Heteken belül meg kell kezdődnie az ideiglenes határzár létesítésének a szerb-magyar határon – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A tárcavezető azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök az előző napi kormányülésen világossá tette, hogy az ideiglenes határzár megvalósításának minél hamarabb meg kell történnie.
A kormány nem tud 4-5 hónapot várni – jelentette ki Lázár János. Megismételte, hogy a kivitelezést állami érdekkörben akarják tartani, a költségeket pedig 5-10 milliárd forint közé tette, emlékeztetve, hogy 6,5 milliárd forint már rendelkezésre áll. Jelezte, hogy a határzár nyomvonalát a Belügyminisztériumban már meghatározták.
Közölte azt is, hogy eddig körülbelül egymillióan küldték vissza a bevándorlásról szóló – július 15-ig meghosszabbított – nemzeti konzultáció kérdőívét, és 800 ezer ív kiértékelése után továbbra is az látszik, hogy a válaszolók döntő többsége határozottan elutasítja az illegális bevándorlást.
A Miniszterelnökség vezetője elmondta továbbá, hogy a kormány vizsgálja azokat a híreket, amelyek szerint embercsempészek által szervezett útvonalakon érkeznek az illegális bevándorlók.
A szerdai magyar-szerb kormányüléssel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: Magyarországnak kiemelt jelentőségű az együttműködés Szerbiával, amelynek európai uniós integrációját Budapest elkötelezetten támogatja. A határzárral kapcsolatban megerősítette Orbán Viktor előző napi szavait, vagyis hogy a magyar lépés nem irányul senki ellen, csak „szeretnénk megvédeni Magyarország határait".
Lázár János a sajtótájékoztatón európai uniós ügyekre is kitért. A belső piaci szabályozásért felelős uniós biztos egy interjújára hivatkozva a politikus azt mondta: Elzbieta Bienkowska megfenyegette a magyar kormányt, a magyar törvényhozást és egész Magyarországot, ami példa nélküli.
Az EU-biztos „fenyegetéssel felérő üzenete" szerint a magyar kormánynak háborúra kell számítania az Európai Bizottsággal, ha a korábban leosztott jogokat elveszi a külföldi cégektől, és patrióta gazdaságpolitikát folytatva igazságosabban akarja elosztani a gazdasági jogokat – fejtette ki a miniszter.
A magyar kormány tisztázni szeretné az Európai Bizottsággal, hogy ez a brüsszeli testület álláspontja vagy a biztosé – közölte, hozzáfűzve: a belső piaci EU-biztos a Spar élelmiszer-üzletlánc, a nagy gyógyszerkereskedő hálózatok és a Philip Morris dohányipari vállalat érdekében emelt szót. Utóbbival kapcsolatban Lázár János hozzátette, nem volt még példa arra, hogy egy uniós biztos nyíltan egy dohánycég és a dohányzás mellett kampányolt volna.
A tárcavezető beszélt a paksi atomerőmű-fejlesztésről is, amellyel kapcsolatban tudatta: májusban a magyar kormány maga kezdett versenyjogi eljárást, azt kérve az Európai Bizottságtól, hogy döntse el, a paksi kapacitásfenntartásban a kabinet betartja-e a tiltott állami támogatással kapcsolatos szabályozást. Azt kérte, hogy a brüsszeli testület a tények és a számok alapján hozza meg döntését.
Közölte egyúttal, hogy a jövő héten Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára és Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos Brüsszelben tájékoztatja a versenyjogi főigazgatóságot, majd az Egyesült Államokban hivatalos tájékoztatást nyújtanak az amerikai kormánynak is.
50 százalékkal emelné a legalacsonyabb jövedelmű közszolgálati dolgozók bérét
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a 2016-os büdzsében az első fél évre 25 milliárd forintos „mozgástér" van a közszolgálati életpályára. Ennek igazságos elköltése érdekében a tárcavezető konzultációt kezdeményez a szakmai partnerekkel.
