Balog Zoltán ünnepi beszédében kiemelte: a reformáció ünnepe és a Károli Gáspár-díj lehetőséget nyújt végiggondolni, hogy mit adott a magyar protestantizmus az egész nemzetnek. Hiszen az egyház létének egyik különlegessége, hogy nem érdekvédelmi szervezet, amely elsősorban a saját tagjainak érdekeit védi és képviseli, hanem azért szerveződik közösséggé, hogy az egészet szolgálja.
Ez a szolgálat ugyanakkor értelmezhetetlen a forrása, a protestantizmus nélkül. A reformáció egyszerre személyes és közösségi, olyan megújulás, amelyben egyszerre van jelen az örökség megtartása és megújítása – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: minden vallási megújulási mozgalom üzenete, hogy csak akkor leszünk valóban időszerűek, ha képesek vagyunk a tradícióból életsegítséget konvertálni.

Soltész Miklós a díjazottakat méltatva arról beszélt, mindhármukban közös, hogy a gyökerekhez nyúlnak vissza, a múltat kutatják. A közös gyökér pedig leginkább a kereszténységben jelenik meg.

„Az Európát és a környező földrészeket is megrengető népvándorlás korában pedig nagyon nem mindegy, hogy meg tudjuk-e őrizni ezeket a gyökereket” – mondta az államtitkár, hangsúlyozva: egy templom újjáépítése azt jelzi, hogy itt vagyunk és meg akarjuk tartani, tovább akarjuk adni hitünket és kultúránkat.

Zentai Tünde néprajzkutató, történész, muzeológus a méltatás szerint a díjat a szakrális és népi hagyományokat bemutató életműve elismeréseként vehette át. A szakember 1973-tól a szentendrei Szabadtéri Múzeum muzeológusa, ahol megszervezte és megtervezte, majd berendezte a dél-dunántúli tájegységet bemutató házakat. 1990-ben a néprajztudomány kandidátusa, 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora lett. Kutatási területe a faluszervezés, a népi életmód, a hiedelemmonda, a néphit témaköre.

Tölli Balázs az egyházi szolgálatban végzett kiemelkedő munkája, az evangélikus oktatási rendszer fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként részesült Károli Gáspár-díjban. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban kezdetben tanárként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott, több mint tíz éve pedig az intézmény igazgatója. Tagja a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugati (dunántúli) egyházkerületi közgyűlésének, a soproni egyházmegyében a választási bizottság elnöki tisztségét tölti be. Az egyházmegye a zsinat világi küldöttjének választotta. A dunántúli egyházkerület delegáltjaként 2008-tól tagja az Ordass/Prónay-díj kuratóriumának. 1998-tól egyik szerkesztője, majd 2001-től az idei évig felelős kiadója volt a Dunántúli Harangszónak.

Kósa László etnográfus, akadémikus kiemelkedő egyetemes és református művelődéstörténeti, egyháztörténeti és néprajzkutatói munkája elismeréseként kapta meg a díjat, amelyet egy későbbi időpontban vesz át. A szakember 1981-től az ELTE művelődéstörténeti tanszékének docense, majd 1990-től tanára, 1987 és 2007 között tanszékvezetője volt. 1976-ban a néprajztudományok kandidátusa lett. Kutatási területe a 19-20. század művelődéstörténete, az egyházak és a társadalom kapcsolata. 1998 és 2007 között az MTA levelező, 2007 óta rendes tagja.

Az egykori bibliafordító, Károli Gáspár nevét viselő díjat 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, és azóta évente egyszer adják át olyan embereknek, akik a hittudományok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok terén.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár, az evangélikus egyház országos felügyelője, valamint Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.