Kövér László hangsúlyozta: e nyomasztó felelősség „kiporciózását” rövid távon, nem mindig méltányosan, a választópolgárok, hosszabb távon – „megfellebbezhetetlenül” – a magyar történelem végzi el. Hozzátette: a kialakult helyzetnek természetesen van megoldása, és ebben a megoldásban segíthet a Máért felelős munkája.  

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.  

„És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is” – mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy „a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán”. A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok „értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését”  2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.  

Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben egyértelműen vesztesei voltunk. 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei.  

Kövér László szerint nagyon megérett az idő arra, hogy az elmúlt húsz esztendő nemzetpolitikai mérlegét közösen megvonják, összegezzék a tanulságokat. A Márt ülése ennek a mérlegkészítésnek és összegzésnek lehet egy fontos állomása.  

A házelnök megállapítása szerint a nemzetpolitikában az elmúlt húsz esztendőben kibontakozott természetes és természetellenes viták közepette érdemes azonosítani azt a néhány ügyet, amelyben húsz esztendeje a Kárpát-medencei magyar politikai osztály elvi egyetértése a mai napig töretlen, és érdemes ezen ügyek tükrében megvizsgálni az elmúlt húsz év közös nemzetpolitikai teljesítményét.     

Schmitt Pál fogadta a Máért résztvevőit  

Az államfő szerdán fogadta a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevőit. Az eseményen Schmitt Pál kifejtette: a rendszerváltás óta sokféle „érzelmi és értelmi alapú politizálás” jellemezte a kapcsolattartást a határokon túli magyarsággal. A megközelítések között téves volt a magyarok szétválasztása: a határon inneni és a határon túli magyarok közötti különbségtétel – mondta az államfő.

Hangsúlyozta: az egyetértésért harcolni kell, de az összetartozásunk öröklött kincs. Az új alaptörvény és a határon túli magyaroknak megadott magyar állampolgárság lehetővé teszi, hogy érzelmi és értelmi útkeresés helyett igazi együttműködés alakuljon ki, és a magyarság világméretű jelenlétére lehetőségek forrásaként lehessen tekinteni. Mint rámutatott, a Máért összehívása és a Magyar Diaszpóra Tanács létrejötte a régi viták lezárását jelenti, új együttműködést, a Nemzeti Regiszter pedig a kapcsolattartást segíti, a kötődést erősíti.  

Schmitt Pál kiemelte az egyházak szerepvállalását a szomszédos országok magyar közösségeiben, és arra biztatta a pártokat és érdekvédelmi szervezeteket, hogy támaszkodjanak arra a „különleges tudásra”, amelyet az egyházak képviselnek.