Mivel az oktatás megújításának folyamata sok érdeket sért, ezért az államtitkárt nem lepte meg a támadások hevessége. A Magyar Nemzetnek adott interjújában Hoffmann Rózsa arról is beszélt, hogy az utóbbi hetekben őt ért durva támadások ellenére sem latolgatja lemondását, mert egy feladat elvégzésére vállalkozott. „Megfutamodni nem szokásom, az ígéreteimet pedig mindaddig, amíg rajtam múlik, betartom” – mondta a kereszténydemokrata oktatási szakpolitikus.
Arra a kérdésre, miért nem szólalt meg az elmúlt hetekben a felsőoktatással kapcsolatban, elmondta, az utóbbi hetekben több nyilvános rendezvényen vett részt, ahol valamennyi, a köznevelési és a felsőoktatási terület megújítására vonatkozó kérdésre válaszolt. A felsőoktatás átalakítása hatalmas horderejű, hosszú távú, nemzetstratégiai döntés, ezért teljesen természetes, hogy ebben a kérdésben a tárcavezető, az emberi erőforrások minisztere nyilatkozik – fejtette ki.
Az elmúlt időszak diákmegmozdulásai kapcsán hangsúlyozta, mindig kiállt és a jövőben is kiáll a diákokat megillető demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartásáért. Hozzátette, ezen az álláspontján az sem változtat, hogy a demonstrációkon olykor az emberi méltóságot sértő kijelentések hangoztak el.
Mint mondta, a kormány gyors reagálásának, tárgyalási készségének köszönhetően bízik abban, hogy minden kérdésben sikerül a hallgatókkal, valamint a felsőoktatásba készülő fiatalokkal megállapodni. Az intézkedések célja a minőség javítása, hogy a hallgatók olyan diplomákat szerezzenek, amelyek a munkaerőpiacon értékesek, biztosítják elhelyezkedésüket. Az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodó állam részéről ugyanakkor jogos elvárás, hogy a közpénzből tanuló fiatalok döntő többsége ne csak elkezdje, hanem be is fejezze tanulmányait. A tanulás költségeit ténylegesen előteremtő társadalom pedig joggal várja el, hogy a diplomás fiatalok megszerzett tudásukat az itt élő emberek, hazájuk javára is fordítsák.
A kereszténydemokrata oktatási szakpolitikus természetesnek nevezte, hogy a politika természetéből adódóan az ellenzéki pártok igyekeztek a tüntetők mellé állva a kormányellenes hangulatot szítani, minden problémát eltorzítani, felnagyítani. Hozzátette, a diákok – bölcsen – nem kívánnak játékszerekké válni, jóllehet hangoztatott törekvéseik eredményét megkérdőjelezik az ellenzéki politikusok fellépései.
Arra a kérdésre, mit tart az oktatási államtitkárság legnagyobb sikerének 2012-ből, kiemelte, hogy az utóbbi két és fél évben óriási munkával több mint negyven jogszabályt alkottak meg. A felsőoktatásban az új törvény megteremtette az átalakítás feltételrendszerét. Mint mondta, emellett, egyéves szakmai előkészítő munka eredményeként, megújították a pedagógusképzést, a felsőoktatási szakképzést több területen, új képzési és kimeneti követelményeket adtak ki, újjászervezték a legfontosabb felsőoktatási testületeket. Mindennek a tényleges eredménye persze csak évek múltán lesz valóban látható – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszony Rózsa.
A köznevelés világából, a törvény elfogadása mellett – amely megteremtette egy, a korábbiaknál jobb, hatékonyabb és igazságosabb oktatási rendszer alapját – a Nemzeti alaptanterv megalkotását emelte ki, hiszen – mint mondta – a magyar iskolarendszer kilenc éve tényleges tartalmi szabályozás nélkül működik. „Emiatt a gyerekek tudásában megengedhetetlenül nagy különbségek alakultak ki, esélyeiket nem a tehetségük, a szorgalmuk határozta meg, hanem az, hogy hová születtek, melyik iskolába jártak”.
