A Kereszténydemokrata Néppárt a Barankovics István Alapítvány és a mögöttük álló szakértői gárda a nyarat sem töltötte tétlenül, folytatódott a KDNP programalkotó munkája, amelynek nyomán a legfrissebb adatokkal korrigálva a párt ősszel ismételten benyújtja nyugdíjreform javaslatát – jelentette be Semjén Zsolt, a KDNP elnöke mai sajtótájékoztatóján.
A pártelnök a magyar politikai életben példa nélkülinek nevezte az általuk követett gyakorlatot, amikor is úgy teszik le a parlament asztalára kodifikált törvényjavaslataikat, hogy azokhoz mellékelik az orvosolni kívánt problémákat bemutató, s a megoldási javaslatot megalapozó részletes társadalmi és gazdasági hatástanulmányokat, s mindezt a szélesebb nyilvánosság számára a könnyebb elérhetőség kedvéért még könyv alakban is megjelentetik.
A KDNP a családi adózás után a nyugdíjkoncepcióját adta ily módon közre – emlékeztetett a kereszténydemokraták pártelnök-frakcióvezetője, majd hozzátette, ez utóbbi javaslatuk – a mai politikai gyakorlattól eltérően- nem arról szól, hogy ennyi, vagy annyi pénzt adjanak a nyugdíjasoknak, hanem a társadalom korfáját, gazdasági helyzetét figyelembe vevő hosszútávon fenntartható, könnyen átlátható, kiszámítható és igazságos rendszert dolgoztak ki. A kereszténydemokraták javaslata olyan automatizmust épít be a nyugdíjak kiszámításába, amely megszünteti a rendszer jelenlegi kiszolgáltatottságát, megakadályozza, hogy a politikai erők aktuálpolitikai céljaik elérésére, a választásokkor szavazatszerzésre használják a nyugdíjemelés lehetőségét - mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: a gyermekszámtól, a lakosság iskolázottságtól kezdve a GDP növekedéséig a nyugdíjrendszert millió tényező befolyásolja, ezért tarthatatlan az a gyakorlat, hogy a politika érdekei szerint egy-egy elemét kiragadva módosítgassa a szabályokat, s generációkkal fizetesse meg a poltikai nagyotmondás árát.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, a KDNP célja, hogy felajánlja a szakmai közvéleménynek és a politikának, hogy ezekben az ország számára fontos szakmai kérdésekben lépjenek túl a politikai táborok sáncain, s reményét fejezte ki, hogy érdemi szakmai vita lefolytatását követően sikerül egy olyan nyugdíjkoncepciót elfogadni, amely a magyar társadalom javát szolgálja.
Mint mondta, bár kormánypárti politikusok, és a hozzájuk közel álló szakértők sem a családi adózás, sem a nyugdíjkoncepció esetében nem vonták kétségbe azok szakmaiságát, sőt többen elismerően nyilatkoztak mindkét javaslatról, ennek ellenére, amikor szavazásra került a sor a kormánypárti többség gyakorlatilag érvek nélkül mégis elutasította, megakadályozva tárgysorozatba vételüket.
A rövidesen újra a parlament elé kerülő nyugdíjkoncepció továbbgondolásáról szólva Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KDNP alelnöke a svéd példát említve elmondta, egy jó nyugdíjreform nagyjából tíz év alatt készül el, a rendszer átalakításához rendkívül alapos háttérszámítások szükségesek, mivel a legapróbb változtatás is súlyos következményekkel járhat. Mint mondta, egy működőképes rendszeren nagyon nehéz javítani, összedönteni viszont nagyon könnyű. Ennek fényében a kereszténydemokrata politikus igen furcsának tartja, hogy egyes politikusok mindenféle háttérszámítások nélkül öt, tíz, húsz százalékos tb járulékcsökkentésről beszélnek.
