Az egyházi oktatási intézmények kiegészítő támogatását törvényben és nem kormányrendeletben kellene szabályozni, ráadásul a kormányrendelet tervezete több ponton is meghagyja a bizonytalanságot a finanszírozásban – nyilatkozta szerdán Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője. Szerinte ezért nem közeledtek az álláspontok az iskolafenntartó egyházak és a kormány szakértőinek legutóbbi, július 20-i egyeztetésén.
A történelmi egyházak azért szeretnék, ha törvényi szinten szabályoznák az egyházi oktatási intézmények kiegészítő támogatását, mert ez sokkal nagyobb biztonságot jelentene számukra, így ugyanis kiszámíthatóbb lenne a finanszírozás - mutatott rá Papp Kornél.
A kormányzat által kidolgozott rendelettervezet hiányosságai között szerepel, hogy nem minden, a közoktatással összefüggő szakfeladat finanszírozását számítják be a közoktatási kiadások közé (pl: az iskolaorvosi ellátást sem), ugyanakkor az intézményi saját bevételek fogalmát a tervezet jóval tágabban értelmezi – közölte az irodavezető.
A református egyház oktatási szakértője szólt arról is: a problémákhoz az is hozzájárul, hogy a nagyobb városokban az önkormányzatok bizonyos tevékenységeiket, például az iskolák pénzügyi adminisztrációjával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatait kiszervezik, a munkát gazdasági társaságok végzik el. Ezek a kiadások így nem az önkormányzatoknál, hanem különböző vállalkozásoknál, cégeknél jelennek meg és az állam nem veszi figyelembe ezeket az összegeket az egyházi kiegészítő normatíva kiszámításánál, csak akkor, ha az önkormányzat a könyvelésében egyértelműen oktatási feladatként tartja nyilván.
A kormányzat és az egyházak képviselői a következő megbeszélést augusztus 19-én tartják, ezt megelőzően, augusztus 4-én az iskolafenntartó egyházak szakértői egyeztetik álláspontjukat.
