Az Alkotmánybíróság (Ab) a köztársasági elnök indítványa alapján megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást, mert az Ab szerint a gyalázkodás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők, szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára. Az Ab megállapította: a gyűlöletbeszéd kapcsán a sérelmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen.
Az Ab döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem, így megsemmisítette a polgári törvénykönyv (Ptk) módosítását ami a lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt. A büntetőjog, a közigazgatási jog és a személyhez fűződő jogok védelmét garantáló polgári jog is rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel, amelyek alanyi jogsérelem esetén jogvédelmet biztosítanak – áll az AB kommünikéjében.
Alkotmányellenesnek találta a grémium a közoktatási törvény azon rendelkezését is, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét.
A határozatok teljes szövege itt és itt és itt olvashatók.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és képviselői többször tiltakoztak az egyházi intézmények diszkriminatív finanszírozása miatt. A KDNP elnöke két politikus társával, Salamon Lászlóval és Balsai Istvánnal azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert 2005. évi költségvetési törvény egyes rendelkezései sértették a vatikáni szerződés bizonyos pontjait és ezzel diszkriminálták az egyházi intézményeket.
