A képviselők az ülés elején megemlékeztek a január 8-án elhunyt Lasztovicza Jenőről, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről.

Szijjártó együttműködést kért a nemzeti külpolitikai célokhoz

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában a nemzeti külpolitika legfontosabb céljai között említette a stratégiai szövetség megerősítését Németországgal, az Egyesült Államokkal való szövetségesi együttműködés további javítását, valamint azt is, hogy béke legyen Ukrajnában.

Emellett „pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog iránti tisztelet talaján álló együttműködésre törekszünk Oroszországgal annak érdekében, hogy meg tudjuk kötni (...) a Magyarország számára oly fontos gazdasági és energiabiztonsági megállapodásokat" – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy e megállapodások megkötése felé vezető úton Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása „fontos mérföldkő lehet".

Beszélt arról is, hogy a világban olyan geopolitikai változások zajlanak, amelyek soha nem látott és kevesek által várt helyzeteket idéznek elő, Magyarországnak súlyos és komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a gyors reagálás fontos versenyelőnyt jelent.

Szijjártó Péter a külpolitikai célokat részletezve elmondta, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok esetében az a céljuk, hogy a politikai együttműködést – a közelmúltban nyitott kérdések dacára – visszaemeljék a gazdasági, védelmi együttműködés szintjére.

A miniszter indokoltnak nevezte annak átgondolását, hogy esetleg Magyarország növelje hozzájárulását a kurdisztáni katonai stabilitás érdekében.

LMP: nyilvánvalóvá kell tenni, mit gondol Magyarország az orosz területi agresszióról

Schiffer András (LMP) reagálásában elmondta: az országnak valóban érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, de azt is nyilvánvalóvá kell tenni, mit gondol az orosz területi agresszióról. Értékelése szerint a kormány egy évvel ezelőtt olyan külpolitikai stratégiát hirdetett meg, amely a külpolitikát összetéveszti a kalmárkodással. Magyarország első számú stratégia szövetségeseként Kelet- és Dél-Európát jelölte meg.

MSZP: a kormány a külpolitikát saját belpolitika céljaira használja fel

Tóth Bertalan (MSZP) a külpolitikai akciótervet hiányolva azt mondta, egyetértenek azzal, amit a miniszter Németországgal, az Egyesült Államokkal és Ukrajnával kapcsolatban megfogalmazott, ugyanakkor a külpolitikai akcióterv hiánya arra utal, hogy a kormány a külpolitikát saját belpolitika céljaira használja fel a kormány. Ehhez az MSZP nem fog asszisztálni – közölte.

A KDNP támogatja a kormány külpolitikáját

Vejkey Imre közölte, pártja egyetért a kormány külpolitikai céljaival.

Jobbik: ellentétes célok a külpolitikában

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint két egymással ellentétes cél az Egyesült Államokkal fenntartott partnerségi viszony és az ukrajnai béke. Szerinte az, ami Ukrajnában zajlik, az amerikai geostratégiai céloknak megfelelően alakul, a konfliktust az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki. Hangsúlyozta, békének kell lennie Ukrajnában, de magyar embereket nem sorozhatnak be, és végre beszélni kellene az autonómia kérdéséről is.

Fidesz: a tapasztalatokra alapuló külpolitika jól működik

Rogán Antal (Fidesz) azt kérdezte, mi történt volna, ha az elmúlt hónapokban a külpolitikai stratégia alakításakor a baloldali képviselőkre hallgatnak. Néhány hónappal ezelőtt, amikor az amerikai nagykövetség ügyvivője vádakat fogalmazott meg bizonyíték nélkül, akkor „Yes, Sir!" módra fejet hajtottunk volna, és nem úgy viselkedtünk volna, ahogy egy szuverén országhoz illik – fogalmazott. Hozzátette: azóta a vádló távozott, bizonyítékok továbbra sincsenek, de végre talán az amerikai-magyar kapcsolatok új korszakot kezdhetnek el. Rogán Antal szerint ha a baloldaliakra hallgattak volna, minden keleti kapcsolatot megszakítottak volna, és most csodálkozva néznének az eurázsiai gazdasági együttműködés megkötésére. Hangsúlyozta, az elmúlt hónapokba bebizonyította a magyar kormány, hogy a tapasztalatokra alapuló külpolitika jól működik.