A másik legnagyobb horderejű intézkedés a köznevelési intézmények fenntartásának állami átvétele. A kormány egyértelművé tette, hogy mivel az ország jövőjét az oktatás, a köznevelés minősége határozza meg, ezért az állam felelőssége biztosítani az egyformán jó iskolát – jelentette ki az államtitkár. Mint mondta: elkészült a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (KIK) szóló jogszabály, az összes feladatot határidőre elvégezték, így jelen pillanatban már semmi akadálya a feladatok átvételének. Korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtették meg.
Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában. Arról is örömmel számolhatok be, hogy a kormányhivatalok, az önkormányzatok és az új tankerületi igazgatók példás együttműködésről tettek tanúbizonyságot, valamint arról, hogy a pedagógusok meghatározó többsége érti és elfogadja a változásokat – jelentette ki.
Az államtitkár szerint jó esély van rá, hogy az eredetileg tervezett időpontban indulhat az életpályamodell az új bértáblával együtt. A kormány kizárólag az Európai Unió követelésére tette a gazdasági mutatóktól függővé az életpályamodell bevezetését, ám az előrejelzések a kormány számításait igazolják. A kormánynak tehát szándéka, mi több, érdeke is a béremelés, a pedagógusok anyagi megbecsültségét növelő életpályamodell bevezetése. Ez egybeesik a pedagógusok és Magyarország érdekeivel is – fejtette ki
Hozzátette: a béremelés a pedagógus szakszervezetek által az egész közszférának követeltnél jelentősen magasabb lesz. A bérrendezés két lépcsőben megy végbe. Az első szakaszban automatikus emelésre kerül sor, majd a minősítések után a besorolásoknak megfelelően tovább növekszik a fizetés.
Az államtitkár határozottan cáfolta, hogy a pedagógusok munkaterhei nőnének. Válaszában külön kitért arra, hogy a pedagógusok többsége a munkát nem tehernek tekinti, hanem szakmai lelkiismerete által vezérelt hivatásgyakorlásnak. Mindazonáltal az életpályához olyan munkaidő szabályozást rendeltek, amelyben a Magyarországon mindenki számára kötelező heti negyven órás munkaidő 80 százalékát kötött munkaidőnek tekintjük, amely fölött nem rendelkezhet szabadon az egyén. Ezt a 32 órát nem feltétlenül az iskolában kell eltölteni, például kirándulás vagy múzeum-, színházlátogatás is beleszámít. A szabályozás egyik legfőbb célja, hogy az új rendszerben jusson elegendő idő a nevelésre, a gyerekekkel való foglalkozásra, hasznos időtöltésre. A változtatás persze maga után vonja, hogy a tanárnak – beosztása szerint - délután négyig, ötig benn kell maradnia az iskolában, hiszen változatos, színes programokat kell szervezni a gyerekeknek. De összességében nem kell a korábbinál többet dolgozni: a jó pedagógusok eddig is megtettek ennyit, sőt, sokan többet is. A változás inkább azt jelenti, hogy láthatóvá, egyértelműen szabályozottá tesszük a pedagógiai munkát. A heti munkaidő húsz százalékát a tanítók, tanárok továbbra is szabadon használhatják fel.
Megjegyezte: számára a munkateher felemlegetése minden hivatás esetében nagyon visszás. Jó volna végleg elfelejteni ezt a kifejezést. Tanítani, gyerekeket nevelni úgy, hogy azt tehernek, kényszernek érezzük, nem lehet. Ezt a munkát csak örömmel, bizakodva szabad és érdemes végezni. Ha sokan tehernek éreznék a nevelést, oktatást, az súlyos hiba volna…
Arra a kérdésre, hogy nem fontolgatja-e visszavonulását az államtitkár elmondta: első perctől kezdve tudta, hogy ekkora változtatás sok érdeket sért. Azt is tudta, hogy az átalakítás folyamatának vezénylése támadásokkal, a politikai kultúránkat tekintve pedig sok igaztalan, méltatlan „bántással” jár. Hangsúlyozta: egy feladat elvégzésére vállalkozott lassan három éve, amelynek szükségszerű tartozéka a hivatali cím. Minderre Magyarország miniszterelnöke kérte fel, a változtatás joga is az övé.
„Megfutamodni nem szokásom, az ígéreteimet pedig mindaddig, amíg rajtam múlik, betartom” – mondta végezetül Hoffmann Rózsa.
