Semjén Zsolt szerint azért van szükség arra, hogy a keresztények részt vegyenek a politikában, mert ezáltal lehetőségük nyílik értékeik alapján a társadalom szolgálatára. Erről a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a párt protestáns műhelyének országos konferenciáján beszélt. A pártelnök elfogadhatatlannak nevezte azt az elvárást, hogy az egyház ne politizáljon, mert mint mondta, az egyház mi vagyunk.
„Mi azért akarjuk a hatalmat, (...) azért akarunk kormányra kerülni, hogy a keresztény értékeket megvalósíthassuk a társadalom javára” – fogalmazott Semjén Zsolt a hatalom és a kereszténység kapcsolatát fejtegetve.
Mint mondta, úgy gondolják, hogy a keresztény értékeket akkor lehet érvényesíteni a törvényekben, az önkormányzatokban, illetve az élet más területein, ha a KDNP is része lesz a hatalomnak.
Hozzátette: tudatosan kívánják értékeik mentén az országot formálni, s ennek eszköze a politikai párt, azaz a KDNP, s ezen belül a Protestáns Műhely is.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a politikai hatalom az szolgálat, és nem ördögtől való dolog. Álláspontja szerint a hatalom akkor válik ördögtől való dologgá, amikor öncélúvá válik.
Jó cél szolgálatára a hatalmat „Isten adta eszköznek” nevezte a politikus.
Azzal a korábban több alkalommal felizzott vitával kapcsolatban, hogy kell-e az egyháznak egyenlő távolságot tartani a pártoktól, illetve, hogy az egyháznak kell-e politizálni, Semjén Zsolt azt mondta: először azt a kérdést kell feltenni, hogy ki az egyház. Erre válaszul közölte: mi magunk vagyunk az egyház, nem kizárólag a hierarchia.
Az az elvárás, hogy az egyház ne politizáljon azért is elfogadhatatlan, mert az azt jelentené, hogy mi mindannyian fogjuk be a szánkat, és ne próbáljuk a társadalmi kérdésekben a keresztény üzenetet megjeleníteni – jelentette ki a KDNP elnöke. Hozzáfűzte: miután mi vagyunk az egyház, így az egyháznak természetes joga, hogy társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon.
A másik ilyen, korábban vitára okot adó kérdés – mondta –, hogy az egyháznak kell-e távolságot tartani a politikától, a politikai szervezetektől. Semjén Zsolt szerint a kérdésfelvetés eleve hibás, mivel a helyzet pont fordított, az egyházak ugyanis szilárdan állnak, és ehhez a szilárd ponthoz képest a pártok szabadon közeledhetnek vagy távolodhatnak. „Nem az egyház mozog a pártokhoz képest, hanem a vélte pártok mozoghatnak szabadon az egyházhoz képest” – fogalmazott a politikus, aki szerint ebben a kérdésben ez a kulcsmondat.
Mint Semjén Zsolt közölte, Jézus Krisztus a világmindenség egészére adott tanítást, nem csak a valóság egy szeletére.
„Állítom azt, hogy (....) a társadalmi kérdésekben is (...) az Evangéliumnak van üzenete, (...) és a valóság megcsonkítása lenne, ha a kereszténységet és az evangéliumot erről a területről ki akarnánk zárni” – mondta a KDNP elnöke.
A KDNP Protestáns Műhelyét 1993-ban hozta létre néhány elkötelezett kereszténydemokrata – olvasható a Protestáns Műhely füzetek sorozat I. kiadványában. Ugyanitt az is megtudható, hogy a KDNP felemelkedését és megtisztulását nem követte a Protestáns Műhely megerősödése. Ez a feladat most következik.
Az újjászerveződő Protestáns Műhely céljairól Szászfalvi László, a KDNP országgyűlési képviselője ugyanitt azt írja, konferenciákkal, kiadványokkal, nyári egyetemmel, a fiatalok megszólításával, politikai képzésével és korábbi nemzetközi kapcsolataik újjáélesztésével kívánják életre kelteni a szerveződést.
A magyar és az európai kálvinizmus egyik erőssége az a képesség – aminek aktualitását nem kell külön hangsúlyozni –, hogy válságok idején átgondoljuk a helyzetünket és megtaláljuk a kiutat – mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke.
Hozzátette: ez az erősség a történelem során jól látható, hiszen a kálvinista tanítások mindig nehéz helyzetekben tudták egyben tartani a közösséget, és biztosítani ennek túlélését. Álláspontja szerint, amikor konszolidáció volt, akkor viszont tévutak következtek.
Balog Zoltán ilyen krízishelyzetként említette a Trianon utáni időket. „Az teljesen nyilvánvaló, hogy a trianoni határokon kívül rekedt felekezet-testvéreinknek (...) a túlélése, nyelvük megőrzése a református egyháznak nem csak a jogi keretei nélkül, de teológiája, hitbeli meggyőződése nélkül sem ment volna” – fogalmazott a politikus-lelkész. Hozzátette: nem véletlen, hogy azokon a magyar területeken, ahol nagyobb és erősebb a református közösség, ott sokkal életképesebb és túlélőképesebb a magyarság, mint ott, ahol a magyar nyelvű emberek katolikusok.
Mint mondta, a kálvinizmus hozzájárult a nyelv és a nemzeti identitás megőrzéséhez.
Balog Zoltán a kálvinizmus további erősségének nevezte – egyebek mellett – az erkölcsi innovációt. Mint mondta, ez azért fontos, mert míg az ősi erkölcsi értékek változatlanok, a helyzetek folyamatosan változnak. Így az új nemzedékeknek mindig újra és újra kell fogalmazni, hogy mit jelentenek az alapvető erkölcsi értékek. Balog Zoltán szerint ez is a kálvinizmus erőssége.
A politikus kitért a 2001-es népszámlálásra, amikor – mint mondta, 1941 után először – arra a kérdésre is választ lehetett adni, hogy kinek milyen a vallása. Fontosnak nevezte, hogy tízmillió emberből 7,3 millió mondta magát kereszténynek. Hozzátette: pontosan tudjuk, ez nem azt jelenti, hogy ennyi keresztény, hívő ember van Magyarországon, ám ez bizonyos szempontból nem is fontos; az a lényeg, hogy 2001-ben ennyi ember gondolta azt, hogy a vallási identitásnak a történeti megalapozása érték, s erre az értékre igent mondott.
