A legbiztonságosabb megtakarításnak nevezte az állampapírt a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezetőjével tartott keddi sajtótájékoztatón, Budapesten. Az államkötvények mögött a magyar állam áll, így teljesen biztonságosak - jelentette ki Varga Mihály. A miniszter hangsúlyozta: a lakosság a legmegbízhatóbb újrabefektető, emellett a kifizetett kamatokat belföldön használják föl, ez pedig kiemelkedően fontos az ország stabilitása szempontjából.
Az állampapír a legbiztonságosabb megtakarítás, kamatai versenyképesek, a Bónusz magyar államkötvény lejárattól függően 3,5-4,5 százalék közötti kamatot fizet. Az új, ötéves lejáratú Prémium államkötvény (PMÁK) 4 százalékos kamatprémiumot fizet az előző év átlagos fogyasztói árindexén felül - sorolta. Ezek az állampapírok hosszú távon is biztos megtakarítást jelentenek a kisbefektetőknek – mondta.
Varga Mihály hozzátette, hogy nem kell brókercégnél számlát nyitni állampapír-vásárláshoz, ezt a Magyar Államkincstárnál közvetlenül meg lehet tenni, ott ráadásul ingyenes az elektronikus értékpapírszámla-vezetés.
A miniszter hangsúlyozta: a lakosság a legmegbízhatóbb újrabefektető emellett a kifizetett kamatokat belföldön használják föl, ez pedig kiemelkedően fontos az ország stabilitása szempontjából.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója hozzátette, a megújítási arány 70-80 százalék a lakossági állampapírok körében.
Február végén nagyjából 2500 milliárd forint volt a lakossági állampapírok összesített állománya. A legnagyobb volumene (1105 milliárd forint) az egyéves lejáratú kamatozó kincstárjegynek volt, ezt követte a PMÁK (589 milliárd forint) és a kincstári takarékjegyek (360 milliárd forint) – mondta Varga Mihály. A Bónusz államkötvény 391 milliárd forintos állományából 75 százalék magánszemélyek tulajdonában volt – jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter.
Barcza György hozzátette, az öt évet meghaladó lejárat esetén adómentes a Tartós Befektetési Számlán tartott állampapírra kifizetett kamat.
A vezérigazgató elmondta: az elmúlt időszakban – azzal párhuzamosan, hogy csökkent az államadósságon belül a deviza részarány – a hozamok csökkenése oda vezetett, hogy 1300 milliárd forintról 1150 milliárd forintra csökkent az állam éves kamatkiadási kötelezettsége, vagyis ennyivel nagyobb a költségvetési mozgástér.