Bár az ismétlődő elkeserítő események miatt az emberek hajlamosak a csüggedésre, nem értelmetlen körforgás az emberiség története – mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén. Azt mondta: ahogyan elhengeríttetett a kő Krisztus sírboltjának ajtajából, úgy szabadulunk meg mi is a halál és a pusztulás hatalmából. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek nincsenek mindörökre bezárva az anyag korlátai közé, testük pusztulása nem zárja le elmozdíthatatlan sziklaként személyes életük történetét.

A bazilikát megtöltő híveket a bíboros arra szólította fel: Éljük derűsen és kirobbanó erővel, szeretettel és nagy távlatokba tekintve egész életünket. Ajándékozzuk tovább a világnak a feltámadás hitét és örömét. Erdő Péter kitért arra: Jézus Krisztus a saját halálát áldozatnak tekintette. Az ő pászkája is átmenet a halálból az életbe, az emberi élet korlátai és nyomorúságai közül az örök boldogságba. Minket is örök életre és boldogságra hív. Megváltó áldozatának erejéből a bűn rabságából Isten fiainak szabadságára vezet bennünket.
  
Húsvét nem folytatás, hanem változás: valami újnak, soha el nem gondoltnak a kezdete – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a fővárosi budahegyvidéki református templomban. Bogárdi Szabó István húsvétvasárnapi igehirdetésében húsvét történetét felelevenítve szólt arról, hogy az asszonyok még végtisztességet adni mennek a sírkertbe, de már az új élet diadalhírével jönnek el onnan. Jézus üres sírja az új hírnek, az örömhírnek, a dicsőségnek az első szószéke. Szavai szerint az angyalok kérdésében, hogy miért keresitek a holtak között az élőt, benne van már az örök élet reménye.

Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy ma is átélik az emberek, hogy a rombolásnak és a halálnak az erői időről-időre nekifeszülnek az életnek, és elnyeléssel fenyegetik azt. Az ember a saját önistenítő vállalkozásának az áldozata lesz, újra meg újra, és mennél inkább sikeres ebben a vállalkozásában Isten nélkül, Isten igazsága nélkül, Isten jó élet rendje nélkül, annál nagyobb és annál több az áldozat. A püspök azt hangoztatta: a feltámadás ünnepén azt hirdetik, hogy az eredendő bűnt megelőzi és felülmúlja az eredendő igen. Isten előbb mondott igen, mint nemet az emberre. Az ősi nemet megelőzi az örök igen.
   
Húsvét örömhíre arról szól, hogy Isten úgy döntött, lehetséges a lehetetlen – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap, a budapesti Deák téri evangélikus templomban tartott istentiszteleten. Az evangélikus püspök úgy fogalmazott: bár kétezer évvel ezelőtt nem tartottak politikai vitanapot a jeruzsálemi parlamentben, sőt népszavazást sem írtak ki arról, hogy lehet-e vasárnap nyitva egy sziklasír, a világ, a természet rendje az, hogy nem lehet.

Nincs átjárás az élet és a halál között, ez a természet rendje – hangsúlyozta Gáncs Péter, hozzátéve, hogy ami húsvét hajnalán történik, mégsem természetellenes, hanem természetfeletti.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a keresztény világ húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak. Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket. Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.