Oszkó Péter azt mondta, hogy a 2006-2008 közötti időszakban, amikor a devizahitelek a legnagyobb növekedést produkálták, az akkori kormány nem vállalta, hogy korlátozza ezek felvételét. Elismerte, hogy az akkori kormánypárt már minden politikai kockázatot került, ami utólag nézve hiba volt.
    
Rétvári Bence szerint továbbra is csak a Fidesz-KDNP állt elő a devizahitelesek helyzetén segítő javaslatokkal, s míg újabb és újabb jogszabályokat hozott és hoz a devizahitelesek védelmében, addig az MSZP csak a régi, saját maga által is alkalmatlannak minősített javaslatokkal él. A KDNP alelnöke szerint azonban rövid idő alatt kifulladt a szocialisták devizahiteleseket menteni szándékozó javaslata, és jól mutatja a szocialista párt folyamatos tanácstalanságát a problémával kapcsolatban, hogy időről időre csak a három évvel korábban már elvetett javaslatot tudják felmutatni.
    
Rétvári Bence kifejtette: a szocialisták által hétfőn bejelentett pontok között szerepel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által 2008-2009-ben előkészített, és az érintett minisztériumoknak, a Magyar Nemzeti Banknak, és a szakmai szervezeteknek véleményezésre megküldött javaslat. Mint elmondta, a magáncsődjavaslattal kapcsolatos akkori hatásvizsgálat több jelentős problémára mutatott rá, így a hitelintézetek nem érdekeltek az adósságrendezési eljárásban történő részvételben, ezért az egyezségkötésre, ami a jelen eljárás fő célja lenne a gyakorlatban kevés esély mutatkozna. A belső kormányzati értékelés kiemeli azt is, hogy az előterjesztés alaptalan várakozásokat keltene az adósokban.
    
A KDNP alelnöke felidézte még, hogy a Magyar Bankszövetségnek koncepcionális észrevételei voltak a tervezettel kapcsolatban. A feketejövedelmek magas hazai aránya miatt olyan adósok is bekerülhettek volna a csődvédelem hatálya alá, akiknek van bevételük a tartozásuk kifizetésére, csak azt eltitkolják hitelezőik elől. A bankszövetség szerint a teljes listás hitelnyilvántartó rendszer nélkül elképzelhetetlen a magáncsőd bevezetése.
    
Rétvári Bence rámutatott: a korábbi igazságügyi tárca a fentiek alapján maga is arra a következtetésre jutott, hogy az egész szabályozási konstrukciót újra kell gondolni. Észrevételeik között szerepelt az is, hogy feleslegesen kötne le bírósági kapacitásokat, s a javaslat hátrányának tartották, hogy a pénzügyi intézményeknek nincs érdekeltségük a szocialista kormány által javasolt több éves magáncsődeljárásban, mert annak lezárásáig nem tudnák a könyveikből a tartozásokat kivezetni és a követeléseiket leírni, mindezzel a társasági adóalapjuknál ezt a veszteségforrást csökkenteni. Mindez a tőkekövetelmény számításuk vonatkozásában is hátrányos a bankoknak, mert a magáncsőd alatti követeléseket kockázatos követelésként kellene évekig nyilvántartaniuk. A fenti megállapítások miatt a korábbi kormány a törvénytervezetet nem támogatta, és a szabályozási koncepció újragondolását 2009. tavaszán már nem tartotta időszerűnek - emlékeztetett a KDNP alelnöke.