Rogán Antal a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának nevében reagált az Alkotmánybíróság döntésére. Elmondta: a választási rendszer megújítása már évek óta napirenden volt, minden párt egyetértett abban, hogy változtatásra van szükség. Ez több kérdést is felvetett, például a kisebb parlamentet, a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletét, a határon túliak választójogát. A Fidesz–KDNP-kormány az egész rendszer modernizálására törekedett, évtizedes problémákat orvosolva, alkotmányos mulasztásokat pótolva, egy, a XXI. század kihívásainak megfelelni képes választási rendszert alkotva. A rendszer több alapelvében politikai és jogi egyetértés is van, ilyen a kevesebb politikus – azaz hogy 2014-re a jelenlegi 386 helyett 199 képviselő kerül be a parlamentbe –, az arányos választókörzetek létrehozása, a kis pártok indulási esélyeinek növelése. Az egyfordulós választási rendszer olcsóbb lesz, feleakkora költségekkel, mint az eddigiek, egyenlő körülményeket biztosítva, a pártok költekezését visszaszorítva – emelte ki a Fidesz frakcióvezetője.

A választási eljárási törvény megteremtette volna a határon túli magyaroknak a beleszólás lehetőségét a politikai életbe. Ennek szükségességével szinte mindenki egyet is értett, egyetlen kérdésben volt vita, mégpedig a regisztráció kérdésében – magyarázta Rogán Antal.

Az erő nem minden

Az Alkotmánybíróság először formai okokból semmisítette meg az alaptörvény előzetes választási regisztrációt is tartalmazó átmeneti rendelkezéseit, majd ezt követően foglalt állást a választási eljárási törvényről. „Természetesen az Ab döntése után is volna rá lehetőség, hogy módosítsuk az alkotmányt, az alaptörvény szövegében biztosítsuk az előzetes regisztráció alkotmányos védelmét, a kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje – jelentette ki a frakcióvezető. – Az erő azonban nem minden, az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván. A Fidesz számára mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Az alkotmány módosítása elhúzódó politikai vitákat és bizonytalanságot eredményezne, és a parlamenti választások előtti időszakban a választókban a zűrzavar érzését keltené. Így a miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségével konzultálva arra a döntésre jutottunk, hogy nem lesz regisztráció 2014-ben.” Az Ab lépésével lezárult a választójogi reform; a választás kiszámítható és egyfordulós lesz, valamint kisebb lesz a parlament – mondta – jelentette be a politikus.

Rogán kérdésre hozzátette ugyanakkor: az, hogy 2014-ben nem lesz választási feliratkozás, a határon belül élőkre vonatkozik. Az Ab sem kritizálta ugyanis azt – magyarázta –, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat – közölte.

Segít is a regisztráció

Mint ismert, az Ab Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta előzetesen az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságát. Az Ab megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban a testület elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka. Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.

Az Ab úgy vélte, azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

A kampánnyal kapcsolatos rendelkezéseket is kifogásolták

Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.

Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.