Február 29-én utazik Brüsszelbe Hoffmann Rózsa, hogy beszámoljon Androulla Vassiliou uniós oktatási biztosnak a magyar oktatási törvényekről. A Magyar Hírlapnak adott interjújában az államtitkár hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy „raportra” hívták volna, semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott, ő maga jelentkezett, hogy szeretne kiutazni egy konzultációra.
A kereszténydemokrata oktatáspolitikus a Start a diplomáért címmel indított felvételi napok tapasztalatait egyértelműen pozitívnak nevezte. Kifejtette: a hat helyszínre szervezett programsorozat elindításában az a felismerés motiválta a minisztériumot, hogy sosem lehet elég az információból. Ugyan hónapok óta közvetítettük a nyilvánosság számára a felsőoktatásban várható változásokat, és sajtótájékoztatók, nyilatkozatok, interjúk özönét adtuk, hogy a jelentkezők képben legyenek, a személyes találkozókra mégis szükség van. Az érintettek értékelték is ezt a gesztust, és jól fogadták a szakemberektől kapott tudnivalókat. Megjegyezte: örömmel konstatálták, hogy a tájékoztatón nincsenek ezres tömegek, ez ugyanis azt jelenti, hogy a felvételire készülő diákok rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, ami a felelős döntéshozatalhoz kell.
Arra a kérdésre, hogy fel akart-e szólalni a Hallgatói Hálózat (HaHá) múlt szerdai demonstrációján az államtitkár kijelentette: a HaHá-féle demonstráción való esetleges megjelenéséről álhírek láttak napvilágot. Őt ugyanis a Hallgatói Hálózat nevében meghívták, a meghívást nyilvánosságra is hozta az Oktatásért Felelős Államtitkárság. Felszólalásra nem készült, csak beszélgetésre egy pohár tea mellett, amelyre a meghívás szólt. Mint mondta: hivatásbeli kötelessége, hogy párbeszédet folytasson azokkal, akik érdemi mondanivalóval keresik meg. „Felfoghatatlan, miért kellett a dolgot a valósággal szemben úgy beállítani, mintha én akartam volna magamat odaerőszakolni a HaHá rendezvényére” – jegyezte meg.
Az egyetemfoglalásba torkolló akcióról Hoffmann Rózsa kifejtette: bár a törvények lehetőséget teremtenek a tiltakozásra, az én felfogásomtól idegen, hogy bárki önkényesen elfoglaljon egy egyetemet, amely a tudomány szentélye, és mint ilyen, autonómiával rendelkezik. Igaz ugyan, hogy a demonstrálók nem törtek-zúztak, senkit nem bántottak, ennek ellenére nem tartja helyesnek ezt a magatartást. Az, hogy véleményüknek úgy adnak hangot a fiatalok, hogy utcára vonulnak, jelszavakat skandálnak, teljesen belefér a modern demokrácia eszköztárába, állampolgárként – hála a történelmi változásoknak – maga is többször élhetett ezzel a lehetőséggel. Az viszont nem felel meg az európai kultúrának, hogy az egyetemi vezetők hozzájárulása nélkül bemennek az épületbe, és miután felszólítják őket a távozásra, továbbra is ott maradnak.
Az államtitkár arra a felvetésre reagálva, hogy az államtitkárság leül-e tárgyalni a hallgatókkal a követeléseikről hangsúlyozta: a Hallgatói Hálózat nem kezdeményezett semmiféle tárgyalást, illetőleg letagadta a február 13-i meghívás tényét. A történtek után az államtitkárság nem tesz ajánlatot az egyeztetésre. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: ha bárki szakmai párbeszédre hívja őt és munkatársait és érdemi egyeztetésről lehet szó, többnyire igent mondanak. A diákság nevében egyébként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége a szaktárca legitim tárgyalópartnerek. Az oktatásért felelős államtitkár ezzel együtt sem mond nemet a kérdésre, de oda a jövőben sem megy el, ahová nem hívják.
