Kifejtette, hogy az Országgyűlés elfogadta azokat a legfontosabb gazdaságpolitikai irányokat, amelyeket a 2016-os költségvetésben lefektetett a kormány. Ennek megfelelően a parlament támogatta az adócsökkentésre, a munkahelyek számának növelésére, a bérek emelkedésére, és a beruházások támogatására épülő politikát.

A tárcavezető megerősítette, hogy 2016-ban a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos hiánnyal, 1,6 százalékos inflációval számol, és azt várja, hogy az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 74 százaléka alá csökken év végére.

Varga Mihály hangsúlyozta: jövőre az ideinél többet költ az ország egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra és gazdaságfejlesztésre.

A 2016-os költségvetési törvény tervezetéhez a képviselők 560 módosító indítványt nyújtottak be, ezek 90 százalékát az ellenzéki pártok jegyezték. Az elfogadott módosítóknak köszönhetően néhány terület támogatása nőtt, itt példaként említette az egyes állami beruházásokat, ugyanakkor ezek a hiány mértékét nem emelték - jelezte Varga Mihály. Hozzátette, hogy az ellenzéki módosítók külön-külön 800 és 1200 milliárd forint közötti értékben növelték volna az államháztartási hiányát, és mivel fedezetet nem tettek e mellé az ellenzéki pártok, ezért javaslataikat nem tudták támogatni.

Varga Mihály kiemelte: a törvény szokásosnál korábbi elfogadásával az önkormányzatoknak,és a gazdasági szereplőknek bő fél évük van felkészülni a változásokra.

Szólt arról is, hogy jövőre kiterjesztik a munkahelyvédelmi akciót - amelynek kedvezményeit eddig már több mint 800 ezer ember után vették igénybe – a mezőgazdaságban dolgozókra is. 2016-ban összesen 138 milliárd forintot hagy a kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknál a munkahelyvédelmi akció keretében – tette hozzá.

A miniszter kifejtette, hogy 240 ezer ember, az ideinél 40 ezerrel több vehet részt a közfoglalkoztatási programban. Az idei 270 milliárd forinttal szemben jövőre 340 milliárd forint jut erre.

Varga Mihály a családokat érintő intézkedésekre rátérve elmondta: a két gyermek után járó kedvezmények mértéke 10 ezerről 12 500 forintra nő jövőre, 2019-ig pedig fokozatosan 20 ezer forintra emelkedik. Ezzel 350 ezer család kerül kedvezőbb helyzetbe – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy jövőre is marad a gyed extra, és jövőre is igénybe lehet venni az idén júliustól induló családi otthonteremtési kedvezményt, valamint folytatódik a Nők 40 program is.

A sertés tőkehús áfája január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökken, ezenkívül 2016-ban 230 ezerrel több, összesen 321 ezer gyermek jut majd ingyenes étkezéshez, a gyermekétkeztetésre jövőre több mint 71 milliárd forintot fordít a kormány az idei 61 milliárd forint után – ismertette Varga Mihály.

Mint mondta, jövőre az alsó tagozaton ingyenessé válik a tankönyvellátás, ami 800 ezer kisiskolás családjának jelent segítséget, a felsőbb évfolyamokon pedig a rászorultság alapján adnak támogatást.

Varga Mihály kitért arra is, hogy 2016-ban a nyugdíjak és egyes jövedelempótló támogatások értéke az infláció mértékével, vagyis 1,6 százalékkal nő majd.

Folytatódnak a közszolgálati bérintézkedések: a pedagógusok bére 2016 szeptemberében ismét 10 százalékkal nő, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje pedig még idén elindul 30 százalékos emeléssel, ami jövőre további 5 százalékot tesz majd ki – ismertette.

Az egészségügyben a szakdolgozók, orvosok számára a mozgó bért érintően hoznak intézkedéseket, míg a fiatal szakorvosok jövedelmi helyzetének javítására 15,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre – mondta Varga Mihály. A háziorvosok idei, havi 130 ezer forinttal növelt támogatása jövőre is megmarad, emellett több ezer praxist érinthet, hogy az önkormányzatok a háziorvosoknak, gyermekorvosoknak, fogorvosoknak iparűzési adó mentességet tudnak biztosítani.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre is rendelkezésre állnak a megfelelő tartalékok: a 100 milliárd forintos, általános jellegű tartalék mellett – összesen 35 milliárd forint értékben – fejezeti tartalékokat is bevezettek. Mindezeken kívül az Országvédelmi Alap 70 milliárd forintos tartaléka is rendelkezésre áll.

Kérdésre válaszolva Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára elmondta: a magyar-szerb határra tervezett védvonal kiépítésének költségeit a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített forrásból fedezhetik. Kifejtette: általánosságban a bevándorlással kapcsolatos költségeket hazai forrásból, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetéséből fedezik, de rendelkezésre állnak európai uniós források is.