Paczolay: Mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon kihívást jelent az egyes hatalmi ágak önállóságának értelmezése és védelmezése – hangsúlyozta Washingtonban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a konzervatív Federalist Society által amerikai és európai bírók számára szervezett találkozón. Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a Fidesz-KDNP. Kontra, rekontra. Hétfőn kedden is teljes ülést tart a Taláros Testület. Íme a program.
Mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon kihívást jelent az egyes hatalmi ágak önállóságának értelmezése és védelmezése – hangsúlyozta Washingtonban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a konzervatív Federalist Society által amerikai és európai bírók számára szervezett találkozón.
Az eszmecsere fő témái között szerepelt a bírói függetlenség, az alkotmányértelmezés lehetséges módjai közötti konfliktusok és az emberi jogok nemzetközi jogi védelme. A magyarországi bírói függetlenséggel kapcsolatban szó esett azokról a reformokról is, amelyek a rendszerváltozás óta a rendes bírói szervezetet érintették, beleértve az Alkotmánybíróságnak és az uniós bíróságnak az erre a vonatkozó határozatait.
Paczolay Péter reagálva Antonin Scalia – az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagja – elhangzott azon gondolatára, hogy az amerikai alkotmány legértékesebb eleme a hatalmi ágak elválasztására épülő hatalmi szerkezet, melynek védelmét tartja a legfontosabb feladatának, beleértve a bírói függetlenség megoltalmazását is, kiemelte:
„Magam is úgy gondolom, hogy ez a mi alaptörvényünk számára is egy üzenet, hiszen a mi alaptörvényünk annyiban túl is megy az amerikai alkotmányon, hogy kifejezetten meg is fogalmazza a hatalommegosztás elvét, amíg az Egyesült Államokban ez az alkotmány struktúrájából és a benne foglalt szabályokból fakad… Amit ők 230 éve után is még napi feladatnak tartanak, az számunkra egy alig néhány hónapos alaptörvény esetében még nagyobb kihívás, vagyis az, hogy körvonalazzuk, értelmezzük és megvédjük a hatalommegosztást, az egyes hatalmi ágak önállóságát és hatáskörét… Úgy tűnik, hogy nemcsak Magyarországon, de Európa sok más országában is vannak az alkotmánybíróságnak olyan konfliktusai a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalommal, amely közvetve vagy közvetlenül érinti a bírói függetlenség kérdését is.”
Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a Fidesz-KDNP
2013 februárjában távozik a Taláros Testületből a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály, a hónap végén ugyanis betölti a 70 éves felső korhatárt. (1994-től 1998-ig az MSZP országgyűlési képviselője, 1999 júniusa és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 novembere és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság elnöke. Az Országgyűlés 2010. július 22-én újra alkotmánybíróvá választotta.)
Értesüléseink szerint Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a Fidesz-KDNP a megüresedő alkotmánybírói helyre. A KDNP frakcióvezető-helyettese jelenleg a parlament Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának az elnöke.
Kontra, rekontra
A fővárosi és a kerületi polgármesterek szerint az Alkotmánybíróság hajléktalanokkal kapcsolatos döntése elveszi az önkormányzatoktól azokat az eszközöket, amelyekkel megteremthetnék a hajléktalan emberek létbiztonságát.
(Az Alkotmánybíróság november 12-én meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Többek között megállapította: a törvény rendkívül széles, diszkrecionális jogkört biztosít a helyi önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására. Sem a hajléktalanoknak a közterületekről (parkok, metróaluljárók stb.) való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. Az önkormányzati törvényben adott rendeletalkotási felhatalmazás alaptörvény-ellenes, sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság, valamint a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelményét és összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével.)
A fővárosi és a kerületi polgármesterek álláspontja szerint az Alkotmánybíróság azzal, hogy alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát – kiveszi az önkormányzatok kezéből azokat az eszközöket, amelyek a fővárosban lakók életkörülményeinek biztonságát, illetve a hajléktalanok létbiztonságát megteremtenék.