Indulhat valamilyen uniós eljárás hazánk ellen az oktatási törvények miatt? Az állami támogatás magyarországi munkavállaláshoz kötése és a tankötelezettségi korhatár leszállítása a hírek szerint uniós jogokat sérthet, és állítólag már az Európai Bizottság is vizsgálódik – vetette fel a Magyar Hírlap. Hoffmann Rózsa válaszában kijelentette: semmiféle hivatalos megkeresést nem kapott ez ügyben Magyarország. Az unió oktatási biztosa rendkívül diplomatikus megfogalmazásban – szóban – utalt a törvénnyel kapcsolatosan egyes szervezetek által felvetett aggályokra, amiket a hazai sajtó felkapott és felnagyított. Miután értesült a dologról, a megfelelő külügyi csatornákon keresztül jelezte, hogy szívesen kiutazik Brüsszelbe, készséggel ismerteti az új oktatási jogszabályainkat és a magyar köz- és felsőoktatás helyzetét, szívesen válaszol Androulla Vassiliou biztos kérdéseire. Az államtitkár ismételten hangsúlyozta: nem vizsgálatról van szó, hanem csupán a kölcsönös tájékoztatás lesz február 29-ei brüsszeli látogatásának célja.
A napokban Szabó Máté, az alapvető jogok általános biztosa is megszólalt oktatási ügyekben, jelezve, hogy a köznevelési törvény előkészítése során nem volt lehetősége véleményalkotásra, a jövőben viszont különös figyelemmel követné nyomon az oktatási ügyeket. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban kifejtette: a jogszabályok január elsejétől kötelező együttműködést írnak elő az alapvető jogok biztosával. Ezt a szaktárca vezetői jó szívvel fogadják, hiszen korábban is, bár nem volt ilyen kötelezettségük a törvényalkotás folyamatában, elküldték a biztosoknak a készülő joganyagokat. Miután Szabó Máté biztos több jelentést készített, és jelzést adott oktatási kérdésekben az államtitkár fontosnak tartotta a személyes kapcsolatfelvételt. Múlt heti találkozójukon megegyeztek a jövőbeni együttműködésük részleteiről. „Hiszek abban, hogy a kölcsönös bizalmon, szimpátián nyugvó személyes kapcsolatok sokat segíthetnek az ügyek előbbre vitelében” – tette hozzá.
Az oktatási törvényekhez kapcsolódó rendeletek megalkotásáról am kereszténydemokrata oktatáspolitikus elmondta: a keretszámokról, a hallgatói szerződésről, a diákhitel 2-ről, a Magyar Akkreditációs Bizottságról, valamint a Felsőoktatási Tervezési Tanácsról szóló rendeletek már megszülettek, és elkészült a Nemzeti alaptanterv vitaanyaga is. Ezeken kívül még vagy húsz másik jogszabály kidolgozása vár az államtitkárság apparátusára. „Vannak olyan témák – például az intézmények állami fenntartásba vétele –, amelyek egyszerre hat minisztériumot és a Magyar Államkincstárat is érintik.
A Nemzeti alaptanterv körüli lobbi tevékenységre vonatkozó kérdésre válaszolva az államtitkár úgy fogalmazott: nem meglepő az erős lobbizás, hiszen a tantervalkotás mindig is rengeteg vitával járó, nehéz folyamat volt. Természetes, hogy amikor lehetőség nyílik a tananyag átgondolására, ki-ki a saját tudományágának szeretne nagyobb teret szerezni. Az irodalomtanár az évezredek alatt felhalmozott művek sokaságával érvel, a nyelvtanár azt kéri, két nyelvet oktassunk heti öt órában, míg egy gyakorlati világból jövő szakember a gyakorlati életben azonnal felhasználható tudás közvetítését látná szívesen az órarendben. És a maguk szempontjából mindannyiuknak igazuk van. Szavai szerint szaktárca feladata, hogy a még oly jogos szakmai igényeket is összehangolják a pedagógiai szempontokkal, a gyerekek teljesítőképességével, és szintézist alkossunk.
Mint mondta: az ellenvéleményektől nem kell megijedni, azokat gondosan mérlegelve kell a végső döntést meghozni. Illúzió volna elvárni, hogy kivétel nélkül mindenki lelkesedéssel fogadja a változásokat.
„Az oktatástörténetből jól tudjuk, annak idején, a korszerű és később bizonyítottan eredményes iskolarendszert létrehozó klebelsbergi reformokat is indulatos, heves, évekig tartó viták előzték meg. A mi célunk az, hogy a magyar iskolarendszer művelt, a hazáját ismerő és szerető, Európába és a nagyvilágba beilleszkedni tudó, az alaptörvényünkben rögzített értékekkel azonosuló, aszerint élő, és a jövőbeli fejlődést alkotó munkájával elősegítő ifjúságot neveljen – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa.
