Az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Választási Bizottság a választási jogszabályok módosítása miatt. Beadványuk szerint az Országgyűlés által június 21.-én elfogadott törvénymódosítást sérelmezik, mely szerint az Országos Választási Bizottságot minden általános választás (parlamenti, önkormányzati, európai parlamenti) alkalmával meg kell újítani. Az indítványt jegyző a testület elnöke (Szigeti Péter) szerint a testületi tisztséget négy évre vállalták, és ez a döntésük életvitelüket, feladatvállalásaikat is befolyásolja.  Állítja: ebben az esetben nem egyszerűen arról van szó, hogy egy, a törvényhozó által létesített jogot a törvényhozó visszavon. „Érvényesülnie kellene a szerzett jogok speciális, alanyi jogi helyzethez közelítő védelmének. Az egyedi esetre szabott, jogszabályi formába öltöztetett döntés sérti az alkotmányban deklarált jogállamiság elvének szerves részét képező jogbiztonságot, sérti a semleges ellenőrző szervek alkotmányos jogállami koncepcióját, mert szakít a hatalommegosztás elvéhez illeszkedő fékek és ellensúlyok törvényi megoldásokban rögzített elvével".

+

Az Alkotmánybíróságtól remél sürgős - még az őszi önkormányzati választások előtt - orvoslást a Jobbik is. A párt szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénnyel kapcsolatos jogszabály alkotmányellenes, sérti az arányosság, a népképviselet és a választójog egyenlőségének elvét, ezért annak megsemmisítését kérik. A beadványt az Alkotmánybíróságnak Apáti István és Hegedűs Lorántné Kovács Enikő országgyűlési képviselők adták át.
Apáti István a Taláros Testület épülete előtt tartott sajtótájékoztatón a törvényalkotás „torzszülöttjének" nevezte a jelenlegi szabályozást, „amely kiiktatja az összes ellenzéki pártot a helyi önkormányzatokból". Szerinte súlyos aránytalanságokat tartalmaz a törvény, mert például egy Tököl nagyságú település esetében ugyanannyi egyéni képviselőnek 10 ezer, míg egy Dombóvár nagyságú város esetében 20 ezer ember képviseletét kell ellátnia.

Hangsúlyozta: „alkotmányellenes az a gyakorlat is, miszerint az induláshoz szükséges ajánlószelvények számát a jogszabály egyes esetekben megduplázza, megtriplázza." Szervezetek együttes indulása esetében a megyei közgyűlésbe való bejutás a küszöb emelése miatt irreálisan megnehezül." A Jobbik úgy véli: az eddigi 60-40 százalékos egyéni listás és kompenzációs listás mandátumarány 70-30 százalékra történt módosítása is aránytalanságokat idéz elő, sérti a népképviselet és a választójog egyenlőségének elvét.

+

Megtámadták az Alkotmánybíróságon a nemzeti együttműködési nyilatkozat kifüggesztéséről szóló kormányhatározatot is. A megsemmisítését kérik, ugyanakkor a nyilatkozat szövegét is kifogásolják. A világhálóra a beadványozó neve nélkül felkerült dokumentum szerint a nyilatkozat bizonyos állításai - a többi között az, hogy „a magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez" - valóságtartalmuktól függetlenül sértik az alkotmány tanszabadságra vonatkozó szakaszát. Érvelésük szerint a nyilatkozat történettudományos súlyú, azokban állást foglalni, kizárólag a történettudomány művelői illetékesek, az Országgyűlés viszont nem minősül tudományos testületnek. Hangsúlyozzák: az Alkotmány sérelmével járó nyilatkozat súlyát nagymértékben növeli a magunk mögött hagyott történelmi tapasztalat, amikor is a XX. század egynémely történelmi fordulatát és eseményét kizárólag a regnáló hatalom egyoldalú és vitatható szemléletmódja szerint lehetett értékelni és tanítani. Leszögezik: a nyilatkozat, és főleg annak kötelező kihelyezése sérti mindazoknak az állampolgároknak a méltóságát, akik nagyra értékelik a rendszerváltás tényét és az utóbbi húsz év eredményeit a polgári demokrácia kiépítésében.

A Taláros Testület leghamarabb ősszel foglalkozhat a beadvánnyal, mivel kedden tartja a nyári szünetet megelőző utolsó teljes ülését.

+

 Több mint egymillió forintot gyűjtöttek össze az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai a borsodi árvízkárosultak javára. Az összeget július 6-án utalták át az 1880 lélekszámú Szendrőlád árvízkárosultjainak megsegítésére. Joó Istvanné polgármester tájékoztatása szerint az árvíz százhuszonöt családot érintett, nyolcvanöt házat öntött el a víz, amelyből tizenkettő vált életveszélyessé. A község lakosságának nyolcvan százaléka roma származású.

Az Alkotmánybíróság 2010. július 12-13-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság (Ab) a nyári ítélkezési szünet előtti utolsó két teljes ülésén először az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egészének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezettel foglalkozik.

Szó lesz a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.

 Folytatják az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálatát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2008. november 12-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Szóba kerül a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ának, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ának alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Napirendre tűzik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. § (4) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezetet.

Megtárgyalják a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Megkérdőjelezték a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Szó lesz az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (4) bekezdése, valamint 60. § (2) bekezdésének második mondata alkotmányosságáról.

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 3/2010. (I. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette az M. M. magánszemélyek által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény - a továbbiakban: kisebbségi törvény - 61. § 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § 1. bekezdésében a „Magyarországon honos népcsoportok" felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki."

Megvitatják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés i) pontjának és a 315. § (1) és (3) bekezdésének alkotmányosságát.

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 481/2009. (XII. 11.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Országos Választási Bizottság, a Fővárosi Választási Bizottság, továbbá a 19 területi választási bizottság külön-külön saját hivatali szervezettel rendelkezik és azt működteti?"

Kedden megvizsgálják a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi II. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény 21. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Megkérdőjelezték az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező 2006. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdésének alkotmányosságát.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 438/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, határozatait és a testületi ülésen született egyéb döntéseit, valamint az elnökére átruházott hatáskörben hozott határozatokat a Határozatok Tára hivatalos lapban kell nyilvánosságra hozni?"

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 480/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 5. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lépjen: (2) Közúton járművet az vezethet, aki biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármű vezetésére előírt engedéllyel rendelkezik. Az alkoholszondás ellenőrzésnek mindenki köteles magát alávetni, ez alól a külön törvényekben foglalt mentességgel rendelkező személy - bíró, ügyész - sem vonhatja ki magát?"

A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 340/2009. (VII. 22.) OVB határozata. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság naprakész nyilvántartást vezessen arról, hogy mely indítványok elbírálásának előkészítésében, mely köztisztviselők, szakértők vettek részt?"

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 418/2009. (X. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés 4 évre válassza?"

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 417/2009. (X. 29.) OVB OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz esetén az indítványban foglalt valamennyi kérdés elbírálásáról önálló határozatban döntsön?"

A keddi teljes ülés végén öt végzéstervezetről is tárgyalnak.