Harrach Péter (KDNP) a hétvégi csíksomlyói búcsúról emlékezett meg, felidézve annak történetét, majd rámutatott: ma már nem a küzdelmek, hanem az együttműködés korát éljük. Hozzátette: az eseményen nem csupán katolikusok, hanem más vallásúak is részt vettek, és Csíksomlyó már a magyarok legnagyobb méretű nemzeti találkozójává vált. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a mostani, illetve az öt évvel ezelőtti zarándoklati résztvevők között az különbség, hogy most már mindenkinek, így az ott élő székelyeknek is lehetősége van felvenni a magyar állampolgárságot.

A fideszes Hörcsik Richárd szerint az Európai Bizottság kezdi elveszíteni a realitásérzékét, kapcsolatát az európai polgárokkal. A testület az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mögé bújva hozna előnyös helyzetbe régi tagországokat, hátrányba hozva több új tagállamot – mondta, utalva a kiküldött munkavállalókra vonatkozó magyar országgyűlési határozatra, ami szerinte hozzájárult ahhoz, hogy a brüsszeli adminisztrációt megállítsák. Azt hangoztatta, hogy a kényszerbetelepítés valódi veszélyt jelent, és Brüsszelben csak a népszavazásból értenek. Olyan üzenetet kell küldeni, amit megértenek – jelentette ki Hörcsik Richárd. Dömötör Csaba államtitkár azt mondta, Brüsszel minél hamarabb bevezetné a kényszerbetelepítés intézményét. Az unió példátlan, az alapelveivel is ellentétes zsarolási manőverbe kezdett a migránsokat be nem fogadók 78 milliós „bírságának" ötletével – mondta, hozzátéve: a baloldali pártok folyamatosan torpedózzák a népszavazást, de minden pártnak el kell döntenie, a korlátlan bevándorlás ellen vagy mellett van-e. A szocialisták ebben következetesek, bevándorláspárti álláspontot képviselnek – jegyezte meg, hangsúlyozva: a kormány nem enged a zsarolásnak, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar emberek döntsenek arról, kivel szeretnének együtt élni.

Petneházy Attila (Fidesz) kifejtette: a közelmúltban a Jobbik nyíregyházi politikusai arról beszéltek, hogy sugárveszély van a városi kórházban. Ezt rövid időn belül mind az intézmény, mind a szakhatóság cáfolta. Hogyan lehet kiküszöbölni, hogy pártemberek félelmet keltsenek? – kérdezte. Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában megerősítette, hogy a hatóságok megállapították, nem volt sugárveszély Nyíregyházán. A Jobbik ne fogalmazzon meg valótlan vádakat! – szólított fel.
Fidesz: milyen fejlesztések történtek a mentőszolgálatnál?

Dunai Mónika (Fidesz) a magyarországi mentési rendszer fejlődésének történetét elevenítette fel, majd azt kérdezte, milyen fejlesztések történtek a mentőszolgálatnál. A kérdésre ismét Rétvári Bence államtitkár felelt, az intézkedések között felsorolva mentőállomások építését, felújítását. Az elmúlt években 27 új mentőállomás épült, és több mint 400 mentőautót vettek – tájékoztatott.

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy miközben az LMP-s Sallai R. Benedek élesen bírálja a kormány vidékfejlesztési politikáját, egy alapítvány vezetőjeként ő lett volna a felelős a napokban összedőlt, utolsó megmaradt túrkevei szélmalom felújításáért. Elmondta, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület közel 20 millió forint pályázati pénzt kapott az állagmegóvásra. Amennyiben az LMP kerülne hatalomra, akkor úgy dőlne össze Magyarország vidékpolitikája, ahogy ez a szélmalom? – kérdezte, miközben felmutatott két fotót az összedőlt malomról. A fotók miatt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke figyelmeztette a képviselőt, hogy előre be nem jelentett szemléltetést alkalmazott, és legközelebb jelentse be, ha ilyet tesz. Fazekas Sándor válaszában elmondta: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a vizsgálatot megindította az ügyben, a feljelentés is megtörtént. Rámutatott, az értékes műemlék a felújítás követően dőlt össze. Hozzátette: 16 millió forintot használt fel az egyesület az értékes műemlék felújítására, amely ezt követően összedőlt, így a felújítási munkát inkább „kókányolásnak" lehet nevezni. Szerinte az ügy arról szól: egy LMP-s képviselő által vezetett szervezet hogyan használta fel az uniós pénzeket. El kell számolni minden forinttal és meg kell építeni újra ezt a malmot – hangoztatta.
KDNP: hogy állnak a 2017-es vizes vb előkészületei?

