A parlament legutóbbi döntése értelmében nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot a Taláros Testület tagjaira, „igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit". Alkotmányossági aggályokra hivatkozva Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője képviselőcsoportja nevében arra kéri Sólyom László államfőt, hogy ne írja alá, és ne hirdesse ki az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek elfogadott módosítását.

Mesterházy Attila a köztársasági elnöknek küldött levelében felidézte: húsz éve gyakorlat, hogy az alkotmánybírák személyére az országgyűlési frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az 1990 óta hatályos szabályozásnak éppen az az értelme, hogy az alkotmánybírák megválasztásakor a kormányoldal kétharmados többség mellett is együttműködésre kényszerül. Közölte: „az MSZP frakciója nem tartja az alkotmány szellemével összeegyeztethetőnek, hogy a Fidesz-KDNP az aktuális parlamenti többségéhez igazítja az alkotmánybírák jelölésének kereteit, szakítva az eddig bevált gyakorlattal, szűkítve ezzel a parlamenti ellenzék mozgásterét."

A szocialisták elfogadhatatlannak tartják azt a módosítást is, amely az új alkotmány koncepciójához kapcsolódó négyötödös többségre vonatkozó garanciális szabályt törli el. (Az Országgyűlés döntésével kikerült az alkotmányból az a passzus, amely szerint az alaptörvény előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához a képviselők négyötödének szavazata szükséges, miután az e rendelkezés fenntartásáért benyújtott jobbikos módosító javaslat nem kapta meg a többség támogatását.)

Mesterházy Attila emlékeztetett: a Horn-kormányt támogató országgyűlési többség „önkorlátozó gesztusként" foglalta bele az alkotmányba 1995-ben az említett rendelkezést, amely alapján az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. „A Magyar Köztársaság új alaptörvénye minden magyar számára igazodási pont, függetlenül attól, hogy képviseletére a jelenlegi kormányt támogató vagy annak ellenzékeként működő pártokat hatalmazta-e fel. A szocialisták elengedhetetlennek tartják, hogy az új Alkotmány előkészítése a lehető legszélesebb, a parlamenti keretek között kiemelt, négyötödös többséget felvonultató egyetértéssel valósuljon meg." 

Mindemellett Mesterházy Attila levelében megjegyzi, az ellenzéki képviselők csak a törvényjavaslatok benyújtása és a bizottsági, illetve a plenáris tárgyalás között eltelt alig pár órában ismerhették meg a fent nevezett indítványok tartalmát. Ezen túlmenően az alkotmánymódosító törvényjavaslat házszabályszerűségével összefüggésben is merülhet fel aggály - hívja fel a figyelmet a politikus, megjegyezve, hogy a házszabály egyik bekezdése szerint a törvényjavaslathoz indoklást kell fűzni, ami a második paragrafus esetében elmaradt. „Márpedig ez a parlamenti szokásjoggal, az országgyűlési munka ethoszával ellentétes" - zárja elmélkedését Mesterházy Attila.

+

A Fidesz Bihari Mihály volt alkotmánybírót, a testület korábbi elnökét jelöli. A másik alkotmánybírósági tagra később tesznek javaslatot.

+

Törvényben rögzítené a kormány az új Ptk. bukását. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy egyáltalán ne lépjen hatályba a tavaly elfogadott új polgári törvénykönyv Az Alkotmánybíróság idén áprilisban alkotmányellenesnek nyilvánította a polgári törvénykönyv hatálybaléptetéséről szóló külön jogszabály egyes rendelkezéseit. Az új Ptk. első és második könyve május 1-jén lépett volna hatályba, de az Alkotmánybíróság határozatával ezt megakadályozta.

A kormány által jegyzett javaslat hangsúlyozza: „a jogbiztonság illetve a jogpolitikai célok világossá tétele" érdekében indokolt, hogy törvény mondja ki a Ptk. hatályba nem lépését. A törvényjavaslat azt is indítványozza, hogy helyezzék hatályon kívül az új Ptk.-hoz kapcsolódó egyéb törvényi rendelkezéseket is, így több ponton módosulna a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvény is.

