Mindig katasztrófához vezetett, amikor hazánk vezetői akár jobbra, akár balra, de letértek a Szent István által kijelölt, a kereszténységhez és Európához szabott útról – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Szerinte a Jobbik rossz válaszokat ad a balliberális kormányzatok által csődközeli állapotba juttatott ország problémáira. A kereszténydemokrata politikus úgy véli: erkölcsi megfontolásból is szükséges, hogy a következő kormány végrehajtsa az elszámoltatást, az embereknek látniuk kell kik a felelősök hazánk történelmének egyik legmélyebb válságáért. Mindennél fontosabb azonban a demográfiai lejtmenet megfordítása, ezért a KDNP a családi adókedvezmények rendszerének ismételt bevezetését javasolja.
– Naponta érkeznek a hírek a különböző korrupciós botrányokról. Ezek után hogyan tudja majd a leendő, a közvélemény-kutatások alapján vélhetően polgári kabinet visszaállítani az emberek bizalmát a közhatalomban, az államban?
– Ehhez szükséges egyrészt az elszámoltatás, másrészt a különböző szerződések titkos záradékainak nyilvánosságra hozatala. Mindez erkölcsi kötelességünk is. Fontos, hogy az emberek lássák, valójában milyen állapotban van az ország, és azzal is tisztában legyenek, kik a felelősök hazánk történelmének egyik legmélyebb válságáért.
– A jelenleg még a kormányrúdnál állók szerint nem el-, hanem leszámolásra készül a Fidesz–KDNP. Jogos a félelem?
– Ez a vélekedés lényegében beismerő vallomás. Ha ugyanis nem lenne vaj a fülük mögött, nem félnének attól, hogy napvilágra kerülnek az ügyeik. A szocialisták rendszerint azt mondják, azért rettegnek a polgári pártszövetség kétharmados győzelmétől, mert annak birtokában módosítjuk majd az alkotmányt. Szerintem nem ez áll a háttérben. Megjegyzem, ha meglesz a szükséges támogatásunk, természetesen módosítani fogunk majd több kétharmados törvényt is, például felére csökkentjük a parlament létszámát. Amitől azonban az MSZP ténylegesen fél, az az, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez kétharmados többség kell. És innen üzenem nekik: ha tudjuk, fel fogjuk függeszteni az érintettek mentelmi jogát!
– Az a vád is gyakran elhangzik a kampányban, hogy a jelenlegi ellenzéknek nincs programja.
– Ez badarság, az emberek pontosan ismerik a Fidesz–KDNP politikai felfogását, céljait. Nem mellesleg hazánk történetében példa nélküli, hogy egy párt olyan részletesen kidolgozott programokat tegyen le az asztalra, mint a KDNP. Elég csak a nyugdíjrendszer átalakítását célzó, a vidékfejlesztésről vagy a családi adózásról szóló koncepcióinkra gondolni. Ezeket a teljes magyar jogrenden végigvezettük, nemzetközi példákkal hasonlítottuk őket össze, hatástanulmányokat készítettünk, majd mindezeket könyvek formájában is bemutattuk a legszélesebb közvéleménynek. Ha valaki a KDNP programjának hiányát emlegeti, szerezze be ezeket, és vagy fél könyvtárnyi anyaggal lesz gazdagabb.
– Jobboldali véleményformálók szerint a jó kormányzás a Jobbik elleni legfőbb ellenszer. Ön szerint mi vezetett az „új erő” térnyeréséhez?
– Az ország soha nem látott válságban van, a Jobbik pedig az erre a helyzetre adott rossz válasz. Elsőként tehát azt a társadalmi krízist kell megoldani, amely a kialakulásához vezetett. Vegyük például a közbiztonságot: az emberek azt tapasztalják, hogy az adóforintjaikból működő állam nem látja el a feladatát, nem védi meg őket, ezért nekik kell azt megtenniük. Rossz válasz azonban a Jobbiké, amely a Magyar Gárdát fegyverezné fel. Gondoljunk csak bele, hova vezet ez?! Mert akkor lesz cigány gárda is, meg ki tudja, milyen félkatonai alakulatok, és így az ország anarchikus bandaháborúba süllyedhet. A kialakult helyzetre a jó válasz az, hogy minden faluban legyen rendőr, és ugyancsak jó válasz a három csapás elnevezésű törvénytervezet, amely a harmadik súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése után életfogytiglani börtönbüntetést szab ki.
– A Jobbiknak vesszőparipája a keresztény Magyarország víziója is. Kereszténydemokrata politikusként mit szól például az adventi kettőskereszt-állításokhoz?
– Először is: aki egy kicsit is otthon van a keresztény kultúrkörben, pontosan tudja, hogy Assisi Szent Ferenc óta karácsony tájékán betlehemeket szoktak állítani. A keresztállítás húsvét előtt, nagypénteken aktuális. Ma egyébként hasonló a helyzet, mint Szent István idejében. Akkor is két szélsőség létezett: az első tagadta a magyar nemzeti szuverenitást, és be akarta olvasztani hazánkat a Német-római Császárságba. Ezt a „vonalat” képviselte Orseolo Péter. A másik szélsőség a „koppánykodás” volt, amely nem ismerte fel, hogy a magyar megmaradás csak a kereszténységen és Európán keresztül lehetséges. Mindkét irányzat a nemzet pusztulása felé vezetett volna. Igaz ez a mai magyar politikai szituációra is. Egyfelől vannak a régi pogányok, a bukott kommunista rendszer kiszolgálói, és vannak az úgynevezett új pogányságot vallók, akik mindenféle zagyvaságot kitalálnak, csak hogy Szent István örökségét támadják. Látni kell azonban, hogy a magyar nemzet csak akkor gazdagodott szellemiekben, anyagiakban és kulturálisan, amikor nem tért le a Szent István-i útról. Ha akár balra, akár jobbra, de lecsúsztunk róla, rögtön jött a katasztrófa.
