Nagy Kálmán válságosnak mondta a magyar egészségügyi intézmények helyzetét Mikola Istvánnal közösen tartott sajtótájékoztatóján. A KDNP szakpolitikusa elmondta, az ágazatból 60 milliárd forintot vont ki a kormányzat, amelynek a visszapótlása elengedhetetlen lenne, ám emellett olyan változások történtek a finanszírozás területén, amelyek a betegek ellátását veszélyeztetik. Mikola István a sajtótájékoztatón közölte: az egészségügyben, elsősorban a szakellátás, és azon beül is a kórházak működtetésében a fenntarthatóság és az ellátás biztonsága megőrzése érdekében azonnali kormányzati intézkedésekre van szükség.
Nagy Kálmán a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar egészségügyi intézmények nagy része az elégtelen finanszírozás miatt gyógyszerkvótát vezetett be az osztályok számára, magyarán limitálták az egy hónapban gyógyszerre költhető pénzt. A KDNP országgyűlési képviselője közölte, gyakorló orvosként az a tapasztalata, hogy ez két hétre elég. A kényszerű gyakorlat veszélyez jelent a betegekre.
A KDNP politikusa fontosnak tartja, hogy a közvélemény pontosan értse, mi probléma a jelenlegi finanszírozással, amely azon kívül, hogy ellehetetleníti a gyógyítást, feloldhatatlan morális konfliktust okoz az orvosoknak. Példaként említette az Országos Onkológiai Intézetben történteket, ahol a finanszírozás korlátai miatt nem vesznek fel vidéki betegeket. Megjegyezte, a pénzhiány sújttja a betegeket, az orvosokat, és szembeállítja a menedzsmentet a kórházi dolgozókkal.
Nagy Kálmán szerint a kialakult helyzetért személyes felelősség terheli Székely Tamás minisztert, akit a KDNP országgyűlési képviselője arra szólított fel, hogy érje el a miniszterelnöknél az egészségügy forrásainak pótlását, különben – megismételve előző sajtótájékoztatóján kifejtett álláspontját kijelentette – október-novemberre összeomolhat a teljes ellátórendszer.
A sajtótájékoztatón Mikola István megengedhetetlennek nevezte, hogy az egészségügyi ellátás csúcsintézményeiben, az egyetemi klinikákon és az országos intézményekben területi ellátási kötelezettségeket tartsanak fent. Megkérte a kormányt, hogy ezt szüntessék meg.
Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy kiderült, az Országos Onkológiai Intézetnek csak négy budapesti kerületből és néhány főváros környéki településről kell betegeket fogadnia. A kormánynak a súlyponti intézményekben el kell törölnie a finanszírozási korlátot – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy azt az országos intézményt vagy egyetemi klinikát, ahol a súlyos betegeket fogadják, nem lehet feladatai ellátásában korlátozni. Kitért arra is, hogy a kormánynak ezekben a súlyponti intézményekben meg kell szüntetnie a várólistákat. Egy daganatos beteget nem lehet hónapokon keresztül várakoztatni a kezelésekre, vizsgálatokra.
A Fidesz szakpolitikusa kiemelt szempontnak nevezte az ellátás biztonságát, amelyért szerinte a kormány és egy személyben az egészségügyi miniszter felelős. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szakminiszter vagy a szakmapolitikai vezetők a kórházakra hárítják az ellátórendszerben uralkodó állapotokért a felelősséget. Mikola István azt követelte a kormányzattól, hogy a költségvetés tervezésekor szüntesse meg a működtetési források reálértéken történő csökkenését és számoljon azzal, hogy az egészségügy fenntarthatóságáért legalább 20 százalék forrástöbbletet kell biztosítani az intézményeknek. Arra a kérdésre, hogy honnan lehetne előteremteni ezt a többletet, azt mondta, kormányzati szemléletváltásra van szükség, nem akadhat meg a rendszerváltás a bankok konszolidációjánál – melyre több ezer milliárd forintot áldoztak az adófizetők pénzéből – végre a humán szektorokat is konszolidálni kell.
Hangsúlyozta: az emberiesség szempontjain túl, az egészségügy, az oktatás gazdasági húzóágazat, a gazdasági válságból semmiféle kilábalás nem lehetséges a testében, lelkében ép, szellemében kiművelt ember nélkül. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az egészségügy, az oktatás a szociális terület az új költségvetés is a futottak még kategóriában, a maradványérdekeltség alapján terveztessék. Teljesen új szerkezetű költségvetést kell készíteni – fűzte hozzá.
Nagy Kálmán megjegyezte, az egészségügyre fordítandó összeg emelése nem pénz, hanem priorítás kérdése, egy ország költségvetésében mindig lehet forrrást találni azokra a célokra, melyeket a kormány kiemelt fontsságuként kezel.