Firtl Mátyás (KDNP) a 2017-es magyarországi – Budapesten és a Balatonon megrendezendő – vizes világbajnokság előkészületeiről érdeklődött. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról tájékoztatott, hogy az előkészületek a tervezett ütemezés szerint kiváló tempóban haladnak, a központi helyszín, a Dagály 2017 márciusára elkészül.


Vizes világbajnokság

A határidők feszesek, Magyarország pedig nem szalaszthatja el a lehetőséget annak bizonyítására, hogy képes egy jelentős világverseny megrendezésére – indokolta a vizes világbajnokság létesítményfejlesztéséhez szükséges törvénymódosításokat expozéjában Bánki Erik (Fidesz). A politikus rámutatott: a versenyt még az előtt rendezi meg Magyarország, hogy Limában döntést hozna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2024-es világjátékok szervező országáról. A képviselő jó döntésnek nevezte, hogy Magyarország elvállalta a 2017-es világversenyt, holott a 2021-esre pályázott korábban, az idő rövidsége miatt azonban tényleges parlamenti összefogást tartott szükségesnek.

A politikus fontosnak ítélte a balatonfüredi fejlesztéseket, a többi közt az állomás épületének felújítását, és egy nagy befogadó képességű parkoló építését. A Liszt Ferenc reptér új utasforgalmi mólót kap. Megújul a Róbert Károly körút egy része is, ahová kerékpárút is kerül – folytatta. A Dagály uszoda 15 ezer embert képes majd befogadni a verseny alatt, utána 5 ezer fős lelátót kap a létesítmény. Uszodafelújításokra is szükség van Budapesten annak érdekében, hogy minden versenyhelyszín kiváltható legyen, vagy legyen mód edzésre, felkészülésre – folytatta.
Mindezek érdekében szükségesnek tartotta, hogy egyes kivitelezőket rendeletben jelöljön ki a kabinet.

Fónagy János államtitkár kiemelte: a törvényjavaslat kiegészíti a már hatályos törvényt, s kiemelten fontos közérdekké nyilvánítja a vizes világbajnokság megrendezését és szervezését is, a hatályát kiterjeszti a rendezéssel és szervezéssel összefüggő egyéb beszerzésekre is. Jelezte: a törvényi kiegészítés megteremti annak lehetőségét, hogy a világbajnokság szervezéséhez szükséges egyéb beszerzéseket kellő időben lehessen végrehajtani, ezáltal segítve a kiemelt esemény sikeres lebonyolítását. Kitért arra is, hogy a beruházások az uszodaépítésen jelentős mértékben túlmutatnak, a program kiterjed a környezetrendezésre és a közlekedési fejlesztésekre is. A kapcsolódó munkálatokat a javaslat felgyorsítja és megkönnyíti, a kormány támogatja az előterjesztést – összegzett.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, a rendezésbe nem szabad olyan kockázatos elemeket belevinni, amelyik a legkisebb mértékben is megrendíthetnék a rendezés iránti bizalmat. A politikus jogosnak és szükségszerűnek nevezte, hogy ellenőrizni kell a világbajnokságra elköltött forrásokat. Emiatt azt kérte, hogy a szervezők a legnagyobb támogatást kapják meg, de egyúttal tegyék világossá számukra, hogy mekkora a felelősségük.
    
Miután a levezető elnök az általános vitát lezárta, az előterjesztő Bánki Erik (Fidesz) az elhangzottakra az felelte, sok olyan addicionális fejlesztés valósul meg, amelyik javítani fogják a XIII. kerület lakóinak életét. A szocialista Hiszékeny Dezsőnek azt ígérte, hogy a módosító indítványok benyújtásáig elemzik az összes, a szövegben szereplő helyrajzi számot és amelyek nem tartoznak szorosan a vb-rendezéshez, azokat kiveszik az anyagból. Sem a kormány, sem a Fidesz frakció nem akar olyan ingatlanokat felújíttatni a vb-re hivatkozva, amelyek nem kapcsolódnak az eseményhez – jelentette ki. A politikus hangsúlyozta: minden megkötött szerződést nyilvánosságra hoznak az interneten. Hozzátette, a sikerhez széles körű összefogásra van szükség Magyarországon.


Személyszállítás

Legfeljebb 365 napig ideiglenesen blokkolhatók lennének azok az internetes oldalak, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak – ismertette a személyszállításról szóló törvény módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Fónagy János elmondta: a javaslat a tevékenységet legálisan végző adófizető taxisok érdekében kezdeményezi a szankciók szigorítását: a jogellenes tevékenységre használt személygépkocsit elsőként hat hónapra, később akár három évre ki lehetne vonni a forgalomból. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9, majd újabb 9 büntetőpont járna az engedély nélküli sofőrnek, így tőle ismételt jogsértés esetén fél évre elvehetnék jogosítványát. Ebben az esetben azonban utánképzés nélkül kaphatná vissza engedélyét a vezető. Az államtitkár fontosnak ítélte a tevékenységüket legálisan végzők, a személyi és műszaki előírásokat betartó szolgáltatók védelmét azokkal szemben, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül a szabályokat. Változik a vízi közlekedésről szóló törvény is, termékbiztonsági céllal, jogharmonizációs kötelezettség miatt – közölte Fónagy János.

