Magyarországon az ellenzék van teli korrupciós ügyekkel, ezért remélte, hogy a kérdésekre a Jobbik vagy az MSZP megnyugtató válaszokat tud adni a vitanapon – közölte Hollik István (KDNP) a Parlamentben az antikorrupciós vitanapon vezérszónoki felszólalásában. Mint mondta: csak hosszú kutatómunka után nevezhető meg olyan baloldali politikus, akinek a neve ne merülne fel valamilyen korrupciós ügyben.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában hangsúlyozta a kormány korrupcióellenes intézkedéseit, így például a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozását - amely a közhivatalok megtisztítását szolgálja - és a nemzeti korrupcióellenes program megalkotását. Utóbbi nemcsak a közigazgatásra, hanem az üzleti életre is intézkedéseket fogalmaz meg. Úgy fogalmazott: miután az MSZP nyolcéves kormányzása alatt veszélyesen megrendült az állammal szembeni közbizalom, 2010-ben az Orbán-kormány azonnal zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen. A kabinet célul tűzte, hogy Magyarország a világ legkisebb korrupcióval fertőzött országai között legyen. Jelezte, hogy az alaptörvény is rögzíti: átlátható költségvetési és gazdálkodási gyakorlatot kell érvényesíteni.
Völner Pál igazságügyi minisztériumi államtitkár a korrupció elleni büntetőjogi szigorításokról számolt be. Kiemelte, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények később évülnek el, valamint azt is, hogy az új büntető törvénykönyv (Btk.) különbséget tesz a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények és a hivatalos személyekkel, eljárásokkal kapcsolatos cselekmények között. A Btk. korszerűsítette a gazdasági bűncselekmények körét is, a költségvetést károsító bűncselekmények pedig kiemelt megkülönböztetést kaptak.
Az államtitkárok szerint az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. Kontrát Károly erre példaként említette, hogy az MSZP-s Hiszékeny Dezső ellen vesztegetés bűntettének gyanúja miatt zajlik eljárás, Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügye pedig Európa legnagyobb korrupciós botránya, amelyet a mai napig nem tisztázott a Jobbik. Völner Pál azt elevenítette fel, hogy a volt MSZP-elnökhelyettes Simon Gábor több százmillió forintot tartott külföldi bankokban. Megjegyezte azt is, hogy a múlt héten felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert a bíróság hűtlen kezelés miatt.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a gazdaság kifehérítése érdekében tett kormányzati lépéseket ismertette, így például az online pénztárgépek és a közúti áruforgalmat ellenőrző elektronikus rendszer bevezetését. Az ellenzék egyiket sem szavazta meg. Rámutatott arra is, hogy a 2016-os költségvetésben már mintegy ezermilliárd forinttal több áfabevételt terveznek, mint amennyi 2010-ben befolyt. Tállai András az ellenzéket bírálva arról is beszélt, hogy a szocialisták benne lehettek áfacsalásokban, amiből működtethették a párt "feketekasszáját". A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: képviselőjük, Volner János cégei úgy tűntek el, hogy köztartozást hagytak maguk után.
Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka a vitanapot úgy jellemezte: a korrupció bugyrában összefonódott ellenzékiek alaptalanul és gátlástalanul kívánják rágalmazni a kormányfőt, a kormányt és a Fideszt, hogy saját korrupciós ügyeikről eltereljék a figyelmet. Értékelése szerint az ellenzéket a kormányzati sikerek zavarják. Tűrhetetlennek nevezte, hogy köztörvényes váddal az MSZP-s Hiszékeny Dezső és a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát is fel kellett függeszteni. Felvetette, hogy az Együtt mikor számol el a hozzá köthető alapítvány külföldi támogatásaival és az LMP bármely vezetője, tagja tett-e feljelentést amiatt, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai szerint nem tudtak elszámolni a költségvetési támogatásukkal. Németh Szilárd kiemelte azt is, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és egykori államtitkára felfüggesztett börtönbüntetést kapott hűtlen kezelés miatt, a csillebérci úttörőtábor "lenyúlását" pedig a gátlástalanság és cinizmus állatorvosi lovaként jellemezte. Hozzátette, hogy miközben most a cafeterián keresztül gyermekek, családok és idősek üdülhetnek, addig a baloldal évtizedeken át hagyta, hogy külföldi baloldali szakszervezetek zsebre vágják ezt a pénzt. Felvetette, hogy ebből töltötték-e fel a józsefvárosi feketekasszát, vándorolt-e pénz Zuschlag Jánoshoz, Simon Gáborhoz.
Hollik István (KDNP) azt mondta: Magyarországon az ellenzék van teli korrupciós ügyekkel, ezért remélte, hogy a kérdésekre a Jobbik vagy az MSZP megnyugtató válaszokat tud adni a vitanapon. Belátta azonban a szocialisták felszólalása alapján, hogy csalódnia kell. Megelőlegezte, hogy a Jobbik is hallgatni fog. Úgy fogalmazott: csak hosszú kutatómunka után nevezhető meg olyan baloldali politikus, akinek a neve ne merülne fel valamilyen korrupciós ügyben. Nem szeretnénk káposztaőrző tanácsokat kapni az Országgyűlés kecskéitől – fogalmazott.