– Az új kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívás a cigányság helyzetének megoldása. Mit tervez a polgári oldal ezen a területen?
– A roma társadalommal szemben a legnagyobb bűnt éppen a jelenlegi kormányzat követte el, mégpedig azzal, hogy megszüntette az egyes állami támogatások folyósításának a gyermekek iskolába járatását feltételül szabó, az Orbán-kabinet által bevezetett rendszert. Azonban így a tanulatlan, képzetlen roma fiatalok szociológiailag mintegy predesztinálva vannak a bűnözésre. A kormány mindeközben különböző, a szocialisták és liberálisok felé lojális, ám az özvegyek és árvák pénzét is ellopó, korrupt cigány vezetők kinevezésével önmagára nézvést kipipálta az ügyet. Mi ezzel szemben azt mondjuk, a rendelkezésre álló forrásokat konkrét programok megvalósítására kell fordítani, mindenekelőtt az iskoláztatásra. Személyükben hiteles, diplomás roma fiatalok példamutatására is szükség van. A KDNP kapcsolatban áll egy ilyen emberekből álló csoporttal, akik Hofher József jezsuita szerzetes vezetésével működnek, tehát kötődnek az egyházhoz. Ezek a fiatalok a saját erejükből kapaszkodtak fel. Mindez egészen más, mint a Magyar Bálint-félék hozzáállása, akik a rózsadombi villák többméteres kőkerítései mögül magyarázzák, hogy mennyire szeretik a romákat. Olyan környékről, ahonnan még távcsővel sem látni cigány embert.
– Nemrég egy konferencián kiemelte a demográfiai válság kérdését. Szakértők szerint nem is olyan sokára elfogyhat a magyar nemzet.
– Mi, kereszténydemokraták, úgy gondoljuk, hogy ez az ország legsúlyosabb problémája. A liberálisok azt mondják, most el lehet venni a családtámogatást, s majd ha valamitől beindul a gazdaság, akkor vissza lehet adni. Csakhogy a meg nem született gyermekeket nem lehet visszamenőlegesen megszülni. A KDNP – szó szerint – életcélja a franciáknál már bevált, a családi adózást választhatóvá tevő adórendszer bevezetése. Az szja ugyanis igazságtalan, mert csak az adózó személy jövedelmét veszi figyelembe, azt azonban nem, hogy hány emberről, gyermekről gondoskodik az illető. Ma azt mondjuk, hogy adjuk össze a család jövedelmét, és az adóvonatkozásokat osszuk el a család tagjainak számával. A KDNP által javasolt szisztéma erénye az is, hogy azokon segít, akik a gyermekért, s nem azokon, akik a gyermekből akarnak megélni.
– A leköszönő kabinet az egyházakkal való kapcsolattartás terén sem könyvelhetett el túl nagy sikereket. Ezen a területen mit terveznek?
– Az évek folyamán többmilliárdosra duzzadt az az összeg, amelyet kiegészítő normatíva címén nem kaptak meg az egyházi fenntartású iskolák, noha a törvény szerint járt volna nekik. Az Állami Számvevőszék személyi felelősségre vonást is javasolt ebben a témában. Márpedig ez diszkrimináció a felekezeti iskolákba járó diákokkal és tanárokkal szemben, s ehhez még az is hozzájön, hogy az elmúlt években számos lehetőségtől, például különböző pályázatokon való indulástól, el voltak zárva ezek az intézmények. Kiszámoltuk: évente fejenként mintegy kétszázezer forintot vettek el a balliberális kormányzatok az egyházi iskolákba járóktól. A tartozást az államnak az érintett felekezetekkel egyeztetve, nyilván nem egy összegben, de rendeznie kell. Meg fogunk szüntetni minden diszkriminációt.
– Az egyházakkal való kapcsolattartás formájában lesz változás?
– Elsőként vissza kell adni az egyházi kapcsolatokért felelős titkárságnak a tekintélyét és a súlyát. Az államszerkezetben a helyének meghatározásánál pedig nyilvánvalóan figyelembe kell venni azt, hogy nem pusztán oktatási, de a szociális ellátást, a kultúrát, az egészségügyet, sőt a tábori püspökség révén a honvédséget is érintő területről van szó. Ezért olyan helyen kell lennie, ahol ez a széles koordináció biztosítható.
– Áprilisban, ha minden igaz, nyolcéves korszak zárul le. Az eddig felsoroltak mellett miket tart az ez idő alatt regnáló kormányzatok legnagyobb hibájának?
– Három ősbűnt emelnék még ki, amelyekért az MSZP–SZDSZ-kormányoknak felelniük kell. Nem felejthetjük el 2004. december 5-ét, amikor a magyar nemzet egyharmadát közjogi értelemben a szocialisták kirekesztették a nemzetből. A határon túli magyarok állampolgárságának biztosítása erkölcsi kötelességünk. Ott van a békés tüntetőkkel szembeni, az ávós időket idéző, 2006. október 23-án elkövetett rendőri brutalitás is, amelyért az elkövetőknek felelniük kell. A harmadik ősbűn az ország erkölcsi tartásának aláásását jelentette: az őszödi beszéd kiszivárogtatását követően a szocialisták és a liberálisok megerősítették Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben. Ezekhez jön még a rossz kormányzás hozadéka, amelynek következtében az ország a szociális szükséghelyzet szélén tántorog, illetve a már mindent elborító, és most már palástolhatatlanná vált korrupció. De a bukott szocialista kormány nem tudja annyira lerombolni az országot, hogy a Fidesz–KDNP az emberek segítségével ne tudná újjáépíteni.
