Megválasztásához az első fordulóban a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség, ami kormánypárti szavazatokkal gyűlhet össze, mivel az ellenzéki pártok már bejelentették: vagy részt sem vesznek a titkos voksoláson, vagy nemmel szavaznak a Fidesz-KDNP jelöltjére. Az Országgyűlés ülése szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont.
A köztársasági elnök személyéről döntő titkos szavazás első fordulója előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlását.
A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazataikat. Az év elején életbe lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak államfővé választásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen – ellenjelölt hiányában – biztosra vehető a győzelme, hiszen azon a szavazatok számától függetlenül a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.
Az MSZP korábban azt közölte nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében egy pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. Az LMP is bejelentette, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja. A Jobbik elnöksége ezzel szemben úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni.
A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.
Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.
A Fideszben már Schmitt Pál lemondásának napján felmerült, hogy néhány napon belül új államfőt válasszanak. A lendületes cserét a frakcióból többen is támogatták volna, azonban a pártvezetés később Áder János kérésének eleget téve azt javasolta, hogy maximálisan használják ki a harmincnapos türelmi időt a választásra. Ez idő alatt ugyanis az államfőjelölt még elintézhette brüsszeli és családi folyó ügyeit, összeállíthatta elnöki csapatát.
Áder János megválasztása után május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel. A választás első fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezt követően mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése.
Életrajz
Áder János 1959. május 9-én született Csornán.
1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak. Tanulmányai befejezése után tanácsi jogi előadóként dolgozott, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs.
1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón. 1988 áprilisában belépett a március 30-án megalakult Fideszbe. 1989-ben szervezete képviseletében részt vett a háromoldalú politikai egyeztető megbeszéléseken, tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénnyel foglalkozó I/3. politikai albizottságban.
1989-ben tagja volt az Országos Választási Bizottságnak.
Az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt.
1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott: 1990-ben és 1994-ben országos listáról, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban a csornai választókerületben lett képviselő. 1990-1992-ben pártja egyik frakcióvezető-helyettese volt. 1997. szeptember 9-én az Országgyűlés alelnökévé választották, az 1998-2002-es parlamenti ciklusban pedig házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót.
2006 májusa és 2009 júliusa között Áder János ismét az Országgyűlés alelnökeként volt. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának.
2012. április 16-án Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kormánypárti frakciószövetség ülésén Áder Jánost javasolta köztársasági elnöknek, a frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta a javaslatot. A jelölési folyamat részeként a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője április 23-án benyújtotta a parlamentnek az államfővé választáshoz szükséges ajánlási íveket, ezzel Áder János hivatalosan is a Fidesz-KDNP államfőjelöltje lett.
Áder János nős, felesége bíró, négy gyermekük született.