Kijelentette: a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, miután a baloldal eltékozolta a közvagyont. Sorolta az eddigi intézkedéseket: kizárták a közbeszerzésekből az off-shore cégeket, míg a baloldali kormányok alatt azok nyertek. Utalt az Európa Tanács korrupcióellenes jelentésére, amely szerint a korábbi összes ajánlást végrehajtotta a kormány. Hosszasan sorolva a szocialisták ügyeit szólt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök villájába épített medence áfa-visszatérítéséről, vagy arról hogy pusztába építettek alagutat vagy völgyhidat. Említést tett Juhász Ferenc és Hiszékeny Dezső MSZP-s politikusok ügyeiről, a Simon-ügyről vagy a szocialista párt VIII. kerületi feketekasszájáról, de arról is: a mai napig adósok annak magyarázatával, honnan vándorolt a pénz az MSZP-be. A Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: nem tisztázták minden idők legsúlyosabb korrupciós ügyét, azt, hogy milyen eredetű pénzekkel finanszírozta Kovács Béla a Jobbikot. Feleslegesnek nevezte az ellenzék üres vádaskodásainak hangoztatását a korrupcióval kapcsolatban, arról ugyanis szerinte az embereknek a baloldal jut az eszébe.
Tóbiás József, az MSZP egyik vezérszónoka felszólalásában azt hangoztatta, hogy állami szintűvé vált a korrupció. Kifejtette: az elmúlt 25 évben minden kormánynak volt 1-2 ügye, de most jogszabályi szintre emelték azokat. Az MSZP másik vezérszónoka, Bárándy Gergely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem üldözi, hanem hitelesíti a korrupciót, az ügyészség részre hajló, az Állami Számvevőszéket és a Magyar Nemzeti Bankot volt fideszes politikus vezeti és az Alkotmánybíróságnak is szinte csak Fidesz által megválasztott tagja van.
Vona Gábor (Jobbik) szerint a korrupció és a migráció az a két súlyos probléma, amely maga alá temetheti az országot. Kijelentette: az antikorrupcióval kampányoló pártok kormányra kerülve maguk váltak a korrupció melegágyává. Mint mondta: nem érti, milyen kivizsgálást várnak tőle a Kovács Béla ügyben, hiszen az lenne a furcsa, ha képes lenne kivizsgálni egy orosz kémügyet. A mentelmi jog eltörlését szorgalmazta, hogy korrupt politikusok ne bújjanak azok mögé, valamint azt, hogy a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata is megismerhető legyen, emellett súlyosabb büntetést szorgalmazott a politikusok esetében.
Szél Bernadett (LMP) szerint a rendszerváltás utáni pártok felelőssége a korrupció elburjánzása, mindebből pedig a Fidesz-KDNP-nek rendkívüli felelősség jutott, mivel legyengítették ezt az országot. Emlékeztetett pártja antikorrupciós törvénymódosító javaslataira, amelyeket azonban a kormányoldal "elkaszált", a többi közt a burkolt pártfinanszírozás felszámolása vagy az uniós pénzek költésének átláthatóvá tétele érdekében. Az LMP elszámolt 2014-es kampányköltéseivel, és a civil korrupcióellenes szervezetek is azt állapította meg a pártról, hogy nem lépte át a törvényes keretet – jelentette ki.
Dömötör Csaba államtitkár szerint az ellenzék nem a kormánnyal, hanem saját magával vitatkozik. Véleményét ellenzéki politikusok idézeteivel kívánta alátámasztani, s azt mondta: Sneider Tamás jobbikos politikusként 2010-ben arról elmélkedett, hogy a Jobbik-elnökének még maffiózókkal is jóba kell lennie. Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta, sok helyről vándorolt pénz az MSZP-be, de Európából nem nagyon, ahonnan vándorolt, azt pedig jobb, ha nem tudják. Mesterházy Attila a Die Welt című német újságnak arról beszélt, hatalmas gondot jelentenek az MSZP korrupciós ügyei.
