárolt a kormány, ennek oka a hiánycsökkentés volt, eljárást így szerinte azokkal szemben lehetne elkezdeni, akik Magyarországra 3 százalék alatti hiánycélt kényszerítenek. Hangsúlyozta: a kormány a szerdai ülésén dönt a 642 millió forint visszapótlásáról, és azt eljuttatja az érintett civil szervezetekhez.
Fidesz: mikorra készül el a győri keleti elkerülő?
Simon Róbert (Fidesz) azt kérdezte, befejeződnek-e 2015. augusztus végéig a Győrt keleti irányból elkerülő 813-as főút első ütemének építési munkálatai, majd ezt követően mikor kezdődik a második ütem kivitelezése. Fónagy János államtitkár válaszában közölte, hogy jelenleg az első ütem régészeti feltárása folyik, és a 2015. augusztusi határidő feszített tempót feltételez ugyan, de tartható lesz. Az út megépítésének második és harmadik üteme szerepel a hamarosan a kormány elé kerülő, 2014 és 2020 közötti projektlistán – tette hozzá.
Interpellációk
MSZP: a megyei agrárkamarák kiszolgálják a baráti kört
Gőgös Zoltán (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy nem lehet fellebbezni a – „helyi földbizottságok híján" – döntő megyei agrárkamarák azon határozatai ellen, amelyekben arról foglalnak állást, élnek-e vétójogukkal a földvásárlások során. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára válaszában közölte: a földtörvény alapján a helyi földbizottságok állásfoglalásai ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél, és bírósági felülvizsgálat is lehetséges. Hozzátette, eddig az összes földbizottsági döntés egy százalékát kérdőjelezték meg.
Jobbik: nem megfelelő az új tankönyvek színvonala
Dúró Dóra (Jobbik) a tankönyvpiac átalakításáról beszélt, kijelentve, az új tankönyvek szakmai színvonala nem megfelelő ahhoz, hogy a jövő generációi azokból tanuljanak. Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a kísérletitankönyv-alkotás folyamatát ismertetve hangsúlyozta: a nemzeti tankönyvtanács szakemberek bevonásával kialakított egy összetett eljárást, hogy a tankönyv-akkreditációs eljárás csak minőségi kiadványokat engedjen át.
LMP: visszaélések az Öveges-programban
Ikotity István (LMP) arról szólt, hogy a természettudomány-oktatás megújítását célul tűző Öveges-programban a források felhasználása komoly visszaélések gyanúját veti fel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter reagálásában felidézte: az ügyben a kormány belső vizsgálatot rendelt el, amelynek első írásos változata már elkészült, azt átadták az Emminek. Jelezte, most még csak nem lezárt vizsgálati eredményeket tud ismertetni. Ezek alapján közölte: felmerült, hogy szabálytalanul használták fel a pénzt.
Fidesz: az idén is lehet olcsóbb tűzifához jutni
Pócs János (Fidesz) arról kérdezte a kormányzatot, hogy áll a tűzifára vonatkozó rezsicsökkentési program, amellyel az idén is jelentősen olcsóbban lehet hozzájutni a tüzelőhöz. Bitay Márton Örs FM-államtitkár válaszában kifejtette: a 22 állami erdőgazdaság 170 ezer köbméter lakossági tűzifával indította el a programot, hogy a fával fűtőknek is csökkenjen a rezsije. Háztartásonként 10 köbmétert lehet vásárolni a csökkentett árú fából. Így ez nagyjából 20 ezer családnak nyújt lehetőséget – közölte az államtitkár.
MSZP: miért nem vonják vissza a költségvetési törvényt?
Bangóné Borbély Ildikó szerint bár többször megígérték idén a családi adókedvezmény emelését, ez mégsem valósul meg. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tagadta, hogy emelnék a családok terheit, szavai szerint éppenhogy csökkentik. Fontos kedvezmény az idei évtől, hogy a járulékból is igénybe lehet venni a családi adókedvezményt, és folytatódik a gyed extra, a munkavédelmi akció is – hozott példát.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt firtatta, hány új adófajta létezik még, hol a „cunami vége", várható-e bármelyik adónem megszüntetése vagy vannak-e még újabb ötletek a kormány tarsolyában. Tállai András kiemelte: egy ország adórendszerében nem az legfontosabb, hogy darabra hány adó van, hanem az, hogy a megtermelt jövedelem hány százalékát vonják el adóként. Magyarország teljesítményét ilyen szemszögből vizsgálva az elmúlt négy évben büszkék lehetnek, ez az arány a megtermelt jövedelem 41 százalékáról 38-39 százalékra csökkent. Ez az idén és várhatóan jövőre is így lesz – rögzítette az államtitkár. Ismertette: csökkent a társasági adó, ami Európában az egyik legalacsonyabb, az egykulcsos adó és a családi adókedvezmény a gyermeket nevelők esetében is pozitív hatásokat eredményezett. Szerinte helyes adófilozófiát folytatnak. Jelezte: a következő négy évben a jövedelemadó mértéke tovább fog csökkenni, a társasági adót és a személyi jövedelemadó kulcsát is szeretnék mérsékelni.
