A Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék a keddi parlamenti határozathozatalokon bebizonyította, hogy teljesen szavahihetetlen, következetlen, és összevissza beszél. Kósa Lajos budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy ellenzéki támogatás híján több kétharmados többséget igénylő törvénymódosítási javaslatot – így például az egyházi törvény átírását és a kistelepülések polgármestereinek illetményemelését – sem tudott elfogadni az Országgyűlés.
Az egyházi törvénnyel kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: a kormánypártok az alkotmánybírósági (Ab) és európai bizottsági panaszok miatt akarták átírni a jogszabályt. Hozzátette, annak idején az ellenzék is azt kifogásolta leginkább, hogy a parlament dönt egy egyház státuszáról, és nem a bíróság.
A mostani módosítás éppen ezt, a bírósági döntést tette volna lehetővé – folytatta Kósa Lajos –, azonban az ellenzék elutasította, így marad a régi szabályozás. Azért, hogy a Ház nem tudott eleget tenni az Ab döntéseinek, az ellenzéki pártokat terheli a teljes felelősség – jelentette ki.
A kistelepülések polgármestereinek illetményemelése ügyében a frakcióvezető azt mondta, korábban az ellenzék sorozatosan panaszkodott az alacsony fizetésekre, most viszont nem támogatta a javaslatot.
Megjegyezte: az ellenzéki pártok arra is nemet mondtak, hogy a közbeszerzési törvény hatálya kiterjedjen az állami vagyonról szóló jogszabály beszerzési eseteire. „Amikor szerettük volna az állami kötelezettségeket jobban kiterjeszteni az új közbeszerzési törvény alkalmazásakor (...), az ellenzék ezt elutasította" – kommentálta a parlamenti szavazást.
Kósa Lajos azt is szóvá tette, hogy voltak olyan ellenzékiek, akik nem támogatták a lakásáfa csökkentését és az új Quaestor-kártalanítási törvényt.
Az áfacsökkentésről szólva Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a cél, hogy minden család feje felett legyen tető.
Jelenleg évi 8-9 ezer új lakás épül, ám ez jelentősen megemelkedhet: számítások szerint a 2016. január 1-jétől hatályos áfacsökkentéssel évente 4-5 ezerrel több új lakóingatlan épülhet – fejtette ki, hozzátéve, hogy középtávon ezért nem is számolnak költségvetési kieséssel.
Bánki Erik kiemelte, hogy a családok segítése mellett a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárul a lakásáfa mérséklése.
Megjegyezte továbbá, hogy akik saját maguk építenek családi házat, azok 5 millió forintig visszaigényelhetik majd az áfakülönbözetet az építkezési számláikból.
A tájékoztatón Kósa Lajos kérdésre közölte: a parlament – amely kedden fejezi be idei munkáját – várhatóan 2016. február 15-én kezdi meg a tavaszi ülésszakot.
Az ellenzék a nagybirtokosok pártján áll
A Fidesz szerint az ellenzék nem a gazdatársadalom, hanem a nagybirtokosok pártján áll. Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, az agrárkamara elnöke ezt budapesti sajtótájékoztatóján mondta, ahol emlékeztetett: kedden ismét törvényt módosított a Ház, hogy felülvizsgálhatók legyenek a földhaszonbérleti díjak.
Szerinte azonban a parlamenti szavazáson újra megnyilvánult „az ellenzéki gazdaellenes liga".
A magyar gazdálkodók mostanra több ezer hektár olyan termőföldet vettek meg, amely hosszú távú szerződéssel terhelt, de a bérleti díj „a mai piaci viszonyok között extrém alacsony" – mondta. Ezért ma már valójában arról szavaztak a képviselők az Országgyűlésben – folytatta –, hogy kit támogatnak: a magyar gazdákat mint új tulajdonosokat vagy az „extrém alacsony" földbérleti díj mellett gazdálkodó nagybirtokosokat.
Szerinte a parlamenti döntés során kiderült, hogy a kormánypártok a magyar gazdatársadalom pártján állnak, az ellenzék viszont a nagybirtokosokén.
Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Földet a gazdáknak! programmal kapcsolatos kormányhatározat egyik rendelkezését, Győrffy Balázs arra hívta fel a figyelmet: az Ab a programot nem marasztalta el, annak egy pontját semmisítette meg, amely a bevétel felhasználását érinti.
Szavai szerint „sokadszor támadta meg a Schiffer-Vona-Tóbiás-tengely" a magyar vidéket és a magyar gazdatársadalmat".
Arra a kérdésre, hogy politikusok családtagjai is állami földhöz juthattak, a fideszes képviselő azt válaszolta: nem szeretné, ha egy gazdálkodó csak azért részesülne hátrányos megkülönböztetésben, mert egy rokona politizál. Megjegyezte, ő maga és az édesapja is vásárolt már állami földterületet.
Szintén kérdésre közölte: eddig mintegy 150 ezer hektár állami föld licitálása történt meg, és nagyságrendileg 100 ezer hektárt értékesítettek. Hozzátette, az is nyilvánvalóvá vált, hogy 50 ezer hektár miért nem kelt el. Az egyik ilyen ok a földbérleti díj megváltoztathatatlansága volt, ám ez – a keddi törvénymódosítással – „már a múlté" – mondta. A másik ok szerinte az, hogy vannak olyan területek, amelyek több száz hektárosak, és a helyben élő gazdálkodók az anyagiak miatt nem tudnak megvenni ekkora földeket. Nekik megoldást jelenthetne, ha a földalapkezelő megosztaná ezeket a területeket, és egy kis- és középgazdálkodónak is elérhető birtokméret mellett újra értékesítésre kínálná őket – közölte Győrffy Balázs.