KDNP: az élet tisztelete sérült

Harrach Péter az elmúlt hónapok eseményeit tekintette át, különösen az Európában történt terrorcselekményeket, amelyeket elítélt, és az egészséges társadalom elleni súlyos merényleteknek nevezett. Az élet tisztelete is sérült – mondta, megjegyezve, hogy a merényletek egy kultúra ellen irányultak.

A frakcióvezető ehhez a problémához kapcsolta a bevándorlás kérdését, szerinte különbséget kell tenni a menekültek és a megélhetési bevándorlók között, a menekülteket – ha életük veszélyben forog – segíteni kell, de a gazdasági bevándorlók előtt nem lehet nyitva a kapu.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt az európai terrorcselekmények kapcsán, hogy Európában sokan hibás útra léptek a bevándorláspolitikát érintően. Cselekvésre van szükség, hogy megvédjék a Magyarországon élők érdekeit, hiszen soha nem látott mértékű bevándorlási hullám indult el – jelentette ki.

Jobbik: a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év munka után!

A jobbikos Sneider Tamás azt szorgalmazta, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is elmehessenek nyugdíjba 40 év munka után. Egyúttal szóvá tette, hogy az elmúlt hét év hét szűk esztendő volt azoknak, akik nyugdíjba mentek. Felidézte, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején emelték 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatárt, majd 8 százalékkal csökkentették a nyugdíjat, a Fidesz pedig elvette a szolgálati, a korkedvezményes nyugdíjat és a magán-nyugdíjpénztári vagyont. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy értékelte, hogy a Jobbiknak végre leesett a tantusz, és észrevette, hogy Magyarországon is élnek nyugdíjasok. Elmondta, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosarat nézve az elmúlt években mintegy 7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, de a Jobbik egyetlen nyugdíjemelést sem szavazott meg.

Tóbiás: a kormány válsághelyzetbe sodorta az országot

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány válsághelyzetbe sodorta a családokat, az egész országot, és a nemzetközi térben sem képvisel bölcs politikát, csak „hintáznak, pávatáncot lejtenek". Szerinte az embereknek elegük van a valódi kormányzás helyetti arroganciából, a Fideszen és a kormányon belüli hatalmi belharcokból. Válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: nem tud arról, hogy a kormányfőt nyilvánosan, durván megfenyegették volna. „A miniszterelnökről egy üzletember nyilvánosan, megengedhetetlen stílusban nyilatkozott, de ez nem egyenlő a fenyegetéssel" – közölte, kijelentve: „nem háborúzunk senkivel". Hozzátette, ha egy üzletember – akár üzleti okokból – ilyen stílusban beszél a kormányfőről, az a nyilatkozót minősíti.

MSZP-s kezdeményezésre emlékeztek Schweitzer Józsefre

Tóbiás József felszólalása végén azt kezdeményezte, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a néhány napja elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbira. Kövér László házelnök erre reagálva azt mondta: arra kéri a képviselőket, ne „a kezdeményezés ízlésessége oldaláról" közelítsék meg a szerinte politikai okokból tett kezdeményezést, hanem onnan, hogy egy tiszteletreméltó, nagy műveltségű és remek emberről van szó, aki megérdemli a megemlékezést. Ezt követően a parlament néma felállással tisztelgett Schweitzer József emléke előtt.

Kövér László a megemlékezés után megjegyezte: íratlan szabály a Házban, hogy „nem hozzuk a többi képviselőtársunkat és az egész parlamentet olyan kényelmetlen helyzetbe, hogy az önök demonstratív akciójával való egyet nem értés az egyúttal egy tiszteletreméltó ember emlékének meggyalázása legyen". Hozzátette: ő már akkor tisztelte Schweitzer Józsefet, amikor Tóbiás József még a nevét sem tudta.

Schweitzer Józsefet „mindannyian mélyen gyászoljuk" – mondta a házelnök, aki azt kérte az MSZP elnökétől, többé ne hozza ilyen helyzetbe a Házat és a házvezetést, ilyen kezdeményezést a házbizottságban vitassanak meg. Végül azt mondta Tóbiás Józsefnek: amit most tett, a főrabbi emlékével szemben is tiszteletlenséget jelent.

