A 2010. évi költségvetésben az ideihez képest jóval kisebb, legalább 300 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számol a kormány, ennyit meg kell takarítani a 3,8 százalékos hiánycél megtartásához – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Magyar Televízió reggeli műsorában. Bajnaiék válságkezelése inkább válságkeltés – nyilatkozta tegnap az MNO-nak Csath Magdolna közgazdász. Szerinte, ha a kormány az önkormányzatokból forrásokat von ki, az azt jelenti, hogy a helyhatóság nem képes – vagy csak egyre romló színvonalon – teljesíteni kötelezettségeit, ebben az esetben többszörös megszorítással sújtják a társadalmat.
A társadalombiztosítási alapok idei hiánya a Pénzügyminisztérium (PM) előrejelzése szerint szeptemberre 200 milliárd forint fölé megy, de az év végéig a már meghozott takarékossági intézkedések hatására 155 milliárd körül alakul. A tb-alapok 8 milliárd forintos 2009. évi hiányát még 2,6 százalékos költségvetési hiánycél mellett határozták meg. A miniszter elmondta: az idei 3,9 százalékos hiánycélhoz a módosított összeget, a 155 milliárd forintot tartani kell.
A kórházak helyzetéről újságírói kérdésekre Oszkó Péter azt mondta, hogy azok az idei év első felében többet költöttek a tavalyi év első feléhez képest, miközben minden területen takarékoskodás van. Egyes esetekben indokolt lehet a ráfordítások emelkedése, de országos átlagban nem. Van, ahol az egészségügy „sajátos érdekérvényesítése” követel több pénzt, miközben a kórházaknak is ugyanolyan takarékosan kell működniük mint minden másnak – jegyezte meg a pénzügyminiszter. Ugyanakkor az egészségügy minden körülmények között elsőbbséget élvez, ehhez nem férhet kétség – tette hozzá.
Az önkormányzatokkal meg kell állapodni a nagyságrendileg 120 milliárd forint megtakarításról. Arra kevés az esély, hogy az intézményi költéseket fogják vissza a helyi képviselők, mert ez kétharmados közgyűlési döntést igényel, de a feladatokról egyszerű többséggel döntenek.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ideje az ország teherbíró képességéhez igazítva tervezni a költségvetést, ellentétben az eddigi gyakorlattal, amikor a költési hajlandóság határozta meg az éves költségvetés számait.
A pénzügyminiszter határozottan cáfolta, hogy az állami szférában elbocsátási terv lenne. Hozzátette: „amit tettünk, az a létszámstop, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen, illetve megüresedett állásokra nem lehet új embert felvenni, csak külön engedéllyel”.
Oszkó Péter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság tárgyalódelegációjának várhatóan augusztus végén, szeptember elején Budapesten megtartandó következő felülvizsgálatán szakpolitikai kérdések részleteiről nem lesz szó, azt nem vizsgálják. A közösségi közlekedés 70 milliárd és a helyi önkormányzatok 120 milliárd forintos éves megtakarítását konkrét intézkedésként nevezte meg a kormány, aminek betartása garantálja azt, hogy a 2010. évi hiány nem haladja meg a GDP 3,8 százalékát.
Bajnaiék válságkezelése inkább válságkeltés – mondta el az MNO-nak Csath Magdolna közgazdász. Az önkormányzatokat sújtó 120 milliárd forintos elvonással kapcsolatban tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta: meg kellene határozni, hogy mik az önkormányzatok feladatai, azok pontosan mennyibe kerülnek, s ahhoz kellene hozzáigazítani az esetleges forráskivonást. Nincsen koncepció, amit csinálnak, az nem szakértői munka – teszi hozzá a közgazdász. Szerinte a kormányzatnak semmi köze a baloldali mentalitáshoz, hiszen a tőkét, a gazdagokat támogatják. Mindössze a módszereikben.
Mint ismert, a közösségi közlekedésből 70 milliárdot akar a kormányzat kiszivattyúzni. A közgazdász emlékeztet arra, hogy milyen nagy felháborodás volt akkoriban, amikor elkezdték a szárnyvonalakat bezárni. Most a piaci versenyt is megszüntetik, hiszen ha párhuzamos viszonylatban közlekedik busz és vonat is, akkor az egyiket biztosan bezárják – véli Csath Magdolna. Így az emberek nem tudnak választani a szolgáltatások között, amely a közgazdász szavai szerint „egyre rosszabb színvonalon érhető el”, s várható a szárnyvonalak további megszüntetése is. Csakhogy ezt a piszkos munkát ezúttal rábízzák a MÁV-ra és a Volán-társaságokra – tettei hozzá.
Folytatni fogják a megszorítások politikáját, legalábbis erre következtet Csath Magdolna, s emlékeztet Bajnai szavaira: eszerint mivel nagyobb lesz a GDP-arányos visszaesés a vártnál, tovább kell folytatni a „takarékos” gazdaságpolitikát. Csath Magdolna szavai szerint a gazdasági növekedésre kellene helyezni a hangsúlyt. Teljesen logikátlan az az érvelés, hogy azért kell folytatni a megszorításokat, mert tovább szűkül a gazdaság, ugyanis az ok-okozati összefüggés éppen fordított. Azért szűkül a gazdaság, mert megszorítások vannak. Súlyos problémának nevezte a közpénzek elfolyását a nagy összegű végkielégítéseknél, szerinte itt is sok pénzt lehetne megfogni. Szavai szerint mivel ezeknek meg kell teremteni a pénzügyi hátterét, várható, hogy „a szociális rendszerekből vonnak el forrásokat, vagy esetleg újabb hitelekkel” igyekeznek konszolidálni a helyzetet. Megjegyezte: le kellene állítani a külföldi cégek mértéktelen támogatását is.
Sehol a világon nem fordulhatna elő az, ami Magyarországon történik a kilakoltatások ügyében – hívta fel a figyelmet a közgazdász, hozzáfűzte:„etikai kódexet nem a kormányok, hanem a társadalomért felelősséget vállaló és érző cégek készítenek”. Erős pénzügyi szabályozásra van szükség – fogalmazott Csath Magdolna.