Az Orbán-kormány már május végén döntött arról, hogy újra elindítja egy új Ptk. megalkotásának folyamatát. A munkát a Vékás Lajos-féle bizottságra bízták. Az előző kormány működése alatt Vékás Lajos akadémikus és 19 munkatársa elkezdte a Ptk. módosításának előkészítését, ám 2007-ben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyik szakállamtitkára közölte az akadémikussal, hogy a kabinet eltér az általuk összeállított tervezettől. "Ezt a régi igazságtalanságot igyekszik orvosolni most a kormány" - jelentett be Nagy Anna kormányszóvivő.

+

Alkotmánybírósághoz fordul a Lehet Más a Politika (LMP), mert alkotmányellenesnek tartja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára megvétózhatja más tárcák vezető tisztségviselőinek kinevezését. A törvény nem csak értelmetlenül korlátozza az adott miniszter vezetői jogát, hanem a kormánytagok egymás iránti bizalmatlanságát tükrözi - áll a párt közleményében. 

Szilágyi Péter országgyűlési képviselő tudatta: az LMP aggályosnak tartja a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának vétójogot biztosítanak a más minisztérium egyes vezetőinek megbízása, illetve a más miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó központi államigazgatási szervek egyes vezetőinek kinevezése tekintetében. Az LMP álláspontja szerint a miniszterek vezetéshez, felügyelethez és irányításhoz való joga korlátozást szenved egy olyan személy jogosítványa által, akivel semmilyen hierarchikus viszonyban nem állnak.

Ez a törvényi szabályozási megoldás a miniszter ágazatirányító tevékenységének az alkotmány által meghatározott jogi kereteit érdemben befolyásolja, ezért az ellentétes az alkotmánnyal - értékeli a Lehet Más a Politika.

+

Több sebből vérzik a közoktatási törvény június eleji módosítása, amely az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését célozta meg, - véli Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete. Az érdekképviselet az Alkotmánybírósághoz fordul. További forrásokra van szükség a közoktatás megújításához, amely egy befektetés a jövőbe, - véli. Az érdekképviselet szemléletváltást vár az új kormánytól. Állítják: a pedagógusok munkájának elismeréséhez meg kellene újítani a közalkalmazotti bértáblát, ezt ugyanis nem emelték meg és a 13. havi béreket sem kompenzálták megfelelően. A szakszervezet a nyugdíjkorhatár emelése ellen is aláírásgyűjtést indított.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a jogszabály által sérül a tanulók és szülők azon joga, hogy világnézetileg semleges iskolát válasszanak. Ez különösen a kistelepüléseken okoz komoly problémát, ahol jellemzően csak egyetlen iskola van, így ezeken a helyeken nincs választási lehetőség. Szólt arról, hogy az önkormányzatokat a mostani törvény motiválja abban, hogy „megszabaduljanak a közoktatás finanszírozásának terhétől", és azt az egyházaknak adja át. Ez a helyzet a pedagógusoknak is problémát jelenthet, mert az egyházi iskolákban nem lesznek közalkalmazottak, ezért a felmentési idő és a végkielégítés is hátrányosan változik a kollégák számára. Az egyházi intézményben dolgozó pedagógusoktól pedig elvárják a világnézeti elkötelezettséget, és ha ennek nem felelnek meg, akkor a továbbiakban nem foglalkoztatják őket.

Galló Istvánné üdvözölte a büntető törvénykönyv azon módosítását, hogy a pedagógust fizikailag bántalmazó szülőt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélhetik, de kétségét fejezte ki, hogy ez „a szülőket megfékezi." Arról a jogszabályról, amely úgy rendelkezik, hogy az igazolatlanul mulasztó diák után a család nem kapja meg a támogatást, hanem csak természetbeni juttatásokról gondoskodik, közölte: a PSZ kétli, hogy ez kényszeríti az iskolába járásra a gyermekeket. Ez a törvény a családsegítőkre és a jegyzőre hárít sok feladatot, noha ez a rendszer jelenleg is túlterhelt. Felidézte: június 6. óta aláírásokat gyűjtenek az ellen, hogy a pedagógusoknak is 65 év legyen a nyugdíjkorhatáruk. A közoktatásban korkedvezményes nyugdíj kell, és nem csak a pedagógusoknak, hanem a kisegítő személyzetnek is. A PSZ elnöke rámutatott: a közoktatás megújításához további forrásokat kell biztosítani, mert „ez nem egy költségvetési tétel, hanem befektetés az állam részéről, ami biztos, hogy meg fog térülni." Hangsúlyozta: a közoktatásban szükség van a közalkalmazotti bértáblára, amelyet két fizetési fokozattal ki kell egészíteni, a pótlékokat pedig felül kell bírálni a minőségi munka elismerése érdekében.