Schiffer: a „bandaháború" igazolja a foglyul ejtett államot

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a február 6-án kitört „bandaháború" – Simicska Lajos nagyvállalkozó nyilatkozata Orbán Viktor miniszterelnökről – igazolja az LMP korábbi szavait a foglyul ejtett államról, az oligarchák paradicsomáról, „a Simicska Lajosra szabott törvényekről". A fordulat éve tavaly volt – folytatta Schiffer András –, hiszen 18, Simicska Lajoshoz köthető tisztviselőből 13 már nincs a helyén, ám „már megvannak azok, akik a helyére lépnek: Mészáros, Garancsi, Vajna és a többiek, sógorság, komaság, Duna Aszfalt, Market és a többi cég". „Még véletlenül sincs köztük olyan, aki ne kötődne az önökhöz közel álló különböző oligarchakörökhöz" – fogalmazott az LMP frakcióvezetője, aki szerint „ezen a bandaháborún Magyarország veszíteni fog". L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár úgy reagált: Schiffer András képregényeket olvas, és „olyan bandaháborút vizionál, amely nincs".

Fidesz: a megélhetési bevándorlókat idegenrendészeti őrizetbe kell venni

Rogán Antal (Fidesz) szerint az egyre fenyegetőbb menekülthelyzetet csak úgy lehet megoldani, ha az ország visszatér a 2012 előtt alkalmazott szabályokhoz vagy azokon még szigorít is, és idegenrendészeti őrizetbe veszi a megélhetési bevándorlókat. Ezzel ismét szembekerülünk az unióval – folytatta, kijelentve: ebben a kérdésben a kormány nem tud megállapodásra jutni, ezért kérik nemzeti konzultációra a kabinetet. Szerinte az unió hozzáállása is változni fog, ezt azonban Magyarország nem tudja kivárni – fogalmazott. Emlékeztetett: Magyarországra érkezik a második legtöbb bevándorló az Európai Unióban.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára bírálta az ellenzéket, az „önmagukat szakértőnek kikiáltó értelmiségiek" menekültügyben megfogalmazott kifogásait és kijelentette: két év alatt húszszorosára emelkedett a bevándorlók száma, ugyanakkor a Koszovóból érkezőké mintegy százszorosára nőtt. „Nem a kormány ármánykodása, hogy másfél hónap alatt 25 ezren lépték át idén a határokat" – fogalmazott. Közölte: a kabinet a nemzeti konzultáció segítségével kívánja meghatározni azokat a lépéseket, amelyekkel a társadalom többsége egyetért.

Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az Országgyűlés az új munkarendről szóló házelnöki javaslatot.
Az előterjesztést – amelynek értelmében az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét és amelyet az ellenzék élénken bírált – 117 igen és 50 nem szavazattal hagyták jóvá. Szintén elfogadták az azonnali kérdések és kérdések tárgyalását érintő házszabálytól való eltérésre vonatkozó előterjesztést, emellett az eheti ülés napirendjét is, majd a képviselők áttértek az interpellációkra.

Interpellációk

MSZP: ki a felelős az Ökotárs „lerohanásáért"?

Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság szerint is törvénysértő volt az Ökotárs Alapítvány rendőrség általi „lerohanása" tavaly ősszel, a házkutatás és az iratok lefoglalása. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint a rendőrség 2006 októberében volt a kormány kezében a civilek megfélemlítésének eszköze. Utalt arra: egy szabályszerűen meghozott nyomozóhatósági döntést egy későbbi bírósági határozat tükrében nem lehet felelősségi kérdésként értelmezni. Hangsúlyozta azt is: a bíróság nem az egész ügy megalapozottságával kapcsolatban hozott döntést. Mivel egyéb vizsgálatok is voltak az ügyben, nem látják indokoltnak a felelősség kérdésének további kutatását – folytatta, hozzátéve: az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, ezért az iratok sorsáról is ők nyilatkozhatnak.

Jobbik: egyre rosszabbul megy az embereknek

Volner János (Jobbik) szerint az országban nem növekszik a jólét, éppen ellenkező folyamatok zajlanak. Kifogásolta, hogy a kormány forintban mutatja ki a béremeléseket, amelyek értéke azonban euróban kifejezve csökkent. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a legújabb gazdasági növekedési adatokra mutatott rá, arra, hogy tavaly 3,5 százalékkal emelkedett a GDP. „Egész Európa, londoni elemzők és a nemzetközi pénzvilág rosszul látja Magyarország teljesítményét?" – tette fel a kérdést. Kijelentette: forintban fizetünk az üzletekben, így a reálbéremelkedést is forintban kell kiszámolni. Beszámolt arról is, hogy a foglalkoztatás a legnagyobb mértékben Magyarországon bővül Európában.

