A kereszténydemokrata szakpolitikus előadásában megjegyezte: a média piaca nem képes a fogyasztók – nézők, hallgatók és olvasók – érdekében működni állami szabályozás nélkül, s csak akkor lehet rend ezen a területen, ha minden fontos kérdést törvényben szabályoznak, így a média által közvetített tartalmat is. Úgy vélte, az öt parlamenti pártnak először a célokban kell megegyeznie, ami nemrég kézzelfogható közelségbe került, ám a kormánypárt „kifarolt a megállapodás elől”.
   
A képviselő szerint új médiahatóságra van szükség, amely kellő jogkörrel és eszköztárral rendelkezik a rendteremtéshez. Példaként hozta fel a médiaszabályozásban tapasztalható visszaélésekre, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület 200 millió forintért íratott szakértőkkel egy munkaanyagot a médiatörvény tervezetéhez, ami azóta sem került nyilvánosságra.
   
Scherer Zsolt médiaszakértő, politológus szerint az új médiatörvény nyertesei a kábeltévék lehetnek, míg a jelenlegi két nagy kereskedelmi csatorna háttérbe szorulhat. Ez a két médium azonban jelenleg uralja a média reklámpiacát, „a többieket megfojtja”, ezért a „médiahatóságnak” nevezett szervezetnek szankciókat kellene alkalmaznia a túlzott piaci szereplés miatt – fogalmazott.
   
A szakértő megjegyezte, hogy a szakértői anyag szerinti újonnan létrehozandó médiahatóságnak a tévénézést, rádióhallgatást mutató adatokat auditálni, hitelesíteni kellene. Ennek a szervezetnek jogában állna az is, hogy egy felelős szerkesztőt műsora miatt akár három havi illetményének elvételére ítéljen, ha az illető megsértette a médiatörvényt.
   
Utalt arra, hogy a munkaanyag szerint a közszolgálati médiumokat szerződés alapján kellene az államnak finanszíroznia, egyúttal egy gazdasági tanácsnak joga lenne ellenőrizni a pénz elköltését.