Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kijelentette, nem tekinti nagy reformlépésnek a törvényjavaslatban a járulékalap egységesítését, bár azt helyes lépésnek tartja. Beszélt a pótlólagos normatív lehívás lehetőségéről is. Mint mondta, az önkormányzatoknak jó, ha többször hívhatnak le normatívákat, azonban azért kényszerülnek majd 2009-ben erre, mert forrásaikat a kormány szűkíti.
   
A kereszténydemokrata szakpolitikus kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg 1300-1400 olyan önkormányzat van, amelynek azonnal adósságrendezési eljárást kellene kezdeményezniük maga ellen. Azt kellene elérni, hogy az önkormányzatok ebből az anyagi csapdából ki tudjanak kerülni - tette hozzá.
   
Szólt arról, hogy a javaslat szerint a gyedben részesülők nyugdíjellátási fedezetét az egészségügyi alap fogja biztosítani, nem pedig a költségvetés. Ennek az lesz a következménye, hogy az érdemi gyógyító tevékenységre kevesebb forrás jut - vélekedett Hargitai János. Az ellenzéki képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a családok kárára akarja tovább konszolidálni a költségvetés helyzetét.
   
Kovács Tibor, az MSZP-frakció vezérszónoka a kormány által módosítani kívánt 18 törvény előnyeit ismertette, míg Balla György (Fidesz) elsősorban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felelősségét, valamint a jövő évi költségvetési törvény elégtelenségét hangsúlyozta vezérszónoklatában.

Balla György (Fidesz) szerint a jövő évi költségvetési előterjesztésen, valamint az azt megalapozó törvénymódosításokon is a szakszerűtlenség és a hiteltelenség érhető tetten.
   
Az ellenzéki párt vezérszónoka szerint a Magyarországon kialakult gazdasági helyzetért nem a világgazdasági pénzügyi válság, hanem kizárólag Gyurcsány Ferenc és kormánya a felelős. Ennek alátámasztására megjegyezte: az ország GDP-arányos államadóssága 2002 végén kezdett nőni, az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokból pedig 2005-ben szorult ki Magyarország.
   
Elmondása szerint a kabinet adótörvényeket érintő módosításai csupán az egyszerűsítés irányába hatnak, lényeges változást, így adócsökkentést nem tartalmaznak. A kormány ismételt "brutális megszorításai" és a változatlanul magas adóelvonási szint lehetetlenné teszi a magyar gazdaság válságból történő kilábalását - fűzte hozzá Balla György.
   
A fideszes képviselő megjegyezte: a kormány átlagosan 15 ezer forintot tervez kivenni mintegy 920 ezer nyugdíjas zsebéből azzal, hogy a jövő év januárja helyett csupán 2009 szeptemberében hajtja végre a törvényben szabályozott nyugdíjkorrekciót.
   
Balla György szerint a válság megoldása érdekében az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítására, munkahelyek teremtésére, valamint gazdasági növekedésre van szükség.

Kóka János (SZDSZ) futballhasonlattal kezdte felszólalását. Mint mondta, az elmúlt hetekben Magyarország egy tucatnyi sárga lapot kapott. Kitért arra, hogy a külföldi tőzsdeindexek azt mutatják, a világgazdasági válság még nem érte el mélypontját. Hozzáfűzte: az OTP- és Mol-részvények csütörtökön több mint tíz százalékot vesztettek értékükből.

A liberális vezérszónok szerint a kormányé a felelősség, hogy olyan törvényeket rakjon le a parlament elé, amelyek túlélhetővé teszik a válságot. Kóka János viszont úgy látja, a költségvetési törvényjavaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, nem segíti többek közt a magyar vállalkozókat, a munkahelyeket.

Herényi Károly (MDF) azzal a kérdéssel kezdte felszólalását, hogy ki irányítja ezt az országot. A kormánypárti politikusokhoz fordulva azt tudakolta, elégedettek-e a költségvetési törvényjavaslattal.
   
Az MDF vezérszónoka szerint a költségvetési törvényjavaslattal szerkezeti problémák vannak. Mint mondta, a jövő évi büdzsét megalapozó egyes törvények módosítása 18 törvényt módosít, azonban igencsak felületesen.

Az ellenzéki képviselő szerint a javaslat számos pozitívuma ellenére inkább a hiányoktól szenved. Hozzátette azonban, hogy drasztikus módosító javaslatokkal még javítható.