Az elmúlt évszázadokban közösen megélt örömök és szenvedések egyaránt összekötik a Magyarországon élő vallási közösségeket – mondta Soltész Miklós Budapesten. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: nem lehet elmenni a szenvedések mellett, de észre kell venni azt a jót is, amelyet a Magyarországon élő közösségek együtt éltek meg.
Soltész Miklós a TudáShalom című, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által szervezett egyetemi vándorkiállítás megnyitóján kiemelte: nem lehet elmenni a szenvedések mellett, de észre kell venni azt a jót is, amelyet a Kárpát-medencében, Magyarországon élő közösségek együtt éltek meg.
Az államtitkár közölte: a kiállításon a magyar zsidóság kultúráját is bemutatják, azoknak az életét, akik a magyar nemzetért, Magyarország gazdagításáért, kultúrája, hírneve erősítéséért sokat tettek.
Soltész Miklós arra is kitért, hogy a hit elengedhetetlen a megmaradás érdekében, ezért is támogatja a kormány az óbudai zsinagóga felújítását, hiszen ez által a vallási közösség megerősödhet, amire nagy szükség van.
Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár arról beszélt: ahhoz, hogy elérjük, a világ ne olyan legyen, amilyennek nem szeretnénk, a legnagyobb fegyver az ismeretek átadása, különösen az oktatás révén.
Mint mondta, ezért is hasznos a most megnyitott kiállítás, amely érdekes, modern, innovatív szemléletével hozzájárulhat egy olyan megközelítés kialakításához, amelynek segítségével a világ együttműködőbb, barátságosabb hely lehet.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kijelentette: „Magyarország nem lenne Magyarország a magyar zsidók nélkül", ugyanakkor a magyar zsidóság és általában a zsidóság sem lenne az, ami, Magyarország nélkül.
A magyar zsidóság „nincs abban a szomorú helyzetben, hogy a fizikai bizonytalansága a hazája elhagyására késztesse" – mondta. Úgy vélte, a magyar zsidóknak és „az együttélés ideájának" azonban meg kell küzdenie a tudatlansággal, a képmutatással és az arroganciával, „a múlt szívbemarkoló megaláztatásával", a múlt és a jelen tabuival.
Köves Slomó hangsúlyozta: „ha közös a történetünk, ha szeretnénk, hogy a jövőnk is közös legyen", akkor fel kell ismerni, hogy a legnagyobb ellenség a tudatlanság. „Ne féljünk megismerni és megismertetni" – hangoztatta, hozzátéve: a most megnyitott kiállítás is ezt szolgálja.
Dezső Tamás, a kiállítás helyszínéül szolgáló Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának dékánja közölte: a holokauszthoz – amelynek annak idején az egyetem több oktatója és hallgatója is áldozatul esett – hasonló tragédia nem történhet meg ismét.
A kiállításról – amelynek megnyitóján mások mellett André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő is részt vett – a dékán elmondta: az elpusztult, elveszett értékek állnak a középpontban, és a cél az, hogy tudatosítsák, a zsidók alkotóereje és sokszínűsége milyen nagy mértékben járult hozzá Magyarország fejlődéséhez, és mennyi minden veszett el a vészkorszakban.
Az EMIH szervezésében megvalósuló egyetemi vándorkiállítás a virágzó zsidó múltat és az újjászülető jelent mutatja be interaktív módon annak érdekében, hogy a látogatók tágabb ismeretekre tegyenek szert a zsidósággal kapcsolatban. A kiállítás január 27-ig lesz látogatható az ELTE-n.
