A GSZT megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2021-ben már több mint 3 millió idős emberről kell majd gondoskodni, és ez megfelelő létszámú, gazdasági teljesítőképességű aktív népesség nélkül megoldhatatlan feladat. A háttérbeszélgetésen Hablicsek László demográfus, a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a gazdaságihoz hasonlóan egy népesedési konvergenciaprogramot kellene készíteni a demográfiai folyamatok kedvező befolyásolása érdekében.

A kutató hangsúlyozta, hogy az ország népesedési helyzete aggodalomra ad okot, mert szinte minden elemében kihívások vannak. Példaként említette, hogy az ország lélekszáma éppen csak hogy 10 millió felett van, és hamarosan alá is kerülhet. A korösszetétel előnytelenül változik, egyre nagyobb az idősebb korosztály, 2007-től pedig már új folyamat, hogy nemcsak a fiatalok száma csökken az idősekével szemben, hanem a középkorosztály létszáma is mérséklődik. Ebből milliós nagyságrendűre prognosztizálható az aktív korosztály létszámcsökkenése a következő húsz évben – tette hozzá.

Hablicsek kiemelte, hogy a magyarországi gyermekvállalás alacsony szinten van, ugyanakkor évente 15 ezerre tehető a migrációból származó „nyereség”, de ez csak részben mérsékli az ország népességének csökkenését. A szerző szerint a kedvező népességfejlődés alakítása csak az összes befolyásoló demográfiai tényező együttes, jelentős javulásának következménye lehet. A tanulmányban szerepel, hogy a hazai roma népesség gyors ütemű integrálása sürgős feladat. A 2001. évi átlagos gyermekszám országosan 1,3 volt; a roma népességnél ugyanakkor 2,9 – azaz 100 nő 290 gyermeket szül élete során. A demográfusok szerint 2050-ig akkor remélhető létszámfenntartás, ha a termékenység színvonala tartósan 1,7 felett alakul, az élettartamok elérik a 80 évet, és évi 25 ezer fős bevándorlási többlet realizálódik.