László Tamás (Fidesz) elismerte ugyan, hogy egy piacgazdaságban a fogyasztónak jogában áll eldönteni, kinek a szolgáltatását veszi igénybe, de fogyasztóvédelmi és közlekedésbiztonsági kérdéseket is mérlegelni kell. Felsorolta az előterjesztésbe foglalt szankciókat, hangsúlyozva: a változtatás a fair verseny elvét érvényesíti. Rámutatott azonban olyan kedvező változásokra is az új típusú személyszállítással kapcsolatban, amelyeket szerinte értékelni kell, például az online autókérést, a zökkenőmentes fizetést, azt, hogy a fuvardíj vagy az útvonal nem „a sofőr szeszélyén" múlik.

László Tamás reagálásként az elhangzottakra azt mondta, nem a versenyt akarják korlátozni, hanem a taxikat igénybe vevőket akarják védeni, a szabályok kikényszeríthetőségét akarják biztosítani. Kifejtette: ha valaki beül egy autóba, akkor azzal szerződés jön létre, a sofőrnek garanciát kell vállalnia közlekedésbiztonsági, szankcionálási és adózási szempontból is. Amíg ez nincs meg, addig az államnak van feladata – tette hozzá.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, egyetért minden megszólalóval, jó lenne, ha mindenkinek igaza lenne: jól járna az utas, a taxis is adót fizetne és szilveszter hajnalban is lenne elég számú autó. De a világ nem így működik – fogalmazott. Tudomásul kell venni, hogy az átlagos magyar piac nem tud eltartani 10 ezer fuvarozót – hangsúlyozta az államtitkár. Az Ubernek mindenütt a világon van konfliktusa, nem csak Magyarországon, nem áldozati bárány, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyamatosan kereste velük a kapcsolatot, de elzárkóztak – jelentette ki. Nem a 21. századi lehetőségeket akarják betiltani, hanem egy olyan cég működését akarják, amely a saját partnereit félrevezeti és olyan piaci szegmensbe jut be, amely „busás jövedelmet" hoz – mondta az államtitkár.


Az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítása

Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár jogharmonizációs törekvésekkel indokolta a törvénymódosítást, amely egyrészt kiszélesíti a villamos energia és földgázkereskedő tevékenységet végzők körét, másrészt egyértelműsíti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) eljárásait. Kifejtette, hogy az uniós irányelveknek megfelelően a természetes személyek számára is nyitott lesz a kereskedelmi tevékenység, ami értékelése szerint ösztönzi a piaci versenyt. Változás az is, hogy az egyetemes szolgáltatás nem végzőknek nem kell fizikai ügyfélszolgálatot fenntartani, elég telefonos és elektronikus elérhetőséget biztosítani. A módosítás szerint a MEKH többletszolgáltatásokkal kapcsolatos különdíjait három szintű szabályozási keretben állapítják meg.

Képviselői felszólalások

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a jogszabály-módosítás megfelel az unió 3. energiacsomagjában megfogalmazott irányelveknek. Kiemelte, hogy a rendelkezések nem érintik a rezsicsökkentést. A kormánypárti politikus támogatást kért a sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó javaslathoz.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka úgy értékelt: a jogszabály elfogadása esetén szinte minden visszaáll a 2010-ben hatályos szabályokra. Üdvözölte a MEKH működésének átláthatóságát célzó passzusokat, továbbá a hivatal határozataival szembeni jogorvoslat lehetőségét. Mint mondta, pártja a sarkalatos rendelkezéseket támogatja, de az egész előterjesztést nem, mert nem felel meg egészében az uniós kötelezettségi eljárásban megfogalmazott kritériumoknak.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka az energiapolitika tagállami hatáskörben tartása mellett foglalt állást, értékelése szerint az EU ezzel szemben energiauniót akar megvalósítani. Ezzel együtt úgy vélte: az új előírások hatékonyabbá és fogyasztóbaráttá teszik a hazai energiapiacot. Hozzátette, hogy a sarkalatos pontokat pártja támogatni fogja és azt valószínűsítette, hogy a többi elemét is.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Aradszki András zárszavában megköszönte a kétharmados rendelkezések támogatását. Azt is elmondta, hogy kétségtelenül van a kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott elvárás, azonban az szélesebb területet ölelt fel és 90 százalékára vonatkozóan már korábban kialakították a megfelelő szabályozást. Túlzásnak nevezte, hogy a 2010 előtti állapot állna vissza, hozzátéve, hogy az EU is hozott időközben más szabályokat. Hangsúlyozta: a rezsicsökkentés előtti árak nem állnak vissza.


Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár öt területet jelölt meg, amelyen kisebb terjedelmű módosításokat hajtana végre a jogszabály-módosítás. Kifejtette, hogy az atomenergia törvényben egy összegben határoznák meg a felügyeleti díjat a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása után, a távhőszolgáltatásról szóló jogszabályban pedig egységessé válna a távhőtermelő és -szolgáltató létesítményekre vonatkozó szabályozás. A villamos energia és földgáz iparág egyes piaci tevékenységeit is érintik kisebb pontosítások, emellett uniós energiahatékonysági emelnek át a hazai szabályozásba és létrehozzák a távfűtési szolgáltatás kereteit.

Képviselői felszólalások

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka a hazai energiaszektor egyes területei számára kiemelt jelentőségűnek nevezte a törvénymódosítást. Kiemelte, hogy szükségtelen a mérethez kötni a felügyeleti díjat és üdvözölte, hogy egységessé válik a hőszolgáltatás szabályozása.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a távhőszektort érintő változást nem tudják támogatni, mert az megvonja az önkormányzatok véleményezési jogát. Hozzátette: nincs magyarázat arra sem, hogy az MVM Partner Zrt. miért csak energiát értékesít, kapacitást pedig nem. Szóvá tette 120 millió köbméter párnagáz átminősítését is, szerinte ehelyett a tározók feltöltésére lenne szükség. Az ellenzéki politikus hiányolta a jogszabályból az energiaár csökkentését.

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka a földgázbeszerzési szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség előírását méltatta, emellett szükségesnek tartotta az energiahatékonyságra vonatkozó előírások átvételét.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka jelezte: pártja tartózkodni fog a szavazáson, mert noha a központi nukleáris alappal kapcsolatos szabályozással egyetértenek, a távhőszektort érintő változás kevésbé támogatható. Szintén aggályokat fogalmazott meg a gáztározói készlet ipari gázzá minősítése ügyében.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Aradszki András energiaügyi államtitkár zárszavában úgy reagált az elhangzottakra, hogy az árszabályozásban az önkormányzatoknak eddig sem volt sok szerepe, az a benyújtott adatokon alapult. Jelezte azt is, hogy az MVM Partnernek csak energiaértékesítésre van jogosítványa. Az MSZP árcsökkenést szorgalmazó felvetésére válaszul közölte: akkor kellett volna ezt meglépniük, amikor Magyarországon uniós összehasonlításban a legmagasabb energiaárak voltak. A párnagázra vonatkozó felvetésekre pedig leszögezte: az nem veszélyezteti az ellátás biztonságát.


A határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körű alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosítása

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, a harmadik országbeliek beutazásáról és tartózkodásáról, a menedékjogról és az államhatárról szóló jogszabály módosításának az a célja, hogy egy migráns se lehessen jogellenesen az országban. Fontosnak nevezte, hogy gyors döntések szülessenek a bevándorlók ügyében. Az államtitkár szavai szerint azokat, akiket az államhatártól számított 8 kilométeren belül feltartóztatnak a hatóságok, visszakísérik a tranzitzónákba, ahol lehetőségük lesz benyújtani menedékkérelmet. Ez csak akkor alkalmazható, ha az érintettek nem követtek el bűncselekményt, azaz nem a kerítés megrongálásával érkeztek az országba. Beszámolt arról is, hogy az idegenrendészeti hatóságok nem utasítják ki azt, aki a tranzitzónában benyújtja menedékjog iránti kérelmét.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztéssel kapcsolatban azt mondta, a napi tapasztalatok indokolják a változtatást és fontos, hogy a kettős (fizikai és jogi) határzár továbbra is működjön, mert a schengeni övezet legnagyobb válságát éljük. Hozzátette: Magyarországon sem szeretnek az emberek kerítés mögött élni, de az uniós intézmények nem reagáltak a helyzetre, az egyetlen járható út a nemzeti szinten született hatékony jogszabályok betartása és betartatása. Elmondása szerint a migránsok 99 százalékát 8 kilométeren belül fogják el, ezért ennyi elég a feltartóztatásukhoz.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra úgy reagált: tavaly szeptemberben és október közepén a zöldhatár lezárásával fontos eredményt értek el, de a veszély nem múlt el. Ez a javaslat a magyar emberek és a határ megvédéséről szól – tette hozzá.

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

Hiller István lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők szerda reggel folytatják a munkát.