Lázár János közlése szerint a legalacsonyabb jövedelmű vagy beosztású járási hivatali vagy kormányhivatali dolgozók 80-100 ezer forintot keresnek, cél, hogy az ő esetükben mielőbb béremelés legyen.
Beszámolt arról is, hogy a kormány áttekintette az államapparátus gépjárműveinek helyzetét és szükségtelennek tartja a 6 milliárd forintos beszerzést. A következő időszakban semmilyen gépjárműbeszerzés nem lesz – jelentette ki.
A miniszter ismét szóba hozta, hogy három területen – az építésügyben, az adóeljárásokban és az uniós pénzek kifizetése területén – a bürokrácia csökkentése a legfontosabb feladat. Az ezzel kapcsolatos konzultációs kérdőívet 175 ezren töltötték ki a járási hivatalokban; az emberek az elvárt lépésekről, díjak, illetékek csökkentéséről fejthették ki véleményüket.
Lázár János a következő fél év nagy feladataként hivatkozott a teljes adóeljárási rendszer átalakítására, amelynek során az egyszerűsítést, az átláthatóvá tételt sürgette. Utalt arra is, hogy az OECD tanulmánya szerint a vállalatoknak az adóbürokrácia jelenti a legsúlyosabb kihívást, s ez a versenyképességet veszélyezteti.
Számos koncepció készült az adóhivatalra vonatkozóan, ezekről vita folyik a kormányzatban – mondta a tárcavezető, kifejtve: megvizsgálják, hogyan funkcionált az eddigi struktúra. Az egyik megoldási lehetőségként beszélt arról, hogy területi szinten az adóirányítás integrálódik a kormányhivatalokba. Jelezte: még nincs döntés a kérdésben. Azt a mentalitást ugyanakkor fenntarthatatlannak nevezte, hogy az adórendszer ellenségnek tekinti az adófizetőket és vélelmekkel él velük szemben.
Arra a kérdésre, hogy a változás érintheti-e Vida Ildikó NAV-elnök pozícióját, Lázár János azt felelte: először a tartalomról, a változás mélységéről kell dönteni.
A tárcavezető a parlament költségvetési bizottságának javaslatára reagálva azt is közölte: az új közbeszerzési törvény az új uniós irányelvek szerint készült, ami meghatározza a kivételek körét. A hazai jogszabálynak szűk a mozgástere, így a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) sem lesz lehetősége, hogy november 1-je után kivételes elbánásban részesüljön – fűzte hozzá. A testület módosító indítványában azt kérte: két területen vegyék ki az MTVA-t a jogszabály hatálya alól.
A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón azt is elmondta: szeptember 15-ig értékelik a tárcák eddigi teljesítményét. A július elejére tervezett belső konferenciát – a bevándorlási kérdés okozta terhek miatt – augusztus 25-én tartják meg. Ezen – Matolcsy György jegybankelnök, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Domokos László, az Állami Számvevőszék és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke részvételével – az OECD országjelentését értékelik majd.
Az információszabadságról szóló törvény módosításával kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miért van szükség a közérdekű adatigénylés fizetőssé tételére, Lázár János azt válaszolta: „mert nem győzzük", előfordul ugyanis, hogy például egy-egy önkormányzatnak több tízezer oldalt kell lemásolnia. „A visszaéléseket szeretnénk megakadályozni", nem az információhoz való hozzáférés alapjogát korlátozni – hangsúlyozta.
Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt kiegészítve azt mondta: az Igazságügyi Minisztérium a törvénytervezet megfogalmazása során végig konzultált Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével. A jogszabály továbbra is meg fog felelni minden alkotmányos elvárásnak – közölte az államtitkár, aki szerint a módosítás célja megtartani a közérdekű adat kikérésének szabadságát, de korlátozni azt a szabadságot, hogy ezt obstruktív jelleggel, az államérdek figyelembevétele nélkül tehessék meg.
