Nem önmagával a szöveges értékeléssel volt gond, hanem az a forma volt rossz, ahogyan bevezették. Ezért az osztályzást ismét generálissá kell tenni, a szöveges értékelést pedig rábízni az iskolákra, hogy a pedagógia folyamat egészében ott legyen; amelyik iskola ezt sikeresen alkalmazta, a jövőben is folytathatja, ám emellett osztályoznia is kell, mert az egyértelmű és érthető – mondta a Duna Televízióban az oktatási államtitkári poszt várományosa.

Magyar Bálint volt oktatási miniszter szavaira, miszerint a közoktatási törvény mostani módosítása a szektorra mért „három csapás” lenne, Hoffmann Rózsa úgy reagált: Magyar Bálint soha nem értette sem a pedagógia működését, sem azt, hogy hogyan dolgoznak a pedagógusok.

Szerinte a „három csapást” éppen az elmúlt nyolc év oktatáspolitikája mérte az iskolaügyre: radikálisan romlottak az eredmények, az országos tanítói és tanári kar  pedig iszonyú lelkiállapotban van . „Ezt a három csapást, ha úgy tetszik, most egy újabb három csapással visszájára fordítjuk” – szögezte le a szakpolitikus.

Az évismétlés rendszerének átalakítását – azaz, hogy az általános iskola második évfolyamától ismét lesz lehetőség az évismétlésre, amihez már nem kell kérni a szülő beleegyezését – Hoffmann Rózsa úgy értékelte: az évismétlés nem büntetés-jellegű.

Az a kisgyerek, aki a második év végéig nem tanulta meg az írás-olvasás és a számolás alapjait – azaz nem rakta le az alapot a későbbi tanulmányaihoz –, annak jobb, ha megismétli az évet. A pedagógus ezt a döntést megfelelő türelmi idő és sokféle felzárkóztató törekvés sikertelensége után hozza majd meg a szakember szerint.

Ha nem lehet az évet megismételni, annak van egy nagyon rossz üzenete: nem kell a kötelességet teljesíteni – ez volt a fő probléma a korábbi évek rendszerével – érvelt Hoffman Rózsa.  Hozzátette: pedagógusként a véleménye a témában sziklaszilárd, amit a tanítótársadalom kilencvenöt százaléka oszt – az évismétlés nem büntetési és nem politikai, hanem pedagógia-értékelési kérdés.

Szándékuk szerint a törvény változásával azt szeretnék üzenni az iskola világának, a gyermekeknek: teljesítsd a feladatodat, mert képes vagy rá, ám ha nem sikerült, kapsz egy újabb lehetőséget. A kötelesség nem teljesítése viszont nem lehet következmények nélküli. A kritikai észrevételekre, miszerint a fejlett országok az évismétlés helyett inkább integrálják az eltérő ütemben fejlődő diákokat, a leendő államtitkár úgy reagált: a kritikát megfogalmazó oktatáskutató elfelejtette megemlíteni, hogy az említett országokban egészen mások az oktatási körülményeim, mint Magyarországon.

Összegzésként leszögezte: ami bevált a magyar pedagógiai gyakorlatban és neveléstörténetben, azt visszaemelik a maga rangjára, de feldúsítják mindazon új lehetőségekkel, amelyek időközben adódtak, például a szöveges értékeléssel. Utóbbi terjedését támogatni is akarják, lassan, türelemmel. "Egy évtized alatt megérhet arra a pedagógiai gyakorlat, hogy a pedagógusok többsége azt mondja, lám, ez milyen jó és ezt is kell csinálni. De törvény útján mindezt előírni nagy hiba volt, ezért is töröljük el" - szögezte le az oktatási államtitkári poszt várományosa a Duna Televízióban.