Jóvátételt ígért az egyházi közoktatási intézményeknek az elmúlt évek finanszírozási elvonásai után Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az Iskolanővérek nevelési konferenciáján a fővárosban. Azt a fajta igazságtalanságot, amelyet az elmúlt években az egyházi intézmények elszenvedtek, s amelynek során milliárdokkal rövidítették meg őket, az új kormány orvosolja, „az elvont forrásoknak a fokozatos törlesztése rendben lesz” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Az államtitkár elmondta, hogy a tervek szerint mind az állami, mind az egyházi iskolákban az állam magára vállalná a pedagógusok és az őket segítő alkalmazottak bérének finanszírozását. Az elképzelések szerint az önkormányzatoknak oktatási intézményeik működési költségeinek – a jelenlegi 50 százalékkal szemben – legfeljebb 10-15 százalékát kellene finanszírozniuk, az egyházi iskoláknál azonban ezt az összeget is átvállalná az állam.
Hoffmann Rózsa szólt arról, hogy folyamatban van az Apostoli Szentszékkel 1997-ben kötött vatikáni szerződés felülvizsgálata is. A miniszterelnök már újraalakította az illetékes egyházi vegyes bizottságot, megvannak tehát a szervezeti garanciái annak, hogy a pénzügyeket rendbe tegyék – jelezte az államtitkár, aki maga is tagja a bizottságnak.
Az államtitkár úgy értékelt, hogy ami az oktatásban az elmúlt nyolc évben történt, az elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan. Az egész nemzet oktatási rendszerét kell újjáépíteni, hogy a nevelőmunka helyére kerüljön, egyetlen tanárt se lehessen bántalmazni, hogy a tanár, pedagógus ismét emelt fővel járhasson – fogalmazott.
Új értékrendet akarunk az egész oktatási rendszerben - szögezte le, hozzátéve: olyan szilárd értékrendre építkező, sokszínű iskolarendszert szeretnének, amelyben minden magyar állampolgár és család megtalálja a helyét.
Ebben az iskolarendszerben megkülönböztetett szerep illeti meg a katolikus, illetve általában az egyházi iskolákat – hangsúlyozta. Mint hozzátette: az államosításig a magyar iskolarendszer 60 százalékát a történelmi egyházak tartották fenn. Azzal tisztában vannak, hogy ezt az arányt nem lehet visszahozni most, de az a 6-8 százaléknyi részesedés, amit most bírnak, "lassú, szerves fejlődéssel erősítendő és erősíthető" – mondta.
Az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusok közalkalmazotti státuszának megteremtésére vonatkozó kérdésre Hoffmann Rózsa azt mondta, bár még nem vetődött fel, de alapvetőnek tartja, hogy ugyanolyan státuszt, jogállást kell teremteni, mint máshol.
A pedagógusok bérével kapcsolatban úgy fogalmazott, minden gondolatuk arra irányul, hogy a pedagógusok tekintélyét helyreállítsák. Ehhez a pénz hiányzik leginkább – mondta, megjegyezve, az előző kormány annyira kiürítette az államkasszát, amit maga se gondolt volna.
Hoffmann Rózsa a kötelező hit- és etikaoktatásról azt mondta, addig nem híve annak, amíg nem látja, hogy van az országban ötezer olyan etika- vagy vallásoktató, aki hitelesen, meggyőződéssel tudja továbbadni az ismereteket.
Kelet-Európa közepén bűn lenne az egyoldalú angol nyelvi orientáció
Hoffmann Rózsa szerint az iskola nem szolgáltató, hanem közfeladatot ellátó nevelő intézmény, ahol képesnek kell lenni arra, hogy szakmailag felülbírálják akár még a szülők elvárásait is. Hozzátette ugyanakkor: ezekre az elvárásokra persze továbbra is figyelni kell.
„Eddig azt várták el önöktől, hogy az iskola úgy táncoljon, ahogy a szülő fütyül, és mindenáron ki kellett elégíteni az igényeket” – fogalmazott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Tatabányán, a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján tartott regionális tanévnyitón. A politikus ennek a szemléletváltásnak a szükségességét az angol nyelv oktatásának példáján keresztül érzékeltette.