Az LMP a paksi bővítéssel kapcsolatban várt válaszokat

Szél Bernadett (LMP) Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, budapesti látogatásával kapcsolatban a paksi bővítésről tett fel kérdéseket. Arra várt választ: milyen szerepe lesz a Siemensnek a beruházásban? Fizetett-e már az ország bármekkora összeget a bővítéssel kapcsolatban? Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kapacitásbővítés legfontosabb pontjának nevezte, hogy az erőmű magyar állami tulajdonban marad. Hozzátéve: a jelenlegi erőművi kapacitás mintegy hétharmadát belátható időn belül elveszíti az ország, a kapacitás fenntartásával azonban a szükséges árammennyiség mintegy 40-50 százalékát tudja majd előállítani. Az uniós pályázati pénzek is támogatják az ilyen beruházásokat – tette hozzá, értetlenül állva az orosz technológiával szembeni tiltakozással szemben is.

Fidesz: hogyan tartható fenn a gazdasági növekedés?

Bánki Erik (Fidesz) az ipari termelés növekedésére, a foglalkoztatottság bővülésére, valamint a GDP-növekedésre hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: a kormány kitűnően kezelte a válság adta problémákat. Beszámolt a hitelminősítők pozitív értékeléseiről is, hozzátéve: joggal várható az idei stabil növekedés. Feltette a kérdést: mit tesz a kormány, hogy a folyamatok fennmaradjanak? Tállai András rámutatott: több tényező hatását mutatják a gazdasági eredmények. Beszámolt a beruházások jelentős növekedéséről és arról is, hogy az ipari termelés mértéke is kimagasló volt tavaly. Biztosítani kell a fenntartható növekedést – hangsúlyozta, a feladatok közé sorolta az uniós források felhasználásának megkönnyítését és kifizetésének gyorsítását. Olyan pénzügyi és bankrendszert kell létrehozni, amely a gazdaság érdekeit helyezi előtérbe – fűzte hozzá – és képzett szakemberekre is szükség van a gazdaságban, ez támogatási rendszerrel és a szakképzés átalakításával érhető el – mutatott rá.

MSZP a gyermektámogatásokról

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy ősztől hároméves kortól kötelező óvodába járni. Szavai szerint ezt már tavaly is tervezte a kormány, de elhalasztották, mert kiderült, hogy nincs elég férőhely. Hangsúlyozta, hogy most a jegyző döntheti el, kinek kötelező az óvodába járás és aki nem kap felmentést, attól a családi pótlékot is elvehetik. Azzal folytatta, hogy a kormány egyre kevesebbet költ a családi pótlékra, idén már negyven milliárddal kevesebbet, mint öt éve. Ezalatt hatszázmillió forintot spórolnak meg azzal, hogy megszüntetik az óvodáztatási támogatást – mondta. A válaszadó Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az ország jelenlegi teherbíró képességéhez képest a parlamenti többség mindent megtett, hogy a költségvetésben rendelkezésre álljanak az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális ellátásokhoz szükséges források. Végül kijelentette, a kormány viszont egy tipikusan baloldali programot megvalósítva vezeti be, hogy 2015-től minden három éves gyermek számára kötelező az óvodába járás.

Jobbik: túlárazva költött az Országos Roma Önkormányzat

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a hírek szerint a Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a Híd a munka világába című programra kapott 620 millió forintnyi uniós támogatás súlyosan túlárazva költötte el, miközben nem teremtettek egyetlen munkahelyet sem. Az összeg felhasználásának célszerűségében kételkedő képviselő többek között azt mondta, hogy darabonként három millió forintért vettek számítógépeket, közel 29 millió forintért béreltek autókat egy fél évre, 31 millióért vettek irodabútorokat és 26 millió forintért újítottak fel irodát. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára úgy fogalmazott: valószínűleg nem véletlen, hogy a politikus az Országos Roma Önkormányzatot „pécézte ki" magának. Azzal folytatta, hogy az elhangzottak alapján a képviselő még a pályázati kiírást sem ismeri, de láthatóan a gyűlöletkeltés és a feszültségkeltés volt a célja.

KDNP a kutatás-fejlesztés támogatásáról

Hoffmann Rózsa arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam 2013-ban több mint 420 milliárd forintot fordított a kutatás-fejlesztési területekre, ami a GDP 1,44 százalékának felel meg. A kabinet célja, hogy az évtized végére a ráfordítások aránya érje el a GDP 1,8 százalékát – jelentette ki. A képviselő megkérdezte, hogyan járul hozzá a kormány által tárgyalt felsőoktatási stratégia a tudás- és tudományalapú gazdasági növekedés előmozdításához.