MSZP: embertelen a szociális temetés
Korózs Lajos arról beszélt, hogy január 1-jétől életbe lép a szociális temetés rendszere, amely a szegényeket haláluk után is elkülönítené a nem szegényektől. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkár közölte: a szociális temetés nem idegen a hazai hagyományoktól, ez nem kényszer, hanem kiegészítő lehetőség a hagyományos temetkezési és támogatási formák mellett, a cél pedig az alanyi jogon járó ingyenes temetés lehetőségének megteremtése. Nincs szándék a jogszabály visszavonásra, vagy késleltetésre – jelezte, és megerősítette: a költségeket az eljárásban résztvevő szervek vállalják át.
Napirend előtti felszólalások
A Jobbik ingyenessé tenné az alapszintű internet elérését
Novák Előd (Jobbik) az internetszolgáltatások árát sokallta, az szerinte versenyhátrányt okoz az országnak. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára az első célnak a szélessávú hálózat fejlesztését nevezte meg, utána lehet eldönteni, ahhoz milyen hozzáférés biztosítható. Hangsúlyozta a kormány abbéli elkötelezettségét, hogy a hálózatot minden ember és vállalkozás számára elérhetővé tegye, mert az könnyítené az otthoni ügyintézést, a vállalkozások működését. Megismételte: az ország ezt 2018-ra kívánja megvalósítani.
Az LMP a költségvetést és az adótörvényeket is bírálta
Az LMP-s Schiffer András a jövő évi büdzsé, az adótörvények és a korrupciós vádak miatt is bírálta a kormányt. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a távközlési adó kiterjesztésének ügye lezárult. Ennek technikai lebonyolítása az eheti bizottsági ülésen meg fog történni, a törvényjavaslatból ez a rész kikerül – szögezte le. A kitiltási botrány ügyére „sem tudok sok újat mondani" – jelentette ki, hozzátéve: a kormányzatnak ezzel kapcsolatban semmi teendője nincs. A költségvetési törvény vitája 17-én kezdődik, így a felvetett kérdések megvitatására akkor lesz lehetőség – folytatta válaszát.
A KDNP a vasárnapi nyitva tartás ellen szólt
Harrach Péter: Nem állnék itt a szabad vasárnap kérdésében, ha lenne egy hiteles szociáldemokrata párt. A munkavállalók védelméről szól ez, megszabadulva a szociálliberális dogmáktól. A törvénytervezet célja egy mondatban: egy közös pihenőnapot szeretnénk a családoknak. Az sem árt, ha egy keresztény-szociális párt nyújtja be a javaslatot. Hosszú egyeztetéseken ment keresztül, baloldali elkötelezettségű szakszervezetekkel is tárgyaltunk. Munkaadók, munkavállalók, vásárlók érdekei is szóba kerültek most. Eredeti javaslatunkat 3 évvel ezelőtt nyújtottuk be. Most a kereskedelemre korlátozzuk a kezdeményezést. Ott tehát, ahol alkalmazott van, be kell tartani a pihenőnapot. A szupermarketekben viszont munkaerőhiány és túlfoglalkoztatás van. A törvényjavaslat szellemében kivételek volnának a családi vállalkozások, a szolgáltatók, az idegenforgalmi egységek, pékségek, pályaudvarokon lévő boltok, benzinkutak is nyitva lehetnek.
Rétvári Bence (államtitkár): A kormány a következő hetekben dönti el, hogyan támogatja a javaslatot. Az EU-tagállamok felében van ilyen szabályozás, ami most elkészülhet, valamint az alaptörvény is védi a pihenőnap intézményét. A javaslatot 3 éve az MSZOSZ, a Munkástanácsok és mások is támogatták, hiába állítják tehát sokan, hogy az intézkedés álláshelyek tömeges elvesztésével járhat. A nyitva tartás nem munkahelyeket teremt, hanem dolgozókat foglalkoztat túl, ezt számos szakértő elmondta már. A nőket háromszor annyira sújtja ráadásul a vasárnapi foglalkoztatás, mint a férfiakat, ez további egyenlőtlenséget okoz.
