A Budai Várban, az egykori Táncsics-börtön épületében tartott ünnepségen elmondott kormányfői beszéd leirata szerint Orbán Viktor kifejtette: kétszázharmincnégy évvel ezelőtt új nemzet született Amerika földjén, amelyről a XX. század egyik filozófusa azt írta, ez az a nemzet, amelyik krédóra, vagyis egy erős hitre épül. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdő és befejező mondatai egyaránt nagyon világosan és félreérthetetlenül fogalmazzák meg ezt a hitet, a „természet Istenébe”, a „Teremtőbe”, az „isteni Gondviselésbe” vetett szilárd hitet – mutatott rá Orbán.

Mint mondta, nem politikai és gazdasági érdekek, nem racionális, tudományos érvek alapján nyilvánítja ki ez a nyilatkozat azt, hogy minden ember egyenlőnek születik, és mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra való törekvéshez, hanem egy megkérdőjelezhetetlen hit alapján, amely azt mondja, az ember szabad akarattal rendelkező teremtmény. Ez az erős hit táplálta azt az álmot, hogy lehetséges olyan világ, amelyben az emberek szabadok, ez a hit teremtette meg a szabadság földjét az amerikai földrészen, ez a hit tette naggyá és világszerte elismertté az amerikai népet – sorolta a kormányfő.

Szerinte a két országnak, Magyarországnak és az Egyesült Államoknak nagyon fontos, közös vonása ez az erős hit, amely itt is, ott is „sokféle, sokszínű népcsoportból volt képes nemzetet és a nemzetnek új hazát teremteni”. A magyar nemzet szintén ennek a krédónak, ennek az erős hitnek az alapján jött létre, és ez az erős hit tette képessé arra, hogy védelmet nyújtson egész Európának, amikor arra volt szükség. Ez az erős hit segítette abban, hogy a legsúlyosabb történelmi tragédiák, válságok, háborúk után is mindannyiszor talpra álljon, és soha, a legkilátástalanabb helyzetben se mondjon le a szabadságáról és függetlenségéről – fogalmazott.

„Mi, közép-európaiak, és különösen, mi magyarok, mindig tiszteltük és átéreztük az amerikai nép szabadságeszményét, hiszen nagyon sokszor kellett akár hatalmas túlerővel szemben is harcolnunk a szabadságunkért, a függetlenségünkért. Ahogy az amerikaiak, mi sem adtuk föl soha, akkor sem, amikor évtizedeken vagy évszázadokon át reménytelennek látszott – hiszen sokan és sokszor próbálták elvenni a szabadságot és szabadságba vetett hitet az amerikai és a magyar néptől is” – hangoztatta Orbán.

Felidézte, hogy a két nemzet az elmúlt száz évben harcolt együtt a kommunizmus, a diktatúra ellen a szabadságért, együtt küzdött a tudomány fejlődéséért, az emberi szellem szabadságáért, jelenleg is küzdenek a terrorizmus, a pénzügyi, gazdasági válság és számos mai veszély ellen. „E küzdelmek során számos világraszóló sikerben vettünk részt együtt, hiszen sokáig lehetne sorolni olyan amerikai hősök nevét, akik magyar származásúak” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, példaként említve Teller Edét, Szent-Györgyi Albertet, Széll Györgyöt. A kormányfő jelképes értékűnek tartja azt is, hogy az első civil űrutazó egy magyar származású amerikai, Charles Simonyi.