Rétvári Bence válaszként azt mondta, a legnagyobb kutatási kapacitás a felsőoktatásban jelenik meg, ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy több célzott támogatás szolgálja a felsőoktatási kutatások bővítését. Az állami finanszírozás középpontjában a tudományegyetemek felfedező kutatási tevékenységének finanszírozása áll, mert az államnak elsősorban ezekbe a hosszú távú fejlesztésekbe éri meg invesztálni – hívta fel a figyelmet. 2015-ben pedig elindulnak az uniós támogatási időszak EU által társfinanszírozott felsőoktatási kutatási programjai – közölte.

MSZP: miről tárgyal a kormányfő az orosz elnökkel?

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kérdezte, hogy miről tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szocialista politikus emellett azt sürgette, hogy érvényesítsék a hazai fogyasztói árakban a kőolaj világpiaci árának csökkenését. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára válaszában kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés előtt Európa legmagasabb díját fizették az emberek, ez mára a második legalacsonyabb érték. Kitért arra, hogy a kőolaj a végfogyasztói árak mindössze 10 százalékát befolyásolják. Jelezte azt is, hogy a 2015 végéig hatályos gázszállítási szerződésben nincsenek kockázatok, az át nem vett mennyiséget később is le lehet hívni.

Jobbik: tettekre van szükség a közbizalom érdekében

A jobbikos Szilágyi György a politikusok rossz megítéléséről beszélt, jelezve, hogy szerinte csak pártja akar tisztább közéletet. Szavak helyett tetteket sürgetett és azt kérdezte, hogy más képviselők miért nem csatlakoztak a Jobbikhoz abban, hogy nyilvánosságra hozzák a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatait is. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: 2010 és 2014 között számos politikai korrupciót csökkentő lépést hoztak, jelentősen csökkentették a parlamenti és önkormányzati képviselők számát, átalakították a párt-, frakció- és pártalapítvány finanszírozást. A családtagok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságára vonatkozóan pedig ötpárti egyeztetést javasolt, amelyen megvizsgálnák a külföldi gyakorlatokat, megvitatnák a kérdést.

Az LMP a banki tulajdonszerzést firtatta

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az állam bankokat, banki résztulajdont vásárol, amelyeket később feltételezése szerint Fidesz-közeli pénzembereknek ad át. Kijelentette: valódi segítséget kell adni a devizahiteleseknek. Azt kérdezte: a kormány hogyan ígérhette a banki profitok „sértetlenségét". Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejtette: a devizahitelesek ügyét rendezték egyebek mellett az árfolyamgáttal, a végtörlesztéssel, és most a forintosítással megszűnik az árfolyam-ingadozás is. Az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodásról szólva elmondta: beruházásokra van szükség, amelyek munkahelyeket teremtenek, lehetőséget adnak az alacsonyabb jövedelműeknek, s a bankadó mértéke azzal együtt is a legmagasabb marad Európában, hogy csökken a mértéke.

Fidesz: mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest?

A fideszes Völner Pál arról érdeklődött, hogy mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest a forintosítás miatt. Kifejtette: 500 ezer hazai szerződésre jelentett volna fenyegetést a svájci jegybank döntése, ha a kormány nem lépett volna időben. Sajnálatosnak nevezte, hogy a 2010 előtti kormány nem lépett. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy a kormány időben megvédte az árfolyamokat, így a svájci jegybak lépése nem növelte a törlesztőrészleteket, 700 milliárd forint volt az az összeg, amivel nem nőtt a tartozásállomány. Megjegyezte: a lépést a nemzetközi szaksajtó is elismerte, s külföldi országok tanulmányozzák a magyar megoldást.

Az MSZP földpályázatokat érintő Kehi-vizsgálatról kérdezett

A szocialista Harangozó Gábor arról beszélt, hogy január 31-én kellett volna lezárulnia a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (Kehi) vizsgálatnak, azonban nem tudni az eredményről. Értékelése szerint egyes pályázó „oligarchák maffiaszerű módszerekkel vitték el a földeket", és nem tudni, hogy a végén kié lesz a terület. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy december 4-én több képviselő is betekintett a vizsgálati dokumentumokba, január végén a vizsgálat véget ért, azonban további észrevételeket várnak. Ha ilyen nem érkezik, akkor érvényes az eredmény – tette hozzá. A miniszter kiemelte: ha a Kehi szerint voltak szabálytalan szerződések, akkor azokat érvénytelenítik, s ha bűncselekmény is történt, akkor feljelentést tesz.