Tállai András államtitkár szerint 2010-15 között lényegében az áfa-bevételek 50 százalékkal nőttek, ezeket a NAV szedte be. Végrehajtotta az online-pénztárgépek kialakítását, az ekáer-rendszer létrehozását. Idén 570 milliárddal több bevételt gyűjtött be, mint az előirányzat, hozzátéve: ott semmiféle válság, kudarc nincs. Kontrát Károly államtitkár Bárándy Gergely szavaira reagálva(MSZP), visszautasította, hogy ettől a korrupt kormánytól irányított rendőrségtől nem várható el a bűncselekmények kivizsgálása. Arra szólított fel, ne gyalázzák alaptalanul a rendőrséget. Ha korrupciós bűncselekményről tud, a Btk. alapján tegyen feljelentést. Bitay Márton Örs államtitkár idézve a Jobbik elnökének szavait azt mondta: Kovács Béla ügyét Vona Gábor orosz kémügynek tekinti. Szívesen meghallgatnák, miért gondolja így. Rétvári Bence államtitkár hozzátette: az EP-képviselőknek adott a parlamentben a felszólalás lehetősége, de a Jobbik bújtatja Kovács Bélát. Úgy látszik, nincsenek érvek, hogy megvédje magát illetve a pártot sem tiltott pártfinanszírozás és korrupciós vádak miatt.
Gulyás Gergely (Fidesz) a politikai abszurd kategóriájába tartozónak nevezte, hogy az MSZP a politikai korrupcióról akar vitanapot tartani. Az ügyészség külön támogatást kap azért, hogy korrupcióellenes részleget működtessen, ahol 15 ügyész dolgozik – hangsúlyozta. A Jobbikra reflektálva azt mondta, minden korrupciós ügy közvádas bűncselekmény és a Fidesz valamint a KDNP képviselőcsoportjai a közvádas ügyekben mindig támogatták a mentelmi jog felfüggesztését. A pártfinanszírozási törvény lehet, hogy nem tökéletes, de lehetővé teszi, hogy például az LMP is egyenlő esélyekkel induljon a választásokon.
Szűcs Lajos (Fidesz) arról beszélt a felszólalásában, hogy a kormány korábbi intézkedéseinek köszönhetően a gazdaság ma már sokkal fehérebb, mint volt. Az ehhez vezető lépésekként említette az online pénztárgépek bevezetését, a személyi jövedelemadó 16 százalékra csökkentését, az adóbeszedés hatékonyságának javítását. Hozzátette, hogy több olyan ügy pattant ki (Baumag, Globex, Hajdu-Bét), amely után a kormány nem kártalanított, a mostani vezetés viszont ezt is megteszi. Felemlegette továbbá a sukorói földvásárlások ügyét, a kaszinóprojekteket, illetve a Portik-Laborc-ügyet is mint az ellenzékhez köthető botrányokat.
Frakciótársa, Selmeczi Gabriella olyan példákat hozott fel, amelyekben a feljelentésből bírósági ügy és ítélet is lett. Elmondása szerint felfüggesztett börtönre ítéltek két volt MSZP-s képviselőt, Kárpáti Zsuzsannát és Vári Gyulát "kreált" szerződések miatt. Az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) volt vezetője ellen színlelt foglalkoztatás és fiktív szerződések miatt emeltek vádat, és az egri kórház vagyonkezelői szerződését is szóba hozta: mint mondta, 700 milliós kárt okozhatott, hogy nem rendkívüli felmondással szüntette meg a közgyűlés szocialista vezetése a vagyonkezelői szerződést. A képviselő szerint annyira intézményes volt a korrupció az MSZP alatt, hogy kreált szerződésekkel fizettek ki közpénzeket.
Pósán László az oktatás területén ismerté vált ügyeket emlegette fel. Ezek között említette a Cisco-botrányt, a kakaóbiztos számítógépek beszerzését, a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációját is. A politikus közölte: 2010-ben rendbe tették az oktatást.
Dunai Mónika (Fidesz) felszólalásában az ellenzék korrupciós ügyeihez sorolta a sukorói földvásárlási ügyet, az SZDSZ korrupciós ügyeit, a brókerbotrányokat, a Malév tönkretételét, valamint a HospInvest ügyét is.
Mesterházy Attila, az MSZP képviselője arra emlékeztetett, hogy a kormányoldal korábban nem támogatta a tanúvédelmi rendszerrel kiegészíteni kívánt korrupcióllenes hivatal létrehozásáról szóló javaslatukat. Frakciótársa, Teleki László az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének, Farkas Flóriánnak az ügyét hozta fel. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára erre úgy válaszolt, hogy Kolompár Orbán korábbi roma vezető ellen 2008-ban indult eljárás, 145,5 milliárdos visszaéléssel vádolták meg, és 22 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott, de más ügyben egy év 10 hónap börtönnel is sújtották. Az államtitkár Mesterházy Attila kijelentésére reagálva azt mondta, az antikorrupciós hivatal felállítása a szocialista kormányok idején bukott meg, a kormány jelenleg pedig más szervezeti rendszerben látja a megoldást.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkára zárszavában azt mondta, arról kellett beszélni, hogy honnan indult a kormány 2010-ben, milyen korrupcióellenes intézkedéseket hozott és arról, hogy az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel. A politikus az intézkedések között kiemelte, hogy 25 éves örökséget törlesztettek azzal, hogy átláthatóbbá tették a pártfinanszírozást. Közölte továbbá: ha az ellenzék zéró toleranciát akar a korrupcióval szemben, abban a kormány partner lesz.
