A devizahitel-szerződéseknek azokat a kikötéseit írhatja át az Országgyűlés, amelyek durván sértik a fogyasztók érdekeit – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence. Az igazságügyi államtitkár az Alkotmánybíróság e heti döntéséről elmondta: a testület rögzítette, hogy a törvényhozás bizonyos feltételekkel beavatkozhat a kölcsönügyletekbe. A kormány döntése nyomán ma már lényegében nem adhatnak a bankok külföldi pénznemben nyilvántartott lakáshitelt.
– Két hét múlva tartják az országgyűlési választásokat. A kampányban számos kérdésről szó esik, ám talán úgy érzékelhetik a választók: a devizahitelgondok megoldásának ügyét mintha egyik baloldali ellenzéki párt sem tűzte volna zászlajára. Mit gondol arról, hogy ez ügyben mostanában érdemi megoldásokat kevésbé, inkább csak kritikát hallani a kormányváltásra készülő erők képviselőitől?
– Rendkívül visszásnak tartom, hogy azok a szocialista, liberális politikusok keveslik az elmúlt négy év intézkedéseit, akik a korábbi két kormányzati ciklusban miniszterelnökként, kormánytagként vagy parlamenti képviselőként nem tettek semmit a hiteladósok helyzetének javításáért. A szociálliberális kormányok alatt 140-szeresére ugrott a devizakölcsönök értéke: korábban száz hitelből egyet tartottak nyilván külföldi pénzben, 2010-re a tartozások fele volt devizaadósság. Hozzátehetjük azt is, hogy miközben mondjuk Szerbiában és Ausztriában betiltották az ilyen kölcsönzést, a szocialista kormányoktól mindössze egy olyan banki magatartási kódexre futotta, amely egyetlen adóson nem segített, viszont szentesítette a hitelintézetek eljárását. Ezek után nehezen vehetők komolyan a baloldali ellenzék azon nyilatkozatai, amelyekben a hathatós segítséget kérték számon a mostani kormányon.
– Igazuk van a szocialistáknak és szövetségeseiknek?
– Leghelyesebb, ha erre a számok ismertetésével válaszolok. Az MSZP kormányzása alatt megközelítőleg háromnegyedmillió személy vett fel devizahitelt, az érintettek többségét igen nehéz helyzetbe hozta az árfolyamok drámai emelkedése, a szerződési feltételek egyoldalú módosítása. A Fidesz– KDNP-kabinet az elmúlt időszakban több mint háromszázezer családot szabadított meg részben vagy egészben a hatalmas terhektől. A 2011-es végtörlesztéssel például 170 ezren éltek, ők végleg letudták devizahitelüket. Érdemes talán felidézni: a baloldali ellenzék akkor azt hangoztatta, hogy a végtörlesztés főként a gazdagoknak kedvez. Ehhez képest a legtöbben egy- vagy kétszobás lakásra felvett kölcsönüket fizették vissza. Nehéz megérteni, hogy az MSZP miért tekinti jómódúnak, egyenesen gazdagnak az átlagos körülmények között élő családokat. A szocialisták nyilatkozataiból, korábbi döntéseiből egyébként világosan látszik: rendre az adósok elé sorolták a bankokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy nemegyszer azért aggódtak, az adósmentő lépések miatt nehogy zavar támadjon a bankszféra működésében. A végtörlesztés nem okozott semmilyen pénzügyi fennakadást, de az árfolyamgát rendszere sem ingatta meg – az egyébként szilárd lábakon álló – magyar bankvilágot.
– A devizaügyről nyilatkozó kormányzati szereplők mostanában rendre arról beszélnek: minden érintett vegye igénybe az árfolyamgát lehetőségét. Mégis, mit kínál ez a megoldás?
– A módszer működése meglehetősen egyszerű, az elérhető előnyök könnyen kimutathatók. Az árfolyamgáthoz csatlakozó ügyfél éveken át azonos árfolyamon törlesztheti hitelét. A havi részletek tehát kiszámíthatók, a családnak nem kell attól tartania, hogy szélsőséges gazdasági történések esetén egyik hónapról a másik megugrik a fizetnivalója. A rögzített és az adott pillanatban érvényes tényleges árfolyam között persze különbség keletkezik, ez az összeg – a lehető legalacsonyabb kamatot felszámító – úgynevezett gyűjtőszámlára kerül. Amíg az árfolyamgát védi az adóst, addig törlesztőrészletei nem változnak, az időszak leteltekor pedig a bank elszámol az ügyféllel. Elmondhatom: az árfolyamgát bevezetése után nagyjából 170 ezer adós csatlakozott a módszerhez, a jogosultak körének kiterjesztése óta pedig további 150 ezren kérhetik az árfolyam-ingadozás elleni védelmet. A lehetőség lényegét legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy aki nem lép be az árfolyamgátba, hónapról hónapra pénzt ajándékoz a banknak.
– Az árfolyamgát ezek szerint átmeneti, középtávra szóló megoldás. A kormánypártok politikusai ugyanakkor arról beszélnek: mihamarabb kivezetnék a devizahiteleket. Pontosan mit jelent ez a közlés?
– A Fidesz–KDNP-kormány döntése nyomán ma már lényegében nem adhatnak a bankok külföldi pénznemben nyilvántartott lakáshitelt a magánszemélyeknek, a fogyasztóknak. A következő időszak fontos feladata a korábban megkötött, jelenleg is élő devizaszerződések felszámolása, mégpedig úgy, hogy a folyamat végén egyetlen lakossági, jelzálogalapú hitel se legyen idegen pénznemhez kötve. Az adósoknak ne kelljen tartaniuk az árfolyamok mozgásától.
A Magyar Nemzet Rétvári Bencével készült teljes interjúját a Magyar Nemzet szombati lapszámában olvashatják.
|
Az új Országgyűlés első dolga lesz, hogy a Kúria határozata után azonnal meghozza azokat a döntéseket, amelyek már az idén segítséget nyújtanak majd a devizahiteles családoknak – közölte Fidesz sajtóirodája szerdán az MTI-vel. Az Ab hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni. A Fidesz korábban azt közölte, álláspontjuk szerint az Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdése ügyében. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a TV 2 Mokka című műsorában hangsúlyozta, hogy a helyzet kezelése során fontos érdek a bankrendszer stabilitása is. A politikus elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróságnak a devizahitelezéssel kapcsolatos döntését, mert az lehetőséget biztosít a törvényhozásnak arra, hogy módosítsa a szerződések tartalmát. |
