Székely László ombudsman szerint a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség nem „koncepcionális újdonság” a magyar alkotmányos rendszerben. A terhesség-megszakítás hatályos szabályai ezért összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel – olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében.
Mint kifejtették: az alapvető jogok biztosához több beadvány is érkezett, amely az alaptörvény rendelkezései alapján a terhesség-megszakítás szabályainak alkotmányosságát vitatja. Az alapvető jogok biztosa ezzel összefüggésben rámutatott: bár megfogalmazásában valóban eltérés van az alkotmány és az alaptörvény szövege között, ez nem jelent koncepcionális változást a magzati élet védelme tekintetében.
Az ombudsmani közleményben felidézték azt is, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban következetesen visszautasította annak eldöntését, hogy a „méhmagzat ember-e”. A testület a jogalkotó hatáskörébe utalta az állásfoglalást, de ezzel együtt hangsúlyozta, hogy ha a törvényhozó döntése szerint a méhmagzat nem minősül embernek, a terhesség-megszakítás szabályozásának tekintettel lennie az állam objektív életvédelmi kötelezettségére. A jogalkotónak tehát egyensúlyt kell találnia a magzatot védő állami életvédelmi kötelezettség és az anya önrendelkezési joga között.
„Az élethez való jog mind a nemzetközi dokumentumok, mind az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján korlátozhatatlan, abszolút jellegű és megelőz minden más jogot” – fogalmaztak, hozzátéve: az élethez való jog egyik sarkalatos kérdése annak kezdőpontja, ezzel függ össze a terhesség-megszakítások ügye.
Mint kiemelték: az alaptörvény értelmében az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Az alapvető jogok biztosa a művi terhesség-megszakítás szabályainak vizsgálata során megállapította, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az alaptörvény szövegében is elválik egymástól a „minden ember” élethez való joga, és a magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség. Igy az alkotmányozó voltaképpen a korábbi alkotmánybírósági mércét emelte be az alaptörvény szövegébe.
A magzati életre vonatkozó védelmi kötelezettség tehát nem koncepcionális újdonság a magyar alkotmányos rendszerben, a terhesség-megszakítás hatályos szabályai pedig Székely László álláspontja szerint összhangban állnak az alaptörvény emberi élet védelmére irányuló rendelkezéseivel – olvasható az ombudsmani közleményben.
