A felekezeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindenkinek az az érdeke, hogy testi és lelki értelemben az ember szabadon kibontakozhasson, ebben pedig az egyháznak nagyon fontos szerepe van – mondta Semjén Zsolt.

Hozzátette, hogy ha az Istennel való kapcsolat kinyílik, akkor az erőt ad a napi problémákban megfáradt embereknek életük rendezéséhez, saját boldogulásukkal pedig a társadalom javát szolgálják.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a kommunizmus áldozatainak emléknapjára utalva hangsúlyozta, az ateizmusra és istentelenségre épülő kommunizmus árnyékában a zarándokközpont átadása szimbolikus jelentőséggel bír. Helyreállt a dolgok normális rendje, azaz együtt van az egyház, az állam, a megye és az önkormányzat, illetve együtt vannak a magyarországi és az erdélyi magyarok - fogalmazott Semjén Zsolt.

„Isten népe van együtt, és skizofrén dolog, amikor megpróbálják szétválasztani, széthasítani a hívő embert az állampolgártól” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és állampolgárai a hazának.

Semjén Zsolt kitért arra: minden politikai program és államfelfogás a mögötte álló emberkép függvénye. Ha ez az emberkép torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom torz és embertelen legyen – mutatott rá a politikus.   Hozzátette, az állam feladata az emberek életminőségének javítása, ehhez azonban szellemi-lelki értelemben szükség van az egyház sajátos szolgálatára is.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arról beszélt: Magyarországon és Erdélyben azok az igazán erős közösségek, amelyek jövőjük tervezésekor figyelemmel vannak az egyházra és a keresztény értékekre.

A politikus utalt arra, az állam és az egyház viszonya árnyaltabb Romániában, mint Magyarországon, a román állam ugyanis még nem rendezte a romániai magyar történelmi egyházak és a romániai görög katolikus egyházak ingatlanjaival és tulajdonaival kapcsolatos kérdést.

Visszafelé is foroghat a történelem kereke, már visszaszolgáltatott ingatlant államosíthatnak, már megszerzett jogokat visszavonhatnak, de nem szabad úgy tennünk, mintha ennek nem lenne jelentősége – fogalmazott Kelemen Hunor.

A beszédek előtt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyés püspöke szentelte fel és áldotta meg a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, több mint 649 ezer euróból (198 millió forint) felépült új zarándokközpontot.

A Mária sugara - Közös vallásturisztikai értékek megőrzése és bemutatása című, 1,3 millió euró (397 millió forint) költségvetésű nagyprojekt egyik elemeként elkészült, mintegy 600 négyzetméteres központban a zarándokok fogadására, rendezvények és konferenciák megtartására is alkalmas termeket alakítottak ki, illetve a létesítmény négy kisebb – tárgyalásokra, gyóntatásra, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas –helyiséggel is rendelkezik. Az új épületben orvosi szoba, vizesblokkal felszerelt baba-mama szoba, egy játszóház és egy kegytárgybolt egyaránt helyet kapott.

A program keretében a máriapócsi zarándokház felépítésén kívül a Máriapócs-Szatmárnémeti vonal mentén a nagykárolyi görög katolikus templom és közvetlen környezetének felújítása, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus plébániatemplom épületének felújítása, valamint a szatmárnémeti román görög katolikus Popp Aurel-kápolna rekonstrukciója is megvalósult.