A főváros és kerületei ezért kezdeményezik, hogy az Országgyűlés a jogalkotás eszközeivel lépjen fel azért, hogy az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatok teljesíthetők legyenek.
+
A rendőrség és a közterületek felügyeletét ellátó szervek nem váltak eszköztelenné azokkal a – sok esetben a hajléktalansággal összekapcsolódó – szabálysértésekkel szemben, amelyek zavarják az embereket, vagyis sértik a közrendet – reagált Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a szabálysértések, „amelyek sok esetben a hajléktalansággal kapcsolódnak össze”, mint például a koldulás agresszív formái, a garázdaság, a csendháborítás, a köztisztasági előírások megsértése vagy a közerkölcssértés, ahogy eddig önálló szabálysértési tényállások voltak, továbbra is azok. Ezek a cselekmények továbbra is szankcionálhatók. Kiemelte: az Alkotmánybíróság „kizárólag és kifejezetten azt az indokolatlanul széles tényállást nyilvánította alaptörvény-ellenesnek, hogy bárkit csak azért büntessenek, mert hajléktalanként közterületen él”.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a polgármesterek az Országgyűlésnél kezdeményezik új törvény megalkotását, közölte: az Alkotmánybíróság határozatában nem általában tiltotta meg, hogy az önkormányzatok felhatalmazást kapjanak ilyen jellegű ügyekben rendeletalkotásra. A jogbiztonság sérelméhez ráadásul az is hozzájárult, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezésekben nem egyértelmű fogalmak szerepeltek, ezeket a hiányosságokat egy megfelelően megállapított törvényi felhatalmazó rendelkezéssel orvosolni lehet.
Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes üléseinek napirendje
Hétfő
– A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alaptörvény-ellenessége megállapításáról szóló határozat kiegészítése, (II/1477/2012.).
– Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-a megsemmisítésére irányuló indítványának vizsgálata, (II/3012/2012.).
– A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdés alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló indítvány vizsgálata, (II/3283/2012.).
Kedd
– A telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítvány vizsgálata, (II/782/2012.).
– A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2478/2012.).
– A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 56. § (1) bekezdésének „– a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint –” szövegrésze alaptörvény-ellenességének és nemzetközi szerződébe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata, (II/2883/2012.).
– A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 10. § (2) és 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2727/2012.).
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának november 26-i programja
(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, alkotmánybíró, Lévay Miklós, Szalay Péter.)
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37.605/2011/7. számú ítéletének – a Csongrád Megyei Bíróság 14. K. 21.982/2010/30. számú ítéletére és a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal SZ01/807-19/2010. számú határozatára is kiterjedő hatállyal történő – alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3264/2012.).
– Egyes jogszabályi rendelkezések, valamint a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.075/2010/6. sz. részítélete, illetve a Székesfehérvári Törvényszék perújítás tárgyában hozott 2.Pkf.22.267/2011/2. sz. másodfokú végzése és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1431/2012.).
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.087/2012/2. sz. végzése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 235. § (1) bekezdés első mondata, (2) bekezdése, 237. § első mondata és 270. § (2)-(3) bekezdése, valamint a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vélemény 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3122/2012.).
– A Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.104/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz, valamint az ítélettel összefüggésben előterjesztett, mulasztás megállapítására irányuló indítvány befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3296/2012.).
– A Kúria Pfv.X.22.155/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3450/2012.).
– A Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.695/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1476/2012.).
– A Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.1279/2010/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1433/2012.).
– A Dunakeszi Városi Bíróság 9.P.20.903/2005/73. számú részítélete, a Pest Megyei Bíróság 1.Pf. 25.257/2010/4. számú részítélete és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.240/2011/5. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2447/2012.).
– A Kúria Pfv.IV.21.459/2011/3. számú ítélete ellen benyújtott valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2975/2012.).
– A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.450/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Abtv. 27. §-a szerinti valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3060/2012.).