|
A szakszervezet támogatja, de csak ha minden üzletre vonatkozik
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) alapvetően támogatja az üzletek vasárnapi zárva tartását, mert úgy véli, ezzel csökkenhetne az ágazatban dolgozók megterhelése, ám csak akkor tartja elfogadhatónak, hogy az üzletek ne nyissanak ki vasárnap, ha az minden üzlettípusra, tehát nemcsak a nagyokra vonatkozna – mondta el hétfőn az MTI-nek a szakszervezet elnöke. Sáling József kifejtette: jelenleg annyira leterheltek a kereskedelemben dolgozók, és annyi betöltetlen álláshely van, hogy a KASZ zárva tartás párti, mert egyébként a munkáltatók nem tudják betartani a Munka törvénykönyvét. A válság alatt a cégek leépítettek, és olyan létszámhiány van a kereskedelemben, hogy sok helyütt hét napra nem is tudják törvényesen beosztani a munkavállalókat. Ha csak hat napból állna a munkahét, ez könnyebb lenne – vélekedett az elnök.
Sáling József kiemelte: csak akkor tartják elfogadhatónak a vasárnapi zárva tartást, ha az minden üzlettípusra vonatkozna, nemcsak a KDNP-s javaslatban szereplő 400 négyzetméter feletti egységekre. Legfeljebb azok képezhetnének kivételt, akik saját üzletükben dolgoznak; ők vasárnap is kinyithatnának – mondta Sáling József, hozzátéve, hogy a boltok többsége még így is zárva lenne a hét utolsó napján.
A KASZ elnöke szerint – épp a hiányzó munkaerő miatt – nem kell elbocsátásokkal számolni a szektorban a vasárnapi zárva tartás bevezetése esetén. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egyes dolgozóknak, akiknek fontos az a 3000-4000 forintos plusz jövedelem, amit vasárnap kapnak, ellenére lehet a javaslat.
Az OKSZ szerint 15-20 ezer dolgozó elbocsátásával járhat az intézkedés
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozta: az OKSZ elismeri, hogy nyomós érvek szólnak az üzletek vasárnapi zárva tartása mellett, fontos a családtagok vasárnapi együttléte, az alkalmazottak védelme, a kisvállalkozások támogatása, vannak ugyanakkor más fontos szempontok is, amelyeket mérlegelni kell.
A vasárnapi zárva tartás esetén a kereskedelmi szövetség előzetes becslése szerint 15-20 ezres elbocsátással lehet számolni – mondta Vámos György. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a forgalom nem „vándorolna" át egy az egyben más napokra, az átrendeződés során lennének veszteségek. Emellett az alkalmazottak elesnének az 50 százalékos vasárnapi pótléktól, ami jelenleg többletkereseti lehetőség.
|
Az MSZP garanciát vár, hogy nem lesz internetadó
Harangozó Tamás (MSZP) elmondta, hogy pártja politikai nyilatkozatot nyújtott be és az alaptörvény hatodik módosítását kezdeményezi, hogy garanciát kapjanak az internetadó elvetésére. Tállai András szerint „némi zavar van az ellenzéki pártoknál", miután kiderült, nem lesz internetadó. Volt szocialista miniszterelnökökről azt mondta, hogy nem tartották be a szavukat. A korrupciós vádakra azt felelte: jó lenne, ha az ellenzéki politikus ezeket bizonyítékokkal együtt tudná állítani, mert így csak egy „gyenge ellenzéki vádaskodás", amit mond. Szerinte alaptalanok és nem igazak a politikus korrupciós vádjai.
Fidesz: 2015 a gyarapodó Magyarország első éve lesz
Rogán Antal (Fidesz) a 2015-ös évet a gyarapodó Magyarország első évének nevezte, a büdzséről szólva pedig azt mondta: az a bankok elszámoltatásának költségvetése, amely lehetővé teszi, hogy több mint 1 millió családnál maradjon több pénz. Február és április között egy átlag devizahiteles család akár havi 20 ezer forintot is spórolhat, míg szeptember és november között a forinthitelesek részlete csökkenhet átlagosan havi 10 ezer forinttal – ismertette. Könnyebben és nagyobb mértékben vehető igénybe a családi adókedvezmény, folytatódik a pedagógusok életpályaprogramja, a rendvédelmi dolgozók bére is emelkedik – folytatta felszólalását, hangsúlyozva: mindezt úgy teszi meg a kormány, hogy közben nem növeli a költségvetés hiányát. Tállai András azt emelte ki: a kormány folytatja a megkezdett munkát az adózás, a jövedelmek adójának csökkentése terén. A rezsicsökkentés is tovább folytatódik – hangsúlyozta, cáfolva, hogy annak hatása jövőre „kimúlna", hiszen jövőre is stagnáló rezsiárakkal kell számolni. Ezermilliárd forint juthat vissza az emberekhez a bankok elszámoltatása által – emelte ki –, jelezve: mindezzel a családok hosszú távú jóléte, gyarapodása alapozható meg. Munkahelyek létrejöttét, a gazdasági növekedés fellendülését ígérte az államtitkár.