Az angol nyelv oktatására ugyan nagy a szülők igénye, azonban – mint mondta – „itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben (...), ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn”. Mint hozzátette, ez persze nem azt jelenti, hogy a szülők igényét teljesen figyelmen kívül kellene hagyni.
A politikus jelezte: jövő évtől ugyan kötelező lenne angolt tanítani, ha azt igénylik, de a tanárok „ne ijedjenek meg ettől”, mert addigra megváltozik a törvény. Véleménye szerint legalább két nyelvet kellene tanítani minden gyermeknek, és ebből a második lehet majd az angol.
Hoffmann Rózsa az új közoktatási törvényről szólva elmondta: visszahozzák a tartalmi elemeket a tantervekbe, hogy az iskolába járó generáció ugyanazokat az ismereteket szerezze meg, és olyan oktatási folyamatot építenének fel, mely hagy időt a gyakorlásra, a képességek kialakulására.
Tervezik a humán és a reál tagozat visszaállítását, mert nem biztos, hogy 18 éves korig mindenkinek ugyanazt kell oktatni. Nagyobb teret biztosítanának a testnevelésnek, a művészetoktatásnak, és színesítenék az idegen nyelvek oktatásának kínálatát is – sorolta fel az újdonságokról szólva.
Az államtitkár kijelentette, a közoktatásban az kell erősíteni, amiben jók voltunk: azt, hogy a magyar iskolákban rend van, és hogy nálunk szót fogadnak a gyerekek.
Úgy vélte, még a Kádár-korszak végén is ilyen volt az iskola, és ha akkor így tudtak tanítani, akkor most is le lehet hántani az oktatásról azokat az idegen mintákat, melyek majdnem tönkretették a közoktatás rendszerét.
Az oktatási intézmények kiadásainak 90 százalékát jelenleg a dolgozói bérek jelentik, ezt a tételt az elképzelések szerint kizárólag a központi költségvetésnek kell biztosítania és garanciát vállalni rá – mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára Püspökladányban.
A kereszténydemokrata politikus az egyik városi középiskola tanévnyitóján kifejtette: jelenleg 50-50 százalékban finanszírozza a közoktatási intézményeket az állam és a területileg illetékes önkormányzat. Az elképzelések szerint az önkormányzatoknak legfeljebb a működési költségek 10-15 százalékát kellene a jövőben finanszírozniuk – mondta az államtitkár. Hoffmann Rózsa közlése szerint a jövőben pedagógusi életpályamodellt állítanak fel, átalakítják a nemzeti alaptantervet és szakmai ellenőrző-támogató rendszert hoznak létre a pedagógusoknak.
A pedagógusokat érintő változásokról kifejtette: legfőbb céljuk, hogy egy éven belül már érezhető változások álljanak be a munkakörülményeikben. A pedagógusok átlagfizetése – mint mondta – jelenleg a diplomás átlagkeresetnek, a körülbelül 300 ezer forintnak a fele. Ezen a gazdasági helyzet javulásával kívánnak javítani. A pedagógusi életpályamodell legfőbb célja a pálya szakmai becsületének a visszaadása, illetve hogy ne az „éhhalált” válassza az, aki tanárnak megy.
Szintén a pedagógusokat érintő változás lenne egy szakmai ellenőrző-támogató rendszer létrehozása, hiszen a tanár munkájáról érkező objektív visszajelzések nagyon hiányoznak a mostani rendszerből – emelte ki. Mint kifejtette, nem a szakfelügyeleti rendszert hoznák vissza, de annak néhány pozitív eszközét felhasználnák. Szerinte egy szakmai tekintélytől, egy tiszteletben álló kollégától érkező tanácsok egy pedagógusnak nagyon fontos segítséget nyújthatnak.
Az oktatáshoz kapcsolódva szólt arról, hogy erősíteni kívánják az osztályfőnökök, illetve az egyes tárgyakhoz kapcsolódó szakkörök szerepét.
Hoffmann Rózsa az MTI érdeklődésére elmondta: jövő tavasszal tervezik a parlament elé terjeszteni a jelenleg még kidolgozás alatt álló új közoktatási törvényt. Ebben nem kívánnak részletes szabályozást alkotni. Egy kerettörvény, jogi lehetőség lesz arra, hogy az oktatás visszatérjen azokhoz az értékekhez, amelyeknek megvan a maguk tradíciója hazánkban.