Mészáros József szerint egy olyan folyamatosan korrigáló rendszerre van szükség, ami hosszú távon nem okoz méltánytalanságokat, mert ha fenntartjuk a jelenlegi rendszert, akkor a politika hordószónok módjára a nyugdíjasok szavazatait a nyugdíjrendszeren belül továbbra is megvásárolja, a felborított egyensúly helyreállításának fedezetét pedig oly módon teremti elő, hogy előnytelenebb feltételekkel engedi a új belépőket a rendszerbe. Ez egy illogikus rendszer, amely előbb-utóbb súlyos társadalmi feszültségeket okoz - jelentette ki az alelnök.
Mészáros József kitért arra is, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer öregségi, özvegyi és árvaellátási, rokkantsági ellátást nyújt. A KDNP javaslata szerint Ezeket a szolgáltatásokat a jövőben külön kell választani, és korrekt járulékot kell fizetni az egyes ellátásokért. A KDNP jnyugdíjreformja hosszú távon a generációk közötti szolidaritást erősíti, méltányos forrás-, és feladatmegosztással jár, ennek megvalósításához készültek el a legfontosabb háttérszámítások.
Gál Róbert Iván, a munkacsoport vezetője, címzetes egyetemi tanár a részleteket ismertetve hangsúlyozta, a KDNP nyugdíjkoncepciója a fenntarthatóság, az igazságosság, és az automatikus kormányzás fogalma köré épül. A fenntarthatóságról és az igazságosságról külön szokás beszélni, de e két fogalom megítélése szerint nem választható szét. Gál Róbert kijelentette: a rendszer akkor igazságos, ha azonos befizetések után azonos nyugdíjat fizet, és ha mindenkinek azonos hozamot biztosít. Az igazságosság érdekében a fenntarthatóságot is folyamatosan karban kell tartani, mert ha ez elmarad, akkor a rendszer egyensúlya felborul, korrekcióra szorul, és ezen korrekció költségeit az állam egy-két korosztályra terheli. Ennek kiküszöbölésére szolgál az automatikus kormányzás eszközrendszere. Kifejtette: míg a jelenlegi rendszer különböző sarokszámokra épül, addig az automatikus kormányzás meghatározott algoritmusokat használ. Ez egy olyan működtetési mechanizmust eredményez, amely csökkenti az állandó politikai manipuláció esélyét. A kidolgozott modell egyik lényeges újdonsága, hogy az egyéni számlára befizetett járulék kamatozna, a kamat mértékét – a már említett algoritmussal – a gazdaság teljesítményének növekedésével arányban állapítanák meg, s ez a kamatozó pénz válna nyugdíjas korban életjáradékká.
A közérthetőség kedvéért a végtelenségig leegyszerűsítve Mészáros József úgy foglalta össze Gál Róbert által elmondottakat, hogy az állami nyugdíjpénztár lényegében úgy működne, mint egy magánnyugdíjpénztár. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az állami nyugdíjpénztár nem mehet csődbe, a befizetések nagyobb biztonságban lennének.
A nyugdíjak nagyságára vonatkozó kérdésre válaszolva a Barankovics István Alapítvány elnöke úgy fogalmazott, a következő időszakban nyugdíjba vonulók nyugdíja nagymértékben függ attól, hogy mennyi járulékot fizetettek be a kasszába. Aki többet fizet, annak több lesz a nyugdíja, aki kevesebbet, annak kevesebb nyugdíjjal kell beérnie. Annak érdekében, hogy senki ne maradjon ellátatlan, az időskorú szegénységet elkerülendő viszonylag magas kortól, 70 éves kortól állampolgári alapnyugdíjat kapna. Mészáros József kijelentette, a jelenlegi rendszer hosszú távon csak újabb és újabb igazságtalanságok árán működtethető, a reform nem halogatható, a jelenleg hatályos törvények szerint 2013-tól a nyugdíjak adóköteles jövedelemmé válnak, s erről fogalmuk sincs az embereknek.