Az Alkotmánybíróság 2010. június 21-22-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén először a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. § (8) bekezdés b) pontjának és a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 95. § (2) bekezdésének az alkotmányosságával foglalkozik.

Határozattervezet készült a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (1) bekezdésének és 78. § (3) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatban.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 461/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény preambuluma nem része a törvénynek, így az abban foglaltak az országos népszavazásra illetve az országos népi kezdeményezésre előterjesztett aláírásgyűjtő ív hitelesítésének eldöntésénél figyelmen kívül hagyandó?"

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 460/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a törvények preambuluma jogot és kötelezettséget nem állapíthat meg, és a preambulumban foglaltak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében a jogalkalmazó szervek által nem érvényesíthetők?"

Napirendre tűzik a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (4) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezetet.

Megtárgyalják a „Civitas Fortissima"-Balassagyarmat, a legbátrabb városról szóló 2005. XXXIX. törvény és a „Communitas Fortissima"-Kercaszomor a legbátrabb faluról szóló 2008. évi LXIV. törvény alkotmányosságát támadó indítványt.

Folytatják a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet hivatkozott részének alkotmányossági vizsgálatát.

Szó lesz a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1) bekezdésének - anyasági támogatásra jogosultságok meghatározó rendelkezésének - alkotmányosságáról.

Megvitatják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 44. § (3) bekezdése, továbbá az Országos Választási Bizottság 22/2006. (IX. 7.) OVB állásfoglalás vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Megkérdőjelezték a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 25/2010. (I. 29.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a K. A. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemeléseknél minden nyugdíjas nyugdíját amit „nyugdíj" elnevezéssel illet a jogalkotó és a nyugellátások rendszerébe tartoznak - a nyugdíjak összegétől, nagyságrendjétől függetlenül - egységesen, egyenlő (azonos) összegben emeljék?"

Kedden kerül napirendre a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdése b) pontjának alkotmányosságát elemző határozattervezet.

Megvizsgálják az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (3) bekezdésének alkotmányosságát.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 364/2009. (IX. 3.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza - az 1997. évi C. törvény (Ve.) 84. § (6) bekezdés szerinti - a bíróság előtti nemperes eljárásban a kérelmező és az ellenérdekű fél számára biztosított szóbeli nyilatkozattétel gyakorlásának feltételeit?"

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 357/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés:

„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza azt, hogy az 1997. évi C. törvény (Ve.) 84.§ (6) bekezdés szerinti bíróság előtti nemperes eljárásban a kérelmezőt és az ellenérdekű felet a szóbeli nyilatkozattétel során az alábbi jogok megilletik:
- kérhetik jogorvoslati kérelmükben a választási eljárásban keletkezett iratoknak a választási szerv által részükre történő kézbesítését, a bírósági eljárásban pedig azoknak a bíróság által történő ismertetését; - kérhetik a másik fél nyilatkozatának megismerését; - kérhetik a választási bizottság határozata ellen benyújtott több bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek bíróság előtti egyesítését és a kérelmeknek egy eljárásban történő elbírálását; - kérhetik, hogy a szóbeli nyilatkozatot a bíróság szó szerint vegye jegyzőkönyvbe?"

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 447/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy a kormány tagjai, továbbá az általuk megbízott személyek megbízatásuk megszűnésekor ne kaphassanak végkielégítést?"

Ugyancsak kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 444/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők mandátumuk megszűnésekor végkielégítést ne kaphassanak?"

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 420/2009. (X. 29 OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság határozatában, végzésében - az indítványozó kérelmére - fel kell tüntetni az indítványozó nevét?"

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 346/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a S. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat választókerületi pótlék és lakhatási támogatás?"