A mai, értékrendjében, önismeretében, viszonyrendszerében meghasonult magyarságnak az utóbbi 20 évben talán soha nagyobb szüksége nem volt a szellem és az erkölcs fegyvereire, hogy megvívhassa harcát egy csődbe hazudott országban az intézményesített hazugsággal szemben. Ugyanolyan szükségünk van ma a szellemi, lelki, alkotó energiákra, amelyek kivezessék a gazdasági, szociális, erkölcsi mélypontjáról a nemzetet, mint a Trianon utáni időkben – jelentette ki Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője a Hűség Napján elmondott ünnepi beszédében.
Az 1921. évi soproni és Sopron környéki népszavazás évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak Harkán, a helyi Hűségemlékműnél. Az ünnepségen az egybegyűlteket Szabó Károly polgármester köszöntötte, ünnepi beszédet Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője mondott. Németh Antal római katolikus esperes a hűség, a hazafiság lelki erejéről szólt, az esemény vendégeként Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző a hűség és a szeretet összetartozásának fontosságát hangsúlyozta.
Sopronban idén is a Hűség Napján vehették át az önkormányzat legrangosabb kitüntetéseit azok a személyek, közösségek, akik a város hagyományainak, kultúrájának, megőrzéséért és ápolásáért, a város közigazgatásáért, szociális és egészségügyéért, oktatásáért és sportjáért, tudományos és gazdasági életének fejlesztéséért maradandót alkottak és alkotnak.
A díjak átadását megelőzően Fodor Tamás polgármester és Firtl Mátyás, Sopron és térsége országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet.
Magyarok maradtunk: két szó, amely lényegében a valamikori Sopron vármegye 1921 utáni 87 évét sok mindenben megváltoztatta, de sok értelemben egészen a mai napig meghatározta és meghatározza – mondta Firtl Mátyás, hozzátette, magyarok maradtunk, egy nagyon zavaros és nehezen kiismerhető helyzetben, egy szétdarabolt országnak szóló egyértelmű üzenet volt.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: „Sopron, a megcsonkított nemzetnek azt üzente: hogy a fizikai szétszakítottság, a kilátástalanság ellenére is él a közösségek, a családok és az emberek lelkében az egészséges nemzettudat, és él a hűség, amely a döntéseknél a legnemesebb elveket és szellemi-lelki értékeket helyezi mindenek fölé. A hűség, a hazaszeretet olyan érték, amely az anyagelvű, és gyakorlatias érvényesülést előtérbe helyező körülmények között sem engedett semmiféle megalkuvást!
Mint ahogyan 1277-ben a Sopronért minden áldozatra kész soproniak hűsége – túszul ejtett fiaik élete árán is – megtartotta a várost magyarnak, ugyanúgy 1921-ben sem hagyta Sopron lelkét szétdaraboltatni, öntudatát meghasonulni. De nem csak a nemzet egy talpalatnyi földjét mentette meg a város Magyarország számára, hanem a különböző nemzetiségek összetartozásának erejét is megmutatta, amikor Sopron németajkú gazdapolgárai, Kópháza horvátjai, vagy éppen Nagycenk lakói szívükre hallgatva Magyarországot választották.”
Firtl Mátyás napjainkról szólva úgy fogalmazott: a mai, értékrendjében, önismeretében, viszonyrendszerében meghasonult magyarságnak az utóbbi 20 évben talán soha nagyobb szüksége nem volt a szellem és az erkölcs fegyvereire, hogy megvívhassa harcát egy csődbe hazudott országban az intézményesített hazugsággal szemben. Ugyanolyan szükségünk van ma a szellemi, lelki, alkotó energiákra, amelyek kivezessék a gazdasági, szociális, erkölcsi mélypontjáról a nemzetet, mint a Trianon utáni időkben.
Mint mondta: közös felelősségünk hogy a meg nem alkuvó hűséget egyénenként és közösségként úgy kamatoztassuk elődeink példájára, hogy az a szellem és az erkölcs harcához erőt, bátorságot, tántoríthatatlan elszántságot adjon.
