Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott határozati javaslat indoklásában az olvasható, hogy a parlamenti szakbizottsághoz májusban érkezett megkeresés a tíz vallási szervezettől. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a Szabad Evangéliumi Gyülekezet, az Evangéliumi Barátság Vallási Egyesület, a Magyar Evangéliumi Egyesület, a Mantra Magyarországi Buddhista Közösség, a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Egyház, a Magyarországi Názáreti Gyülekezetek Hitéleti Egyesülete, a Magyarországi Bahá'í Közösség, a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége kérte egyházként való elismerését.
    
Az alaptörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek, az együttműködésről pedig - a vallási közösség kérelme alapján - az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak - tekintettel a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre - az állam sajátos jogosultságokat biztosít - írja az alkotmány.
    
Miután az említett tíz vallási közösség kérelmet nyújtott be, a szakminiszter megállapította, hogy a szervezetek megfelelnek azoknak a kritériumoknak - például az előírt működési időnek -, amelyek vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik - olvasható a bizottsági dokumentumban.
    
Ezt követően a KDNP-s Rubovszky György vezette igazságügyi bizottság a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordult az esetleges nemzetbiztonsági kockázati tényezők megállapítása érdekében. A testület szocialista elnöke, Molnár Zsolt azt a tájékoztatást adta az ügyben, hogy a szóban forgó szervezetek működésével kapcsolatban nincs nemzetbiztonsági kockázat.
    
Az igazságügyi bizottság ezután a vallási közösségek képviselőit is meghallgatta, majd áttekintette a törvényben előírt további feltételek meglétét, így vizsgálata elsősorban a szervezetek társadalmi támogatottságának felmérésére - különös tekintettel tagjainak számára - és az általuk működtetett, fenntartott intézményekre terjedt ki.
    
A vallási szervezetek tagjainak aktivitására, a közösség életéhez ténylegesen kötődők létszámára a testület a 2012-re vonatkozó egyszázalékos szja-felajánlások számából is következtetett, és arra jutott, hogy a létszám esetükben viszonylag alacsony. Hozzáteszik azt is, hogy bár az érintett vallási közösségek tevékenysége - különösen a történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-oktatási, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, illetve sporttevékenysége - a többségnél figyelemreméltó, de csak kis társadalmi támogatottsággal bíró. Ezáltal megállapítható, hogy a felsorolt szervezetek közösségi tevékenységüket a társadalom egészére vetítve csekély hasznosulással végzik - írta a bizottság, amely ezért úgy foglalt állást, hogy a tíz közösség esetében az elismerés feltételei nem állnak fenn.
    
A bizottság szerint ugyanakkor ezen szervezetek szabad vallásgyakorláshoz fűződő alkotmányos joga nem sérül, az egyházügyi törvény ugyanis a szabad vallásgyakorlást minden olyan vallási közösségnek biztosítja, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése. Ugyanakkor mivel a szakminiszter által vizsgált feltételek fennállnak, az igazságügyi bizottságnak most két javaslatot kellett a Ház elé terjesztenie: az egyik az elutasítást tartalmazó határozati javaslat, a másik - az egyházügyi törvény módosítására tett indítvány - viszont a tíz közösség egyházkénti elismerésről szól. Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy - a bizottság állásfoglalásával ellenkezőleg - mégis támogatja a tíz közösség egyházkénti elismerését, akkor az utóbbi előterjesztést, vagyis a törvényjavaslatot fogadja el, ha viszont osztja az igazságügyi bizottság álláspontját, akkor az elutasítást tartalmazó határozati javaslatot kell jóváhagynia.