Alkotmánybírósághoz fordultak a közszolgálati dolgozók szakszervezetei a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó rendelkezései miatt. A köztisztviselőre vonatkozó, jövő kedden hatályba lépő törvény a szakszervezetek szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, az egyenlő bánásmód, valamint az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog. A közszolgák átminősítésével számos joguktól elesnek a dolgozók; ez munkajogilag hátrányos megkülönböztetést jelent, ami sérti a jogbiztonság elvét a nemzetközi normákkal is ellentétes. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára szerint az Unió Alapjogi Chartája tételesen tartalmazza azt a garanciát, amely szerint a tagállamok munkavállalóinak joguk van az indokolatlan elbocsátások elleni fellépéshez.

Fehér József elmondta: végre megtört a jég, többszöri kezdeményezés után a szakszervezetek találkozhattak Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel, aki világossá tette számukra: az év végéig nem terveznek létszámcsökkentést. Amennyiben azonban mégis elbocsátások lesznek, nem lehet majd megtudni, hogy a rossz teljesítménye, vagy éppen életkora, vallási meggyőződése, esetleg politikai véleménye miatt küldik el a munkavállalót - mondta az érdekvédő. Ez egyébként a 680 ezres közalkalmazotti kör körülbelül 70 ezer tagjára érvényes.

Más a helyzet a két hónapon felüli végkielégítés 98 százalékos megadóztatásával. A módosítás másik vitatott pontja ugyanis minden közalkalmazottat érint. Ennek értelmében az, aki például 30 évet ledolgozott, akkor 6 hónapos felmentési időt kapott. Az új javaslat értelmében ebből csak az első két hónapot kapná meg, a többit szinte teljes egészében elvinné az új adó. Fehér József szerint ráadásul a döntéshozók a módosítással elegendő átállási időt sem hagynak az érintetteknek; korábban a mostaninál jóval kisebb változásokhoz is 3-6 hónapot hagytak – jegyezte meg az érdekvédő. Szerinte az erőltetett menet akár mulasztásos törvénysértést is okozhat, a tájékoztatás illetve a személyi okmányok kiadásának esetleges csúszása miatt. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, leginkább azt fájlalják, hogy elmaradt a társadalmi szereplőkkel történt egyeztetés, így még csak nem is tudták ismertetni álláspontjukat.

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke azt fogja javasolni a testület következő ülésén, hogy a bizottság támadja meg az OVB tagjainak megújításáról szóló törvényt. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor személyesen nyújt be kifogást, ugyanis aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza. Szerinte az is nehezen magyarázható, hogy a döntés miért nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságra, amelyeket továbbra is négyévente kell csak újraválasztani. Szigeti Péter úgy vélte, hogy nem a rendszer átalakítása, hanem csupán az OVB tagjainak eltávolítása volt a cél.  Az államfő hétfőn írta alá azt törvényt, mely szerint minden általános választás – az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás – előtt megújul az OVB. Már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe.

Az Alkotmánybíróság tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot - döntött a parlament ismét a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy tagjának helyet kell kapnia úgy, hogy a frakciók közötti létszámarányokat is figyelembe veszik - rögzíti a Fideszes kezdeményezés új változata, amelyet hosszas vita után 259 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadott el a Ház. A törvényjavaslathoz kapcsolódó alkotmánymódosítást 261 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadták el. Mindkét esetben igennel voksoltak a Fideszes és kereszténydemokrata politikusok, nemmel az ellenzéki frakciók képviselői. Az eredeti, Mátrai Márta által jegyzett indítványt azután módosította a kormánytöbbség, hogy Sólyom László köztársasági elnök a törvényjavaslatot és a kapcsolódó alkotmánymódosítást nem írta alá és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén először a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99. § (2) bekezdésének, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával foglalkozik.

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 362/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az Országos Választási Bizottság – eljárási és működési szabályait tartalmazó – ügyrendjéről?”

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 400/2009. (X. 8.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a társadalmi szervezet működése feletti törvényességi felügyelet a bíróság hatáskörébe tartozzon?”

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 432/2009. (XI. 5.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a Gyurka Tibor, a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg az etnikai alapon történő pozitív megkülönböztetést?”

A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 399/2009. (IX 25.) OVB határozata. Az OVB hitelesítette a T-N. É. és további 26 magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nők méltó közéleti szereplésvállalásának elérése érdekében az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokról szóló törvények egészüljenek ki olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy csak olyan listát lehet bejelenteni, amelyen egymás után váltakozva hol az egyik, hol a másik nemhez tartozó személyek szerepelnek?”

Határozattervezet készült az Országos Választási Bizottság 309/2009. (VI. 30.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás vizsgálata tárgyában is.

Napirendre kerül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1) bekezdésének – anyasági támogatásra jogosultságok meghatározó rendelkezésének – alkotmányosságát elemző határozattervezet.

Megvizsgálják a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet Mellékletének, valamint a rendelet 1. § (4) bekezdése „nyilvántartására” szövegrészének alkotmányosságát.

Szó lesz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.

Megvitatják a bírósági végrehajtásról szóló 1995. évi LIII. törvény 170. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 171. §-ának alkotmányosságát.

Megkezdik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (6) és (7) bekezdésének, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvény 61. § (3) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.

Napirendre tűzik a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 421/2009. (X. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvény arról, hogy az Alkotmánybíróságnak – a törvényben meghatározott feltételek szerint – minden évben a Magyar Közlönyben jelentést kell közzé tennie a megelőző évben általa befejezett és folyamatban levő ügyek számáról?”.

Kedden hatodszor kerül a teljes ülés elé az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálata. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2008. november 12-én fordult az Alkotmánybírósághoz. Az előadó alkotmánybíró tavaly nyáron az ügyben új tervezetet, úgynevezett Problematikát készített, amelyet szeptemberben tárgyaltak meg az alkotmánybírák. Most először tárgyalják az ügyben készült határozattervezetet.

Megtámadták a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. § (4) bekezdésének alkotmányosságát.

Szóba kerül a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ának, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ának alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Az alkotmánybírák megkezdik a tevékenységre jellemző kereset, azaz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9. e) és 86. pontja, 16. § (5)-(6) bekezdése, valamint 25. § (5), (6), (7) bekezdése alkotmányossági vizsgálatát.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 160/2010. (III. 11.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom helyett Budapest legyen?”

Ugyancsak kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 39/2010. (I. 29.) OVB határozatával szemben. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés módosítsa az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt oly módon, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Esztergomban, hanem Székesfehérvárott legyen?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 119/2009. (IV. 11.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a H. Sz. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. „Egyetért-e azzal, hogy a Bűntető Törvénykönyvben a határozott ideig tartó szabadságvesztés általános és az egyes bűncselekményeknél tételesen meghatározott legrövidebb és leghosszabb tartama, valamint halmazati és összbüntetésbe foglalt maximuma egységesen a jelenlegi kétszeresére emelkedjen?”

A keddi teljes ülés végén három végzéstervezetről is tárgyalnak.