A kormányfő beszédében elmondta, minden nemzet történelmében vannak hosszabb-rövidebb időszakok, amikor a legfőbb értékek veszni látszanak, amikor az emberek úgy érzik nincs biztos pont. Az a nemzet képes legyőzni az ilyen értékválságokkal teli korszakokat, amelynek a történelmében léteznek "kétségbevonhatatlan kiindulópontok". Hozzátette, fontos üzenete van annak, hogy a megemlékezést egy börtönben tartják. Arra figyelmeztet, hogy mindig akkor uralják el életünket a rácsok, a kordonok, akkor lesz az erőszak, a politikai bosszú a nemzet sorsának része, amikor a hatalmon lévők félnek, rettegnek az igazságtól.

Orbán Viktor úgy látja 1956 hősei egy olyan országot akartak, ahol van remény, van jövő, ahol Magyarország a magyaroké, és természetes érzés büszkének lenni a hazánkra. Szabad és erős országért harcoltak, és ezért adták az életüket. A miniszterelnök meglátása szerint az elmúlt több mint fél évszázadban mindig az ő emlékük volt, ami a legnehezebb órákban segített megtalálni a helyes irányt, visszatalálni az érétkeinkhez.

A kormányfő véleménye szerint 1956 emléke mutatta az irányt 1989-ben ahhoz, hogy hazaküldjék az idegen katonákat, szabadságot és demokráciát teremtsenek Magyarországon. Az elmúlt nyolc évben pedig 1956 tükre volt az, amelyben „mindig megláttuk a nemzet igazi arcát” – fogalmazott. Mint megjegyezte, ez tette lehetővé azt is, hogy idén áprilisban példátlan összefogással, kétharmados forradalommal megdöntsék a régi rendszert, és újat tudjanak alapítani. Egy olyan rendszert, ahol újra jó magyarnak lenni, és büszkék lehetünk arra, hogy hazánk egy szabad, erős ország, amelyet tisztel a világ.

„Mindaz, ami velünk az elmúlt hetekben történt és ma is történik arra bizonyíték, hogy 1956 ugyan történelem, de nem a múlthoz, hanem a magyarok jövőjéhez tartozik” – zárta beszédét a kormányfő.

+

Sólyom László, Schmitt Pál és Semjén Zsolt együtt koszorúzott
    
Az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak a fővárosban, a Vértanúk terén. Az ünnepségen elsőként Sólyom László köztársasági elnök, Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes helyezett el közös koszorút az emlékműnél. Őket Nagy Imre családtagjai és a politikusról elnevezett alapítvány és társaság képviselői követték.

Az emlékezés virágait helyezte el ezt követően többek között Jakab István, a parlament alelnöke, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára, Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkára és Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára. Virágot helyezett el Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és Lendvai Ildikó, az MSZP leköszönő elnöke.

Nagy Imre miniszterelnök és vádlott-társai, Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét 1958. június 16-án hajtották végre. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg. Az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Géza egykori '56-os államminisztert, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet, Nagy Imre egykori titkárságvezetőjét 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1958-as vádak alól.