A magyar választók számára a Szent Korona a legerősebb tárgyi szimbólum, amely az országot jelképezi – derült ki a Századvég legújabb nemzeti identitás kutatásából. Igaz ez annak ellenére, hogy a Korona körül súlyos politikai viharok dúltak a rendszerváltás után és dúlnak a mai napig. A választók véleményét, a nemzeti önazonosság szimbolikáját érdemben nem befolyásolták azok az évtizedes politikai viták, amelyek a Szent Korona körül folytak a rendszerváltást követően, majd új erőre kaptak az alkotmány körüli aktuális politikai küzdelemben.
A Századvég 2011. március végén készült, 1000 fős országos adatfelvételének tanúsága szerint legalább is, a megkérdezettek közel 55 százaléka spontán, úgynevezett nem irányított, nyitott kérdésre („Az Ön számára melyik az a tárgy, építmény, amely a legerősebben szimbolizálja Magyarországot?”) a Szent Koronát azonosította a Magyarországot leginkább kifejező szimbólumként.
Második helyen a nemzeti lobogó áll, a megkérdezettek 17,1 százaléka szerint. Megjelenik még a magyar címer (8,3 százalék), a Parlament épülete (5,4 százalék), de szerepel például a Rubik kocka (2,4 százalék) is a válaszok között.
A többségi véleményt mélyebben elemzve látható, hogy a Szent Korona körüli viták azért nem voltak teljesen hatástalanok. A magukat baloldalinak vallók körében ugyanis a Korona csak 37 százalékos értéket kap, ennek ellenére így is a legnépszerűbb szimbólum. A lobogó ebben a körben 27,2 százalékon áll.
A centrum szavazók és a magukat jobboldaliként azonosítók körében azonban már vitathatatlan a Szent Korona elsőbbsége (53,6 és 61,9 százalék).
A Magyarországot megjelenítő ismert személyiségek listája sem bizonyult túl hosszúnak. Itt az első helyen Széchenyi István áll (29 százalék), második Kossuth Lajos (17 százalék), őt követi Petőfi Sándor (13 százalék). A magyar nemzeti önazonosságban, a vonatkoztatásra alkalmas személyiségek körében láthatóan a 48-asok dominálnak.
