A kereszténydemokrata képviselő elmondta: az MSZP és az SZDSZ által benyújtott és az oktatási bizottságban most kedden megszavazott javaslat célja a hazai egyetemekétől eltérő feltételek megteremtése. Például más akkreditációs eljárás vonatkozna rájuk, irattári kötelezettségek alóli mentességet kapnának, az oktatók díjazásában is eltérő feltételek érvényesülnének, miközben ezek a nemzetközi jellegű  intézmények magyar állami támogatásban részesülnének. Mint mondta: a javaslat tárgyalásakor a kormánypárti képviselők a versenyképesség fokozásával és az egyetemek alacsony színvonalával érveltek, pedig a magyar egyetemek jelentős része nagyon jól teljesít.

Hoffmann Rózsa szerint a versenyképesség magában nem eredményezi a magyar felsőoktatás színvonalának emelkedését. Hozzátette: a felsőoktatás persze állandó javításra szorul, de ezt nem idegen versenyhelyzet előidézésével kell megtenni. Egy magyar kormánynak az a feladata, hogy a magyar felsőoktatást erősítse - szögezte le.

Felhozott néhány példát is, hogy a jelenlegi oktatásirányítók mennyire lenézik a hazai felsőoktatás szereplőit. Sándor Klára (SZDSZ) a javaslat tárgyalásakor például így fogalmazott: azok a kóklerek, akik jelenleg a magyar felsőoktatásban működnek, akár oktatók, akár intézmények, akár tanszékek, akár álkutatócsoportok, azok meg ne működjenek tovább. Ezt eddig nem sikerült Magyarországon elérni. Magyar Bálint (SZDSZ) pedig arról beszélt, hogy a magyar felsőoktatási törvény bizonyos vonatkozásban sajnálatosan még most is gúzsba köti az egyetemeket.

Ki kormányzott itt, ki volt itt az oktatási miniszter több mint hét éve? - tette fel a kérdést. Ha hét év alatt egy kormányzat nem tudja elérni, hogy a felsőoktatási törvény ne kösse gúzsba az egyetemeket, akkor az arra bizonyíték, hogy ez a kormány nem teljesítette a feladatát. Az ilyen kvázi politikusnak ki kellene vonulnia a politikából, nem pedig újabb romboló törvényi előterjesztéseket tennie - fogalmazott Hoffmann Rózsa.