A Jobbik hiányolja az otthonteremtési programot

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő a kormány lakáspolitikáját bírálta, kifogásolva, hogy a kormány nem alakított ki a fiataloknak egy bérlakás-építési, otthonteremtési programot. Szerinte e nélkül a „kivándorlási spirál" sem lassítható érdemben. Miért áll négy és fél éve a kormányzat ezen a fronton? – kérdezte. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában közölte: idén júliusban programot indít a kabinet az otthonteremtés megsegítésére. Ennek alapján nemcsak új lakás, hanem használt lakás vásárlásához is támogatást nyújthatnak majd – 500 ezertől 3,2 millió forintig –, gyermekszámtól függetlenül.

A nemzetközi szervezetek országértékelése, az Országos Roma Önkormányzat európai uniós pénze és a rendvédelmi dolgozók béremelése is téma volt az Országgyűlésben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A képviselők ezt követően áttértek a kérdésekre.

Hargitai János, a KDNP képviselője arról érdeklődött, hogyan látják a nemzetközi szervezetek magyarországi gazdasági helyzetét. Mint mondta, örömmel látja, hogy mára közel azonosan vélekedik a magyar gazdaságról a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Szerinte az adatok alapján ez nem is nagyon lehetne másképpen. Varga Mihály miniszter úgy reagált: valóban, szokatlanul kedvező kritikát kaptunk az IMF-től, a valutaalap - némileg korrigálva korábbi álláspontját - egyre inkább megérti és elfogadja a gazdasági stabilitás érdekében hozott kormányzati intézkedéseket. A tárcavezető arra is számít, hogy a hitelminősítők is felülvizsgálják majd - kedvezőbb irányba - Magyarország megítélését.

Ágh Péter (Fidesz) a fegyveres és rendvédelmi pályán dolgozók idei, 11 milliárd forintból végrehajtható béremelésének mikéntjére kérdezett rá. Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta: még értékelik az érintettek észrevételeit, de idén átlagosan 30 százalékos emelést hajtanak végre.

A kérdésekre áttérve Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok áthárítják majd az emberekre a bankadót, vagyis a kormány az embereket adóztatja és nem a bankokat. Tállai András, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő összekeverte a bankadót és a tranzakciós illetéket. Valóban számos lakossági bankszámla megszűnt - ismerte el -, de még mindig 9,4 millió van belőle. A bankadó megszüntetését nem tervezi a kormány - szögezte le.

Ikotity István (LMP) arra várt választ: miért nem biztosítja a kormány a mentés biztonságát? A képviselő kevesellte a mentők kapacitását, eszközeik állapotát, az autók korát. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett: a szocialisták idejében elmaradt fejlesztéseket kellett pótolni. Ismertette a mentőállomások építésének és a korszerű járművek beszerzésének részleteit.

Az alkoholok jövedéki biztosítékának csökkentéséről, és a kereskedelmi dolgozók vasárnapi bérpótlékának emeléséről is vitáztak hétfő késő este a képviselők az Országgyűlésben.

Csökkenhet az alkoholok jövedéki biztosítékának mértéke a fideszes L. Simon László és Lázár János önálló képviselői indítványának elfogadásával. L. Simon László expozéjában kifejtette: korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium 150 millió forintra emelte volna a most 22 milliós biztosíték mértékét az alkoholforgalmazóknál, ez azonban szakmai vitát váltott ki. Ezt követően Gulyás Gergely (Fidesz) sávos biztosítéki rendszert vezetett volna be, de ezt nem támogatták. A mostani javaslatban a biztosíték összegének 2014 január elseji szintjéhez képest 10 százalékos csökkentést javasolnak, így húszmillió forint lehet annak mértéke, ezzel az iparági szereplők megfelelő körülmények között tudják végezni a munkájukat.

Megdupláznák a kereskedelmi dolgozók vasárnapi bérét
    
Az előterjesztők nevében Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője ismertette azt a javaslatot, amely a vasárnap dolgozó kiskereskedelmi munkavállalóknak százszázalékos bérpótlékot vezetne be. Az indítvány emellett kimondaná, hogy a kereskedelmi dolgozók egy naptári hónapban legfeljebb két alkalommal kötelezhetők vasárnapi munkavégzésre. A kormánypárti politikus szerint a javaslat tovább csökkenti a munkavállalók kiszolgáltatottságát.