A Magyar Hírlap interjúja:

Hogyan értékeli a jobboldali választási győzelem jelentőségét?

Örömmel tölt el, mert ideje volt a változásnak. Minden vonatkozásban agonizált ez a társadalom: gazdaságilag és politikailag egyaránt. Deprimált légkör uralkodott az emberek között. Tudjuk, hogy egy ilyen fordulat nem hozza el a Kánaánt, pláne nem hozza el az üdvösséget, de jobbá tudja tenni a világot. Igazságosabb és szociálisan érzékenyebb korszak köszönt ránk, amely a nemzeti gondolat fundamentumára épül. Ez a nép nem tud talpon maradni, ha nem tér vissza gyökereihez és identitásához. Ha megtagadja azonosságtudatát, s annak részeként a keresztény értékeit, nem képes komoly erőkifejtésre. Ezek a hagyományos nemzeti ideák előrelendítik a körülöttünk lévő valóságot az élet minden területén.

Hogyan összegezné az elmúlt nyolc év egyházpolitikáját?

Kiszolgáltatott helyzetben voltak a keresztény egyházak a szocialista-liberális kormányok működése idején. Egyszerűen nem vettek bennünket komolyan. A kabinet részéről olyan emberek jöttek a tárgyalásokra, akiknek nem volt illetékességük. Tessék-lássék fórumok voltak, ahol nem jutottunk előre a fontos társadalmi ügyekben. Nem kapták meg az egyházak, ami nekik jár: hol többet, hol kevesebbet vetettek nekünk.

Említene erre példát?

Évek óta pályáztunk mind a kalocsai székesegyház, mind az érsekség műemlékeinek felújítására, s egyetlen forintot sem nyertünk. Pedig Bács-Kiskun megye török hódoltság óta épült legjelentősebb épületeiről van szó. A fagerendákat már szét lehetett morzsolni, olyan rossz állapotba kerültek az évek során. A templom és az érsekség nem a katolikus egyházé, hanem a közé, hiszen világhírű könyvtárat mondhat magáénak. Néhány éve besorolták a világ legszebb tizenkét könyvtára közé: gyönyörű levéltára, állománya mégsem kapott állami támogatást. Pedig ez össznemzeti kincs, felekezettől független művészi értéket képvisel.

Néha a rabságban könnyebb élni, mint szabadságban – idézte Szent Ágoston szavait a rendezvényen, a kormányzati munka jövendő nehézségeire utalva. Keresztény szempontból milyen közös pontokat talál a lakiteleki szellemiséggel?

Az egyháznak nincs pártja, de a Fidesz és a KDNP mellett a Nemzeti Fórum Egyesület áll legközelebb az egyház által képviselt evangéliumi üzenethez és társadalmi tanításához. Lezsák Sándor a Lakiteleki Népfőiskolán is a legszélesebb spektrumban foglalkozik a nemzetet érintő keresztény kérdésekkel.

Milyen változásokat szeretne tapasztalni a jövőben?

Én már annak is örülök majd, ha törvénytisztelet lesz ebben az ország. Örülnék, ha a jó és rossz cselekedeteknek következményük lenne, mert eddig ez egy következmények nélküli ország volt.